Orbán és a luxusrepülés: jogilag szinte támadhatatlan, de morálisan maga a katasztrófa

2018. szeptember 29. - Magyar Ügyvéd

maga_nge_p.jpgJogilag gyakorlatilag megfoghatatlan, hogy egy, kifejezetten a miniszterelnökhöz közeli nagyvállalkozó milliárdos értéket képviselő magángépen ingyen repteti Orbán Viktort A Párbeszéd hivatali vesztegetés, valamint hivatali vesztegetés elfogadása miatt feljelentést tesz ugyan, és vagyonnyilatkozati eljárást is kezdeményez a kormányfő ellen, de sokra szinte biztosan nem mennek vele.

Érdekes kérdéseket vet fel, hogy Orbán Viktor kormányfőt vitatott módon egy hozzá közeli, közbeszerzések során nyerő nagyvállalkozó magángépen repteti. Nézzük a szabályozási hátteret. Az adózás rendjéről szóló törvény szerint adófizetésére kötelezett „a megajándékozott, az adózó által az adókötelezettsége keletkezését követően okirattal juttatott ajándék értékének erejéig”. Egy ingyen út luxuskörülmények között Várnába bizonyára több százezer forintnyi értéket képvisel, s miután a kormányfő nyilvánvalóan nem hivatali minőségében nézte meg a MOL Vidi labdarúgócsapat ottani mérkőzését, ez neki személyre szóló ajándék. Ennek értékét ráadásul valamilyen módon okiratba is kellene foglalni.

Az szja-törvény szerint minden bevétel „a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában (…) mástól megszerzett vagyoni érték. Nem pénzben megszerzett bevételnek minősül különösen (… ) dolog, szolgáltatás, értékpapír, részesedés, forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog”. Az pedig egyértelmű, hogy a miniszterelnök fuvarozása szolgáltatás. Ez mellesleg mindazok esetében igaz lehet, akik Garancsi István gépén nem a focicsapat alkalmazottjaként, hanem a vendégeként utaztak.

Különben ez csak mellékszál, és még az is lehet, hogy a kormányfő az idei adóbevallásában majd feltünteti adóköteles bevételként az állítólag ajándékba kapott utakat, s fegyelmezett magyar állampolgárhoz méltón befizeti az adót. Azt magunk sem hisszük, hogy ez így lesz, és valószínűleg attól sem kell tartania hogy a NAV ezt a tételt ellenőrizni fogja, amit egyébként a miniszterelnöki sajtóiroda vezetője által is megerősített sajtóhírek alapján hivatalból megtehetne.

Elvileg a képviselők – és ez vonatkozik mindazokra a kormánytagokra is, akik tagjai parlamentnek – a képviselő megbízatásukkal összefüggésben nem fogadhatnak el olyan ajándékot vagy más ingyenes juttatást, amely a képviselői tiszteletdíj egyhavi összegét meghaladja, ami most csaknem egymillió forint. Az ennek „1/12-ed részének megfelelő értékhatárt meghaladó értékű ajándékokról és ingyenes juttatásokról a képviselő – a vagyonnyilatkozata részeként – kimutatást köteles vezetni”. Tehát körülbelül nyolcvanezer forint az a határ, amitől kezdődően a juttatást tételesen fel kell tüntetni.

Itt viszont máris van két jogértelmezési probléma. Az egyik, hogy mi történjék azokkal az ajándékokkal – ingyenes juttatásokkal –, amelyeket az érintett nem a „képviselői megbízatásával összefüggésben” kapott? Például egyszerű futballrajongóként Orbánt luxusgépen Várnába röptetik. Nem tűnik életszerűnek, hogy Garancsi csak úgy, hivatali beosztásától függetlenül utaztatja a kormányfőt. Tehát elég nehéz elhatárolni, mit adnak valakinek a pozíciója okán, s mit kaphatna meg bárki magánemberként. A rendelkezésből talán törölni kéne a „képviselői megbízatásával összefüggésben” fordulatot, különben ki lehet játszani a jogszabályt.

A másik kérdés: az ajándékra vagy ingyenes juttatásra vonatkozó csaknem egymilliós felső határ egy-egy juttatásra vagy egy naptári évre vonatkozik-e. A szöveg nyelvtani értelmezéséből inkább az következik, hogy az értékhatár egy ajándékra utal, miközben egy politikus esetében az évi egymillió összességében is elfogadatlanul nagy összeg.

