Tényleg vádolhatják csalással a Jobbikot?

2018. július 15. - Magyar Ügyvéd

jobbikke_p.jpgA Jobbikot még az ág is húzza: nem elég, hogy az Állami Számvevőszék hatszázmilliós bírságot vetett ki, most valaki még fel is jelentette a pártot, mert az adománygyűjtő akciójuk eredményeként befolyt több mint százmilliót nem a büntetés kifizetésére, hanem a kampányra fordították. Vajon sikerül a szervezetet végképp ellehetetleníteni?

Csalás miatt tett feljelentést az ügyészségen egy magánszemély a Jobbik tavaly őszi adománygyűjtő akciója miatt – erről adott hírt az állami televízió. A feljelentő szerint a párt vezetői az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által kiszabott bírság kifizetésére kértek adományokat, ám a befolyt több mint százmilliót kampánycélokra használták fel, így bűncselekményt követhettek el.

„Az illetékes kerületi ügyészség a feljelentést megvizsgálta és az alapján további adatok beszerzését látta indokoltnak, ezért feljelentéskiegészítést rendelt el, amelynek teljesítésével a Budapesti XI. Kerületi Rendőrkapitányságot bízta meg” – közölte Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője.

A rendőrségnek harminc napja van arra, hogy az ügyben beszerezze a kért adatokat és bizonyítékokat. Az ügyészség ezután dönt a feljelentés elutasításáról vagy a nyomozás elrendeléséről. A Jobbik parlamenti frakcióvezetője, Gyöngyösi Márton néhány napja egyébként közölte egy tévéműsorban, hogy a több mint százmillió forint adományt valóban nem a bírság megfizetésére fordították, hanem kampányra költötték.

„Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el” – ezt tartalmazza a Btk., s alapesetben is két évig tartó börtönnel fenyegeti az elkövetőt. Súlyosító körülménynek számít különben, ha a csalást „jótékony célú adománygyűjtést színlelve” követik el.

„Az adományozott köteles tájékoztatni az adományozót az adománygyűjtés céljáról és az ismert adományozót az adomány felhasználását illetően” – így szól a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseit szabályozó kormányrendelet, amely azonban a pártokra nem vonatkozik. A pártok gazdálkodásáról viszont más rendelkezések szólnak.

A jótékony adomány kategóriájába egyébként biztosan nem fér bele a pártnak adott támogatás, de ettől még a csalás akár meg is valósulhat, ha valaki úgy gyűjt pénzt, hogy azt másra használja fel, mint amit eredetileg megjelölt. Másfelől kérdéses, hogy a jogtalan haszonszerzés megvalósulhat-e akkor, ha egy politikai szervezet saját, egyébként nem kifogásolható céljaira fordítja a befolyt összeget.

Precedens híján nemigen tudni, hogy ebből mi jön ki, mert törvénysértő adománygyűjtés miatt eddig kizárólag magánszemélyek ellen indult eljárás. Ebben az esetben ezért politikai szándék kérdése is lehet, hogy a Jobbiknak a pénz felhasználásáról szóló döntés meghozatalára jogosult vezetőit meggyanúsítják-e.

Amúgy a Jobbikot az ág is húzza, hiszen a pártot korábban az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tiltott támogatás elfogadása miatt mintegy 660 milliós büntetéssel sújtotta, ráadásul ezzel szemben jogorvoslati lehetőség sincs. A legrosszabb forgatókönyv szerint emiatt fel kell számolni a szervezetet – írta az Index. A számvevők megállapítása szerint a Jobbik számára a korábban Simicska Lajos érdekeltségi körébe tartozó hirdetési cég 330 milliós értékben bocsátott rendelkezésre hirdetési felületet.

A pártok kampányköltségeinek átláthatóságáról szóló törvény különben azt írja elő, hogy ha egy párt tiltott támogatást fogad el, akkor annak értékét – jelen esetben 331 millió forintról van szó – be kell fizetni a költségvetés javára, másrészt ugyanennyivel csökkentik a szervezet állami támogatását. Így jön össze a 662 milliós szankció, s a Jobbik emiatt nem kapja meg az idei évre megállapított 297 milliós költségvetési támogatást sem.

