Mások három kudarcos próbálkozása után kezdeményezne ismét népszavazást az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról az MSZP, miközben a Nemzeti Választási Bizottság az ilyen kérdések hitelesítését minden esetben megtagadta. Vajon most miben reménykednek? A Fidesz különben elintézte, hogy Magyarországon érvényes referendumot amúgy sem lehet tartani, hiszen ez a kormányoldalnak sem sikerült.
Mindjárt tíz népszavazási kérdést nyújtott be hitelesítésre az MSZP pénteken a Nemzeti Választási Irodához, de ezek részletezésétől megkíméljük az olvasókat. Legyen elég annyi, hogy a kezdeményezések többsége az állam vagy az állami, illetve önkormányzati tulajdonú cégek hirdetéseinek részben a kampányidőszakban történő szabályozásáról szól. A sorból egy ügy lóg ki: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés határozattal kötelezze a Kormányt arra, hogy kérelmezze az Európai Unió Tanácsánál és a Bizottságánál az Európai Ügyészségről szóló megerősített együttműködésben való részvételét?”.
Mielőtt továbbmennénk, fura módon a büntetőjogot érdemes idéznünk: a „büntetést korlátlanul enyhíteni vagy mellőzni is lehet, ha a kísérletet alkalmatlan tárgyon, alkalmatlan eszközzel vagy alkalmatlan módon követik el”. Most pedig itt az a helyzet, hogy a szocialista párt alkalmatlan tárgyon, alkalmatlannal eszközzel vagy alkalmatlan módon próbálja a választóit mozgósítani. A potenciális szavazók viszont ezért büntetnek: az MSZP támogatottsága a teljes népesség körében hat százalékra zuhant.
Amúgy a Fidesz-kormány regnálása óta senki egyetlen népszavazási kezdeményezést sem tudott sikerre vinni, beleértve a szocialisták földprivatizációval kapcsolatos próbálkozását, meg a december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításáról szóló referendumot is, bár ez utóbbihoz az MSZP csupán csatlakozott. Ezekben a népszavazás kötelező elrendeléséhez szükséges kétszázezer aláírás nem jött össze, miközben például a szentestével kapcsolatos kérdésnél – akarja-e, hogy december 24-e munkaszünet legyen – egyszerűbbet és a családok számára kézzelfoghatóbban nem lehet feltenni.
A másik ok, hogy a hatályos szabályozás szerint a népszavazás érvényességének feltétele az ötven százalékot meghaladó részvétel. De ennyi embert még a NATO- vagy az uniós csatlakozásról szóló referendum esetén sem sikerült elérni, igaz, akkor elég volt a választásra jogosultak legalább negyedének azonos szavazata.
A Fidesz-kormány ezt a szabályt szigorította, és a saját csapdájába esett: a 2016-os kvótanépszavazáson a kampányra fordított állami tízmilliárdok ellenére is csak 44 százalékos volt a részvételi arány, bár a megjelentek 98 százaléka kétségkívül az amúgy soha nem létező kötelező betelepítési kvóta ellen szavazott. Ennyit hozott a kormány méregdrága gyűlöletkampánya, de miben reménykedhetne megfelelő erőforrások híján az ellenzéki párt?
Ráadásul a most feltett kérdések messze nem olyan ütősek, mint a menekültekkel szembeni gyűlöletkeltés. Az idei parlamenti választás ugyanis azt bizonyította, hogy a rendszerszintű korrupció – amelynek megakadályozására az Európai Ügyészség lehetne a megfelelő szervezet –, illetve a kormányoldal médiatúlsúlya vagy a reklámpiac anomáliái csak keveseket zavartak, s a Fidesz ismét kétharmaddal nyert.
Miért is felesleges a szocialista kísérlet?
