Ha két ember hangosan politizál az utcán, tényleg jön a rendőrség?

2018. október 05. - Magyar Ügyvéd

tu_ntete_sindex.jpg„Gyűlés a legalább két személy részvételével közügyben való véleménynyilvánítás céljából tartott nyilvános összejövetel”, ha ahhoz bárki csatlakozhat – ez olvasható az új gyülekezési törvényben. Ha meg már hárman spontán vitatkoznak politikai kérdésekről az utcán, a résztvevőket egyenesen elviszi a rendőrség? Tényleg visszajön a Rákosi-rendszer?

Emlékszik még valaki rá, hogy a gyülekezési jogról 1989-ben, tehát még a rendszerváltozás küszöbén született törvény szerint tüntetést többek között akkor lehetett megtiltani, ha az „a közlekedés rendjének aránytalan sérelmével járna”. Ezt a nehezen értelmezhető rendelkezést az MSZP-SZDSZ-kormány kezdeményezésére a parlament az Európai Unióhoz való csatlakozással összefüggő törvénycsomag részeként 2004-ben módosította.

Az eredeti javaslat szerint tiltani csak „az adott település közlekedésének megbénulásával” járó demonstrációt lehetett volna, ám – és ez igazi kuriózum – a kormány előterjesztését Répássy Róbert egykori fideszes képviselő indítványa alapján módosították. Így került a törvénybe az a fordulat, amely szerint tiltási ok lehet, ha a tüntetés miatt „a közlekedés más útvonalon nem biztosítható”.

Ezt az akkori ellenzék több prominense is lelkesen üdvözölte, hiszen a gyülekezési jog határait kétségkívül tágabbra vonták. Az aránytalan sérelem ugyanis önkényes mérleges tárgya lehet, míg a közlekedés más útvonalon nem biztosítható egyértelműbb értelmezésre adott lehetőséget. Vagy mégsem, mert születtek fura rendőrségi határozatok, így a közlekedés akadályozására hivatkozva betiltották a melegfelvonulást, miközben a budapesti Andrássy úton más események kapcsán a BRFK-nak nem voltak efféle aggályai. A bíróság különben felülírta a rendőrség döntését.

Az október 1-jétől hatályos új gyülekezési törvény viszont nagyjából lehetetlenné teheti bármilyen demonstráció szervezését. A szerint tiltási ok ugyanis, ha a „rendelkezésre álló információk alapján megalapozottan feltehető, hogy a gyűlés a közbiztonságot vagy a közrendet közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben veszélyezteti, illetve mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmével jár”.

A közrendet pedig veszélyezteti az is, ha a tüntetés „a közlekedés rendjének sérelmével jár”, miközben a demonstrációk sajátja, hogy a megmozdulások általában kényelmetlenséget okoznak. „Mások jogainak és szabadságának sérelme különösen, ha a felhívás, illetve a gyűlés (…) alkalmas mások szabad mozgáshoz (…) való jogának korlátozására” – olvasható az új jogszabály egy mások pontjában.

Így megint ott tartunk, hogy amennyiben valaki pár tucatnyi ember részvételével tüntetést hirdet akár csak egy járdára is, akkor a rendezvény betiltható, hiszen – esetleg önkényes – mérlegelés kérdése, hogy a rendezvény jár-e mások jogainak közvetlen, szükségtelen és aránytalan korlátozásával. Bármilyen közterületi rendezvény ugyanis minden bizonnyal befolyásolja a polgárok szabad mozgáshoz való jogát, mert ha haza akarnak jutni, ki kell kerülniük a demonstrálókat – vagy át kell hatolniuk az esemény résztvevői között.

A gyülekezés alkotmányos alapjog, amely természetesen nem korlátozhatatlan, de „a tüntetések közlekedési okokra hivatkozással történő megtiltása kapcsán a hatóságoknak különös gonddal kell ügyelni arra, hogy a tüntetni kívánók gyülekezési szabadsága és mások mozgáshoz való joga közötti tisztességes egyensúlyt a demokratikus jogállam követelményei szerint biztosítsák” – hívta fel a figyelmet egy Magyarországgal kapcsolatos döntésében a strasbourgi emberi jogi bíróság. Az eset külön érdekessége, hogy a demonstrációt még 2010-ben egy zsákutcában tervezték megtartani.

De van itt más probléma is. „Nem kell a gyűlést bejelenteni, ha a gyülekezés egy, azt közvetlenül megelőző indokból, tervezés és szervező nélkül alakul ki” – tartalmazza a törvény. Például egy hirtelen kibontakozó spontán tüntetés lehetett volna a Kossuth téren például annak kapcsán, hogy Orbán Viktor repkedhet-e focimeccsekre ingyen kőgazdag vállalkozók magángépén. De két nap múlva ez már a hatályos szabályok szerint biztosan nem menne.

Ráadásul a „gyűlés a legalább két személy részvételével közügyben való véleménynyilvánítás céljából tartott nyilvános összejövetel”, ha ahhoz bárki csatlakozhat. Ezzel kapcsolatban megint súlyos értelmezési gond adódik: ha két ember egy buszmegállóban hangosan vitatkozik a kormány politikájáról, tehát közügyben nyilvánít véleményt, s a szóváltásba beszállnak mások is, az most tüntetés? Ha igen, annak vajon mi lehet a következménye? A törvény erről elfejtett rendelkezni, legalábbis a feloszlatási okok között nem említi az ilyen helyzetet.

