Kamupártok: a Fidesz új tervezete szerint is kilophatják a szemünket

2018. július 08. - Magyar Ügyvéd

kamupa_rtok.jpgVégre a Fidesz is észrevette, hogy a kamupártok nem használnak senkinek, s még a kormányoldal sem profitál belőlük, mert érdemben nem befolyásolták a választási eredményt, viszont milliárdokat tehettek zsebre. A választási szabályok tervezett módosítása a lenyúlást viszont nemigen fogja megakadályozni.

A „kampánytámogatás „csak akkor folyósítható a pártlistát állító pártnak, ha a pártlistát állító párt – legkésőbb a pártlista nyilvántartásba vételének jogerőre emelkedését követő napon – nyilatkozik arról, hogy ha a (…) visszafizetési kötelezettségét határidőben nem teljesíti, és az tőle nem hajtható be, a párt vezető tisztségviselői és listán állított, valamint egyéni választókerületi jelöltjei állnak helyt egyetemlegesen a támogatás visszafizetéséért”.

A Fidesz öt parlamenti képviselőjének egyéni módosító indítványként benyújtott előterjesztésében ez szerepel, miközben független választási szakértők, civil szervezetek és az ellenzéki pártok képviselői évek óta tiltakoznak a kampánytámogatás rendszerének korábbi átalakítása ellen. Nyilvánvaló volt ugyanis, hogy az egyéni jelölteknek ígért egymillió, illetve az országos lista állítására képes pártoknak kilátásba helyezett 150 milliótól 600 millióig terjedő támogatás sokak fantáziáját megmozgatja. Jöttek is 2014-ben a kamupártok sorra, s tulajdonképpen rajtuk múlott a kétharmad.

Akkor csak azoknak az egyéni indulóknak kellett visszafizetniük az egymilliót, akik nem érték el a két százalékos szavazatarányt – más kérdés, hogy általában ezt sem sikerült behajtani. A pártokról viszont a szabályozás szót sem ejtett, így a kamupártok következmények nélkül nyúlhattak le milliárdokat. De a Fidesznek bejött a dolog, mert néhány választókerületben a rájuk adott szavazatokon múlhatott a kormányoldal minősített többsége.

Ennek ellenére a 2018-as választás előtt mégis szigorították a szabályozást, és előírták: ha egy országos listát állító szervezet nem éri el az egy százalékos szavazatarányt, a pénzt vissza kell adni, s ezért a párt vezető tisztségviselői tartoznak anyagi felelősséggel. A Magyarországon Élő Dolgozó és Tanuló Emberek Pártja (Medete) – amelynek országos listájára 1254-en voksoltak – most nemes egyszerűséggel azzal reagált, hogy feloszlatta önmagát. És lenyúlt vagy 194 millió forintot, ami egyszerűen azzal megelőzhettek volna, ha a kampánypénzek felhasználását folyamatosan kontrollálnák, például csak kincstári számlán keresztül lehetne fizetni. A vezetők persze elérhetetlenek, de vélhetően végrehajtható vagyonnal egyébként sem rendelkeznek.

Az idén viszont ezek a szervereződések nem hoztak a Fidesznek semmit, csak vitték a milliárdokat. Így hirtelen felismerték, hogy a fiktív pártokra már talán nincs szükség, ezért jön a törvénymódosítás. Ezért találta ki a kormányoldal, hogy a „támogatás csak akkor folyósítható a pártlistát állító pártnak, ha a pártlistát állító párt (…) nyilatkozik arról, hogy ha a (…) visszafizetési kötelezettségét határidőben nem teljesíti, és az tőle nem hajtható be, a párt vezető tisztségviselői és listán állított, valamint egyéni választókerületi jelöltjei állnak helyt egyetemlegesen a támogatás visszafizetéséért”.