Aki eddig eljutott az olvasásban, sok mindent megtudhatott. Azonban az Európai Ügyészséghez való csatlakozással összefüggő részletek csak most jönnek. Ez a szervezet meghatározott, az unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények esetén nyomozást rendelhet el, illetve a tagállamtól átveheti a nyomozást, azt önállóan lefolytathatja és adott esetben a nemzeti bíróság előtt vádat emelhet, illetve a bírósági döntést követően fellebbezéssel élhet. Ha az Európai Ügyészség úgy határoz, hogy gyakorolja ezen hatásköreit, a nemzeti hatóság ugyanazon bűncselekmény esetén már nem gyakorolhatja saját hatáskörét. (Ennek részleteiről korábban a blogunkban is írtunk).
E tárgyban először 2015-ben érkezett népszavazási kezdeményezés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés határozat elfogadásával kötelezze a Kormányt arra, hogy az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés 86. cikke alapján felállítható Európai Ügyészség létrehozását az Európai Bizottság erre vonatkozó előterjesztése esetében az Európai Unió Tanácsa, illetve az Európai Tanács eljárása során támogassa?”
Akkor a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) úgy döntött, hogy „az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben, így a Tanácsban és az Európai Tanácsban a döntéshozatali eljárásban való részvételi és döntési jog, mint hatáskör címzettje a Kormány és nem az Országgyűlés”. Vagyis: a parlament nem vonhatja el a kormány hatásköreit, így erről népszavazás sem tartható.
De a testület azt is kimondta, hogy az alkotmány szerint a „legfőbb ügyész és az ügyészség független, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként mint közvádló az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője”. A népszavazási kezdeményezés tehát állítólag burkolt alkotmánymódosításra is irányul, a kérdést ezért sem hitelesítették.
Azután jött még két próbálkozás tavaly. „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészségről (EPPO) szóló Európai Uniós együttműködéshez?” – így szólt az egyik kérdés, s ezzel csaknem szó szerint megegyezően a másik. Az NVB újabb határozatai pedig nem okoztak meglepetést, mert az érvelésük szerint „a legfőbb ügyész és a hazai ügyészi szervezetrendszer a nemzeti büntetőigény kizárólagos érvényesítője, vagyis az alaptörvény maga tulajdonít a magyar szervek eljárásának kizárólagosságot, e tárgykörben az unióra történő hatáskör-átruházás fogalmilag – jelen szabályozás mellett – kizárt”.
Mellesleg a Kúria is megállapította, hogy „a vádképviselet az állami főhatalom igazságszolgáltatáshoz tartozó elemét érinti, amely hatáskörnek a többi tagállammal, avagy az Európai Unió intézményei útján történő közös gyakorlásához (…) az alaptörvény 29. cikkének módosítása szükséges”. Referendumra ezért sincs lehetőség, hiszen az alkotmány tartalmáról nem lehet népszavazni. Ez talán nem szerencsés szabályozás, de megváltoztatni csak kétharmados parlamenti többség birtokában lehetne.
Mondhatják persze, hogy mindez csak jogászkodás. Valóban, de egy politikai pártnak tényleg nincsenek szakértői, akik egy népszavazási kezdeményezés kapcsán utánanéznének az előzményeknek? Mert ha lennének, megkímélnék a pártpolitikusokat egy újabb kudarctól. Meg figyelmeztethetnének arra is, hogy a népszavazás intézményét a Fidesz nagyjából megsemmisítette, mert a kormányoldal a szinte korlátlan erőforrások birtokában maga sem volt képes egy eredményes referendum megszervezésére.
Az ellenzéknek tehát más módszereket kellene keresnie, mert ha esetleg az NVB át is engedi például az MSZP kormányzati kampányhirdetések korlátozásával kapcsolatos ötleteit, akkor sem biztos, hogy sikerül összegyűjteni a referendum elrendeléséhez szükséges kétszázezer érvényes aláírást. De ha mégis, nagyjából kizárt, hogy eredményes legyen egy ilyen népszavazás. Ennél jobb ötletekre lenne szükség…
(Fotó: europarl.europa.eu)