A demonstrációt egyébként legalább 48 órával korábban be kell jelenteni, de ha a „bejelentési határidő megtartása veszélyeztetné a gyűlés célját, a gyűlést az arra okot adó eseményt követően haladéktalanul, a felhívás megküldésével kell bejelenteni a gyülekezési hatóságnál (sürgős gyűlés)”.

Nagyjából ez rendben is lehetne, mert a „sürgős gyűlés megtartására irányuló bejelentés esetén a gyülekezési hatóság haladéktalanul megvizsgálja, hogy (…) a bejelentés adatai alapján a bejelentési határidő megtartása a gyűlés célját valóban veszélyezteti-e”. Csakhogy a rendőrsének kell eldöntenie azt, hogy indokolt-e egy azonnali időpontra összehívott és valaki által szervezett flashmob, ami már nem annyira rendőrszakmai, hanem politikai mérlegelés kérdése is lehet.

Ez ingoványos terület, amire Hadházy Ákos volt LMP-s politikus ügye is figyelmeztet, aki az ország Európai Ügyészséghez való csatlakozása érdekében gyűjt aláírásokat. Szekszárdon is bejelentette a még korábbi gyülekezési törvény alapján a rendőrségen, hogy folytatja az akcióját, ám ott a helyi jegyző utasítása alapján közterület-használati engedélyt követeltek tőlük. A rendőrség ugyan tudomásul vette a dolgot, de szerintük ez az aláírásgyűjtés, és az ahhoz kapcsolódó kitelepülés nem tartozik a gyülekezési jog hatálya alá.

„Mindenkinek joga van ahhoz, hogy engedély vagy – az e törvényben meghatározott kivételekkel – előzetes bejelentés nélkül, békésen és fegyvertelenül másokkal közösen felvonulásokat és tüntetéseket (a továbbiakban együtt: gyűlés) szervezzen, és azokon részt vegyen” – így szól az új gyülekezési törvény. Hadházy pedig nem csinált mást, mint „a legalább két személy részvételével közügyben való véleménynyilvánítás céljából” nyilvános politikai rendezvényt hirdetett.

Az aláírásgyűjtési akció sem értelmezhető az új szabályozás alapján másként, mint véleménynyilvánításként. A képviselőt egyébként azóta Szekszárdon nem is vegzálják, mert talán elfogadták, hogy a bejelentett „rendezvény résztvevői jogosultak a közösen kialakított álláspontjukat az érdekeltek tudomására hozni”.

A végső konklúzió: az új gyülekezési törvény bizonyos kérdésekben rendet tesz, például az azonos helyszínre meghirdetett demonstrációt az tarthatja meg, aki előbb tett bejelentést. Másfelől súlyosan aggályos, hogy tilalmi ok, ha „a gyűlés – az alkalmazott technikai eszközök időtartama miatt – alkalmas mások magán- és családi életének védelméhez való jogának, otthonának, emberi méltóságának” korlátozására. Szóval például a hangosítás hosszabb ideig nemigen működhet, mert az biztosan alkalmas mások magán- és családi életének megsértésére.

Ezzel kapcsolatban megint azzal szembesülünk, hogy a rendőrség döntheti el, mennyi az az időtartam, amelyet a „foglyul ejtett közönségnek”, tehát azoknak el kell viselniük, akik csak elszenvedői a demonstráció okozta kellemetlenségeknek. És akkor megint jöhetnek az újabb kérdések: lehet-e az aktuális kormányfő háza előtt tüntetni anélkül, hogy az a közlekedés sérelmével járna, lehet-e a miniszterelnöki rezidencia előtt hangoskodni, s meddig kell elviselniük az Andrássy út lakóinak a melegfelvonulás vagy a kormánypárti CÖF szervezte tüntetés okozta kellemetlenségeket?

Lehet persze bírósághoz fordulni, de az eddigi joggyakorlat sem volt igazán egységes, s egyszer lehetett tüntetni például házánál, máskor meg. Ráadásul jövőre működésbe lép az új közigazgatási bírósági rendszer, amelyet az igazságügyi miniszter igazgat majd, így nyilván ő tehet majd javaslatot a bírák kinevezésére, s maga dönthet egyes vezető posztok betöltéséről is. Így jöhetnek a közigazgatásból a kormány megbízható emberei, akik külön utasítás nélkül is tudni fogják a dolgukat.

Úgy gondoljuk, az új jogszabály túl sok mérlegelési lehetőséget ad a kormány által vezetett rendőrségnek - s félő, hogy a közigazgatási bíróság pártatlansága is kétséges lesz –, ezért az egyeztetés és kötelező hatásvizsgálatok nélkül elfogadott törvény újabb példája annak, hogy egy kapkodva elfogadott jogszabály számos bizonytalansági elemet tartalmaz. Tényleg jó az a kormánynak, ha majd a strasbourgi emberi jogi bíróság mondja ki, hogy ez így nem működik?

(Fotó: index.hu)

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr2014283449

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.