S akkor még nem is beszéltünk az országgyűlési törvény belső ellentmondásáról. A vagyonnyilatkozat mintanyomtatványában ugyanis az szerepel, hogy külön kimutatást kell készíteni „az országgyűlési képviselőnek képviselői megbízatásával összefüggésben kapott ajándékairól és az e nyilatkozat D) pontja alá nem tartozó ingyenes juttatásairól (a továbbiakban: ajándék)”. Ez a bizonyos D) pont meg arról szól, ki milyen juttatásokat, s milyen eszközöket kap ingyen az Országgyűléstől, a pártjától vagy a pártalapítványoktól.

Ebből viszont az következik, hogy a képviselői tevékenységgel nem összefüggő ajándékokról is be kell számolni. Csakhogy egy törvény melléklete nem írhatja felül a rendelkező részt, így e tekintetben is tiszta vizet kellene önteni a pohárba, különben igaza lehet Gulyás Gergely miniszternek, aki azt találta mondani, hogy „majd a miniszterelnök eldönti, hogy bele kell-e írni a vagyonnyilatkozatába a Garancsitól kapott repülőutakat”.

Ami pedig a Párbeszéd feljelentését illeti: aki „hivatalos személyt a működésével kapcsolatban neki vagy rá tekintettel másnak adott vagy ígért jogtalan előnnyel befolyásolni törekszik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. Ugyanakkor az a hivatalos személy, „aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja (…), bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

Ez világos beszéd, de ki képes bizonyítani, hogy Orbánt azért utaztatják, mert ezzel jogtalan előnyhöz akar jutni valaki? Senki, hiszen nem tudni, Garancsi egyszerűen csak barátságból repteti a kormányfőt, esetleg az utazás közben – a luxusszolgáltatás fejében – valamilyen, a vállalkozó számára előnyös újabb üzletben is megállapodnak? Ráadásul a KDNP-s Hollik István szerint azért sincs baj a dologgal, mert a gép elindult volna Várnába Orbán nélkül is.

Ez a feltételezés a büntetőeljárás megindításához igencsak kevés. Kerülnie kellene azonban Orbánnak még a látszatát is, hogy a NER kedvezményezettjeihez bármilyen közeli kapcsolat fűzi, hiszen nemcsak itthon, hanem az Európai Unió testületeiben is nem kis gyanakvással figyelik a magyar közbeszerzési eljárásokat. Például azt érzékelik, hogy a beruházásokat túlárazzák, csaknem minden harmadik esetben csak egy pályázó akad, s a legnagyobb megrendeléseken alig néhány kedvezményezett cég osztozik. Köztük a miniszterelnök barátja. Mindezt például a közbeszerzési hatóság vizsgálhatná, a nyilvánvaló visszaélésekkel kapcsolatban pedig az ügyészség is felléphetne.

Egy valóban demokratikus államban egyébként egy kormányfő nemigen engedhetné meg magának, hogy egy nagyvállalkozó magángéppel utaztassa. Ami nem is feltétlenül jogi, inkább morális kérdés. De úgy tűnik, mi tényleg egy következmények nélküli ország vagyunk, s politikusok ingyen repülhetnek, vadászgathatnak vagy helikopterezhetnek a kormányhoz közeli vállalkozások pénzén. Arról nem is beszélve, hogy ezek a pénzek vagy az uniós vagy a magyar adófizetők zsebéből származnak.

Részlet az Európai Parlament magatartási kódexéből

Az európai parlamenti képviselői feladataik ellátása során

  • irányadónak tekintik és betartják az alábbi általános magatartási elveket: önzetlenség, feddhetetlenség, nyíltság, szorgalom, becsületesség, elszámoltathatóság és a Parlament hírnevének tiszteletben tartása,
  • kizárólag a köz érdekében járnak el, és semmilyen közvetlen vagy közvetett anyagi hasznot vagy más ellenszolgáltatást nem szereznek, illetve annak megszerzésére nem törekszenek,
  • nem kérnek, fogadnak el vagy kapnak semmilyen közvetlen vagy közvetett, sem pénzbeni, sem természetbeni ellenszolgáltatást vagy jutalmat a képviselő parlamenti munkája során tanúsított bizonyos magatartásért, és tudatosan törekszenek minden megvesztegetésre, korrupcióra vagy jogtalan befolyásolásra utaló helyzet elkerülésére.

(Fotó: index.hu)

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr714271527

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.