A maradékot nyilván levonják a jövő évi támogatásból, de lóg még a levegőben további 331 millió, amit a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közadók módján hajthat be. Ugyanakkor a párt tartozik a Magyar Postának is hatvanmillióval, az adóssága tehát megközelíti a négyszázmilliót.

A hatályos szabályozás szerint „akkor lehet kezdeményezni a párt felszámolását, ha a tartozása eléri vagy meghaladja a 10 millió forintot”. A Jobbik ezen már lényegesen túl van, így megint csak politikai elhatározás kérdése, hogy a NAV vagy az állami tulajdonú posta akar-e felszámolási eljárást kezdeményezni.

Ezt egyelőre senki nem tudja, de egyes vélemények szerint a kormánynak nem érdeke a Jobbik „kényszerfelszámolása”, hanem hagyni kell, hogy az egyébként is kettészakadó szerveződés magától menjen csődbe. Vagyis: ha az adós ellen senki nem indít felszámolási eljárást, a párt állami támogatás nélkül elvegetálhat még egy ideig, de a vég könnyen elkerülhetetlenné válhat.

Amúgy a tiltott támogatást elfogadó párt az ÁSZ felhívására 15 napon belül köteles a jogszabályokat megsértve elfogadott vagyoni hozzájárulást befizetni. Ha ezt nem teszi meg, akkor léphet a NAV, már ha akar, mert az adóhatóság saját hatáskörben fizetési kedvezményt biztosíthat.

Amennyiben végképp el akarnák lehetetleníteni a Jobbikot, az adóhatóság és a posta is felszámolási eljárást kezdeményezhet, s a párt valószínűleg nem tudná kifizetni a csaknem négyszázmilliós tartozását. Ebben az esetben lefoglalnák a szervezet összes vagyonát, s a bíróság akár kimondhatná a Jobbik megszűnését is, aminek további súlyos következményei lennének.

Ha nem lenne Jobbik, nincs parlamenti frakciója sem, s a képviselőcsoport vezetője és helyettesei buknák az ezzel kapcsolatos járandóságukat. Emellett a párt képviselői elveszítenék az országgyűlési pozícióikat, tehát az alelnöki és jegyzői tisztségeket, illetve a bizottsági tagságukat, de a frakciónak – illetve a pártalapítványnak – biztosított pénzt is megvonnák. Mindez éves szinten – a pártnak és alapítványának, a képviselőcsoportnak és azok vezetőinek biztosított juttatások elvesztése miatt – milliárdos tétel lenne.

Arról nem is beszélve, ha a Jobbik képviselői csak függetlenként ülhetnének a parlamentben – a mandátumuktól ugyanis a párt esetleges felszámolása után sem foszthatnák meg őket –, jóval kevesebb megszólalási lehetőséghez jutnának. Ezen az sem változtatna, ha mindannyian egy új párthoz csatlakoznának, mert annak színeiben csak a következő parlamenti választás után alakíthatnának saját frakciót.

Mindezzel kapcsolatban egyébként felvetődik, hogy a pártfinanszírozás jelenlegi rendszere mennyire szerencsés. Ha a politikai szervezetek gyakorlatilag állami apanázsból élnek, a kétharmados többség jóindulatán múlhat, hogy kinek mennyi jut. Most ez fel is vetődött, hiszen a Fidesz a képviselői illetményének emelésével párhuzamosan megváltoztatta volna a parlamenti frakcióknak járó támogatás szabályait, amivel kizárólag a kormánypártok járnak jobban. Végül a Jobbik módosító indítványa alapján visszakoztak. De ettől még a párt számára járó állami támogatás nem változik, szóval az adósságcsapdából elég nehezen tudnak majd kiverekedni.

 

(Fotó: delhir.info)

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr4314113387

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.