Tessék mondani: és akkor mi van? Nem kell hozzá nagy fantázia, hogy legközelebb olyan pártokat alapítanak, amelyek vezetői és jelöltjei is vagyontalanok, s lehetőleg nem rendelkeznek rendszeres jövedelemmel sem. Semmi nem tiltja, hogy ilyen – legalábbis névleg nincstelen – emberek álljanak össze, és a következő választáson megint zsebre vágjanak százmilliókat. És ez a pénz ismét behajthatatlan lesz.

Mellesleg most sem sokat hallottunk arról, hogy az idén 16 országos listát állító, de az egy százalékot sem elérő párt – az Együtt, illetve a Munkáspárt kivételével – vissza akarná fizetni a kampánytámogatást. Arról sem beszél senki, hogy a vezetőikkel szemben végrehajtási eljárás indult volna.

Valószínűleg más megoldást kell keresni. Szakértők hosszú ideje emlegetik, hogy a választáson való részvételt kaucióhoz kellene kötni. Vagyis: a pártok tegyenek le a jelképesnél nagyobb összeget – akár több milliót –, s akkor kétszer is meggondolják, indulnak-e. Ha ugyanis az országos listán nem érnek el legalább egy százalékos eredményt, bukják a befizetett pénzt. Amennyiben viszont teljesítik a feltételeket, utólag fizessék ki nekik a számlákkal igazolt költségeik után akár a kampánytámogatást is.

Ebben az esetben a kamupártokkal semmilyen gond nem lenne, mert pusztán a lenyúlható százmilliók reményében senki nem indulna, hiszen elsőként a saját pénzüket tennék kockára. S az sem fordulhatna elő, hogy olyan tisztségviselők, illetve képviselőjelöltek vállalhatnák a támogatás visszafizetésének kötelezettségét, akiktől nyilvánvalóan nem hajtható be az előre felvett akár több százmilliós összeg.

Hogy ez mennyire lenne igazságos rendszer? Az a politikai szerveződés, amely érdemi társadalmi támogatottságot tudhat maga mögött, bizonyára elő tudja teremteni – akár hitelből is – a kampányhoz szükséges pénzt. S ha eljutnak legalább az egy százalékos támogatottságig, ám kapják meg az állami kampánypénzt, amiből mindjárt a kölcsönt is visszafizethetnék. De pár ügyeskedő – politikai haszonleső, esetleg a Fidesszel kollaboráló – figura ne a választókkal szórakozzon közpénzen.

Egyébként az Együtt példája is mutatja: össze tudtak kalapozni 150 milliót a kampánytámogatás visszafizetésére, s a Jobbik is százmilliós nagyságrendű adományt kapott a pártra kirótt bírság lerovásához (más kérdés, hogy ezt állítólag elköltötték a kampányra). Szóval az emberek hajlandók a zsebükbe nyúlni, s ezt bizonyára a választás előtt is megtennék. Mellesleg a Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak is sikerült tízmilliókat összegyűjtenie egy korábbi, a választástól független kampányhoz.

De ha valakinek ez nem tetszik, legalább a többes ajánlás rendszerét kellene újragondolni. Amikor egy szavazópolgár annyi párt jelöltjét támogathatja, amennyit csak akar, mindenkinek aláírhat, aki csak szembejön vele az utcán. A helyzet azonban ennél rosszabb, hiszen a kitöltött ívekkel vissza lehet élni: ha csak egyetlen párt továbbadja a saját ajánlóíveit, az azokon szereplő személyes adatokat tetszőleges számú jelölt érdekében fel lehet használni.

Az Átlátszó értesülése szerint országszerte összesen 111 büntetőeljárás indult emiatt. Megtudták azt is, hogy kik másolhatták a más pártokra adott ajánlóíveket, köztük van például az Iránytű Párt, a Kell az Összefogás Párt, valamint a Rend és Elszámoltatás Párt. De még az LMP-s Ungár Péter ajánlása miatt is feljelentést tett valaki a rendőrségen.

(Illusztráció: mno.hu)

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr6114100237

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.