Bezáratná a boltokat vasárnap az egyik kereskedelmi szakszervezet, s bár a kormány szerint ez a kérdés most nem aktuális, a KDNP-s Harrach Péter nem túl régen azt nyilatkozta: bíznak benne, hogy előbb-utóbb megfogalmazódik a társadalmi igény a kötelező vasárnapi zárva tartásra. Szóval az ügy később bármikor aktuálissá válhat, miközben a piacra kellene bízni, megéri-e tisztességes bérpótlék fejében kinyitni vasárnap.
Orbán Viktor miniszterelnökhöz fordult több százezer ágazati munkavállaló nevében a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) – írta néhány napja a Magyar Idők. Azt kérik, a kormány vegye fontolóra a vasárnapi munkavégzés áruházi tilalmának újbóli elrendelését, akár részlegesen, nemzetközi mintára. A boltzár enyhítené a béremelések ellenére fennálló munkaerőhiányt, könnyítené a cégek működését, és azt üzenné Európának: hazánk a családok értékeit a haszon elé helyezi. Az érdekképviselet elnöke, Bubenkó Csaba szerint a családok, a keresztény nemzeti kultúra évezredes hagyományainak tiszteletét is képviselné a vasárnapi boltzár visszavezetéséről szóló döntés.
Az egyes vélemények szerint a kormányhoz közeli KDFSZ fellépése nem tűnik véletlennek, hiszen Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője Magyar Hírlapnak adott, július végén megjelent interjújából kiderült: a kereszténydemokratát bíznak benne, hogy „a magyar társadalomban előbb-utóbb megerősödik ez a fajta szolidaritás, s akkor megfogalmazódik az igény (…) a kötelező vasárnapi zárva tartásra”. (A cikk a lap honlapján egyébként csak erősen megkurtított változatban érhető el, és abban a boltzárról szó sem esik.)
A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke szerint talán szerencsésebb lett volna, ha a KDFSZ elnöke előbb egyeztet az ágazati érdekvédelmi és szakmai szervezetekkel. Karsai Zoltán a vasárnapi boltbezárással ugyanakkor egyetértene, mivel az érdekvédők számára is fontos, hogy legyen egy előre tervezhető, biztos nap, amikor együtt lehetnének a dolgozók a családjukkal.
Jelezte ugyanakkor, hogy sokaknak nagyon is számít a havi három hétvégi műszakért járó magasabb bér, vagyis a 15-16 ezer forint plusz jövedelem. Emiatt Karsai szerint a dolgozók között sincs egyetértés a vasárnapi boltzárral kapcsolatban.
A kormány viszont sietve közölte, hogy nem terveznek jogszabály-módosítást a vasárnapi boltzár ügyében, mert nem tartják aktuálisnak a kérdést. Ezt válaszolta az MTI érdeklődésére a Kormányzati Tájékoztatási Központ, miközben Harrach nyilatkozata egyértelműen arra utal, hogy a kisebbik kormánypárt nem adja fel. Ezért mégsem elképzelhetetlen, hogy az ügy később mégis aktuálissá válhat.
Ha nem is most, hanem mondjuk az európai parlamenti választás után, mert a kormánynak aligha hiányzik egy népszavazás. A szocialisták ugyanis biztosan lecsapnának a lehetőségre, mert a boltzár olyan kérdés, amellyel esély lenne eljutni legalább a referendum kiírásáig. S miután ez a tárgy már ki van próbálva – az MSZP kérdését 2016 tavaszán a Fidesz összes piszkos trükkje ellenére hitelesítették –, most sem lenne jogi akadálya a népszavazásnak.
De igazából nem is ez a kérdés. Inkább az, hogy a politika miért akar folyton beavatkozni az emberek magánéletébe, illetve a piaci viszonyokba. A szakszervezeteknek meg talán nem az a legfontosabb feladata, hogy mindenféle ideológiai lózungokat hangoztatva lépjenek fel a dolgozók – ebben az esetben talán csak vélt – érdekeire hivatkozva.
Egy piacgazdaságban működjék tisztességes verseny, amelynek az is része, hogy a munkáltató eldöntheti, mennyit akar/tud fizetni az alkalmazottjainak, ha a hét végén is dolgoztatni akarja őket. Na, például az lehetne az érdekképviseletek dolga, hogy kiharcolják: a munka törvénykönyvében (Mt.) szabályozzák, hogy járjon az ötven helyett mondjuk száz százalékos bérpótlék a vasárnapért. Vagy küzdjenek azért, hogy a heti pihenőnap havonta egy helyett kötelezően két vasárnapra essék.
Az sem lenne ördögtől való, ha a kiskereskedelemben akár önkéntessé tennék a vasárnapi munkavállalást. Ha pedig nincs elég jelentkező, az üzletláncok kínáljanak annyi pénzt, hogy legyen. Amennyiben pedig nem érné meg nekik a plusz juttatás kifizetése, hát tartsanak zárva, amit ma tilt semmi.
De ne a kormány akarja megmondani, hogy egy hipermarket mikor nyithat ki. Vagy ha már annyira fontosnak tartják az emberek érdekeit, tényleg emeljék fel az Mt. módosításával a vasárnapi bérpótlékot, s törvényben szabályozzák, hogy a mai egy helyett legalább két heti pihenőnapot kell vasárnap kiadni.
A többit meg bízzák a piacra. A munkaerőhiány például aligha lehet érv bármiféle állami beavatkozásra. A keresztényi értékekre való hivatkozás meg végképp nem állja meg a helyét, mert ha ezt komolyan vesszük, becsukhatnának vasárnap a vendéglők, a fürdők, zárva tarthatnának a mozik és a színházak, s leállhatnának a taxisok. És mit kezdjünk a közösségi közlekedéssel vagy a készenléti szolgálatokkal? Az ott dolgozóknak – a vasutasoknak, a buszosoknak, a mentőknek, a tűzoltóknak, a rendőröknek és az egészségügyben foglalkoztatottaknak – nem jár a vasárnap?
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének leköszönő főtitkára, Dávid Ferenc szerencsétlennek és időszerűtlennek minősítette a boltzár újabb felmelegítését. Szerint nem lehet bezárni a boltokat vasárnap, amikor a magyar társadalom túlnyomó többsége, hetven százaléka igényli a vásárlás lehetőségét. Dávid Ferenc azt hangsúlyozta, hogy a szakszervezeteknek nem azt kellene kérnie, hogy a munkáltatók a dolgozók munkaidőalapját csökkentsék, hanem azt, hogy a munkavállalók magas elismerésben részesüljenek, tehát a munkáltatók osztozzanak a dolgozókkal a vasárnapi nyitva tartás miatt keletkező nyereségen.
(Fotó: 24.hu)
