Napi hétezer forint átalány járhat a megalapozatlan fogva tartásért – ennyit ér az ember szabadsága?

2018. július 18. - Magyar Ügyvéd

bo_rto_nke_p.jpgHétezer forintra taksálnák egy kormányrendelet tervezete szerint az alaptalan fogva tartás esetén járó egynapi kártalanítás összegét. Akit indokolatlanul csak házi őrizetbe helyeztek, naponta 3500 forintra tarthatna igényt. Ennyit ér egy ember szabadsága? Ha valaki ezt kevesli, természetesen továbbra is pert indíthatna.

„Kártalanítás jár a letartóztatásért, az előzetes kényszergyógykezelésért és az olyan bűnügyi felügyeletért, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el”, feltéve, hogy az eljárást utóbb megszüntetik – ezt írja elő a büntetőeljárási törvény (Be.). Ugyancsak kártalanítást kell fizetnie az államnak, ha bárkit jogerős ítélet alapján börtönbe zártak, de később rendkívüli jogorvoslat keretében felmentik.

Az ilyen ügyekben az érintettek eddig jellemzően a polgári törvénykönyv (Ptk.) általános szabályai szerint lefolytatott peres eljárásban érvényesíthették az igényeiket, de természetesen lehetőség volt peren kívüli megegyezésre is. A büntetőeljáráshoz kapcsolódó egyszerűsített kártalanítási eljárás részletes szabályairól szóló kormányrendelet tervezete szerint viszont általánossá tennék a peren kívüli megállapodást azzal, hogy a jogtalan fogva tartás miatt átalányösszeget állapítanának meg.

A javaslatból kiderül, hogy egy nap alaptalanul előzetes letartóztatásban vagy jogerős, de később rendkívüli perorvoslat keretében megsemmisített bírói ítélet alapján börtönben töltött idő után napi hétezer forintot fizetnének. A házi őrizet, illetve a lakhelyelhagyási tilalom esetén 3500 forintot adnának, amennyiben az intézkedés utóbb megalapozatlannak bizonyul. Csak ennyit ér ma egy esetleg jóvátehetetlenül tönkretett emberi élet?

A tervezet indokolása szerint „az egyszerűsített kártalanítási eljárásnak éppen az a célja, hogy kvázi peren kívül megállapodás szülessen az ilyen perekben átlagosan megítélt összeghez képest valamivel alacsonyabb összeg erejéig”. Pedig a bíróságok eddig sem voltak túl nagyvonalúak, amikor az indokolatlan fogva tartás miatti kártalanítás összegét megállapították.

Ismereteink szerint 2014-ben ítélték meg a mind ez ideig legnagyobb, százmilliós kártalanítást annak az embernek, akit hónapokon át bántalmazták, védelmi pénzt zsaroltak ki tőle, mígnem a férfi jogszerűen tartott fegyverével rálőtt a támadóira, akik közül egy meghalt, egy pedig életveszélyesen megsebesült. Ezért 13 évet kapott, amiből hat év kilenc hónapot le is töltött, mígnem felmentették. Neki napi 41 ezer forintot számítottak fel ezért.

Többnyire azonban nem fog ilyen vastagon a bíróság ceruzája, mert egy évet elintéznek esetleg két-hárommillió forinttal, ami persze még mindig több lehet, mint amit az előterjesztés alapján fizetnének hasonló esetekben. De a jogalkotó nem is tagadja: a peren kívüli egyezséggel olcsóbban szeretné megúszni az állam a dolgot.

Például a Balla Irma debreceni fideszes önkormányzati képviselő megölésével meggyanúsított fia első fokon 12 évet kapott, majd felmentették, de közben két évet ült előzetes letartóztatásban. Ezért nagyságrendileg tízmilliós vagyoni és nem vagyoni kártalanítást ítéltek meg neki, s ez napi 14 ezer forint. Ez a hétezernél több, miközben az életét nagyjából tönkretették, mert a kapcsolata felbomlott, s az egyetemet sem tudta elvégezni, viszont a diákhitelt fizetnie kell, s mindezek kapcsán külön kártérítési ügy van folyamatban.

Érdemes ugyanakkor figyelni arra, hogy más a kártalanítás és más a kártérítés. A Be. szerint „a kártalanítás kizárólag a szabadság korlátozásának, illetve elvonásának a ténye és a tartama miatti hátrányok orvoslására szolgál”. Ebbe elvileg bele kellene férnie mindazon anyagi hátrányok orvoslásának is, amelyeket a terhelt a fogva tartása miatt elszenvedett, így igényt tarthatna például a kieső jövedelmére. Ezt a hétezer forintos átalány az esetek egy részében biztosan nem fedezi.

Mellesleg a Ptk. szerint „minden károkozás jogellenes, kivéve, ha a károkozó a kárt jogszabály által megengedett magatartással okozta, és (…) a jogszabály a károkozót kártalanításra kötelezi”. A nyomozóhatóság, az ügyészség vagy a bíróság a személyi szabadság korlátozásával kétségkívül jogszabály által megengedett magatartásával okozhat kárt, s ezzel összhangban van a Be. és a kormányrendelet tervezete is.

Mindazonáltal erősen megfontolandó, hogy a jogtalanul fogva tartottak belemenjenek-e a peren kívüli megegyezésbe. Egy munkanélkülinek ez talán megéri, de egy viszonylag jól kereső, mások eltartásáról is gondoskodó terhelt esetében inkább érdemes lehet perre vinni a dolgot.

Egyébként bejöhet nem vagyoni kárként a sérelemdíj is, hiszen a szabadságelvonás jelentős pszichés károsodást okozhat, s ha valaki ellen megalapozatlanul indítanak büntetőeljárást, az – bár az ilyen hátrány nehezen számszerűsíthető, de ennek bizonyítására nincs is szükség, mert az összegről a bíróság dönt – a további sorsát is alapvetően befolyásolhatja.

A jogszabálytervezet kétségkívül kifejezetten az eljárás egyszerűsítését célozza, hiszen a hétezer, illetve 3500 forint mintegy átalányként tartalmazza a vagyoni és nem vagyoni károkat is. Lehet, hogy valaki beéri ennyivel, de akinek ez az ajánlat nem tetszik, s igazolni tudja a tényleges veszteségeit – illetve a szabadságelvonás miatt sérelemdíjat is követelne –, indítson inkább pert. Akinek az egész életét tönkretettek a jogtalan fogva tartással, annak aligha lesz érdemes kiegyeznie az igazságügyi tárcával. 

(Fotó: MTI – Ujvári Sándor)

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr1314115121

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.