Egy rossz miniszteri döntést nem lehet emberölésnek minősíteni – de a tárcavezetőnek repülnie kellene

2018. október 07. - Magyar Ügyvéd

kardiolo_gia.jpgGondatlanságból elkövetett emberölés miatt tett feljelentést a kardiológiai intézetből elbocsátott szívsebész betegének halála miatt az MSZP. Ez azonban alapvetően nem büntetőjogi kérdés, hanem az egészségügyi ellátórendszer tönkretétele miatt a politikai felelősséget kellene vállalnia végre valakinek. Orbán Viktornak, Kásler Miklósnak és mindazoknak a „tettestársaknak”, akik asszisztálnak ehhez.

Ha a Kásler Miklós vezette Emberi Erőforrások Minisztériuma nem ragaszkodik Székely László szívsebész eltávolításához, annak betege még ma is élhetne, ezért gondatlanságból elkövetett emberölés miatt feljelentést tett az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó, és a miniszter lemondását követeli – írta meg a Népszava. Az ügy előzménye különben, hogy a Gottsegen György Országos Kardiológia Intézetből eléggé vitatható okból elbocsátották azt a szívsebészt, aki az egyik betege műtétéhez szükséges gyógyászati eszköz gyártásához és beültetéséhez szükséges eljárást megindította, ám mire az engedélyek megérkeztek, az orvos elbocsátása már folyamatban volt, így a beteget az életmentő műtétre elő sem jegyezhették.

A szívsebészt, akinek a nevéhez több különleges, újító operáció is fűződik, egy műtét miatt bocsátották el az intézetből. Egy olyan fiatal nőt operált, akinek egy hibás, már cserére szoruló implantátum volt a mellében. Székely László és orvosi csapata szívbillentyűműtétet hajtott végre a páciensen, s a sérült implantátumát az operáció közben el kellett távolítani. Az orvos úgy döntött – hogy a betegnek ne kelljen később egy újabb beavatkozást elszenvednie – másik intézmény plasztikai sebészének segítségét kéri, aki meg is érkezett az operáció közben, és beültetett egy új mellimplantátumot.

Ez eddig orvosszakmai kérdés. A laikusok számára azonban úgy tűnik, hogy Székely jól döntött, mert egy fiatalasszony életminőségét alapvetően befolyásolja, ha a szívműtéte után hosszú hónapokig kellett volna várnia egy plasztikai beavatkozásra, az egyik eltávolított mellprotézis pótlására. Lehetséges persze, hogy ezzel megszegte a kardiológiai intézet belső rendjét, viszont a kirúgása miatt emberek sorának ellátása került veszélybe.

Nem tisztünk eldönteni, hogy Székely doktor mit vétett, az viszont tény, hogy a rapid eltávolítása legkevésbé a betegek érdekét szolgálja, hiszen sokan vártak arra, hogy megműtse őket. A menesztése kapcsán azonban az emberölés gyanúja szóba sem kerület.

Most ezért kicsit kénytelenek vagyunk jogászkodni. „Mulasztással megvalósított emberölés az is, amikor az elkövető mulasztása indítja el azt az okfolyamatot, amely a sértett egészségi állapotának fokozatos romlását, végül a halálát eredményezi, feltéve természetesen, hogy az elkövető ezt az előre felismert következményt kívánta vagy abba belenyugodott” – mondja ki a Kúria egy 2013-as jogegységi határozatában.

Erről itt szó sem lehet, mert ép ésszel senki nem feltétezheti, hogy az orvos menesztése kapcsán bárki kívánta volna vagy belenyugodott egy beteg halálába. Konkrétan a gondatlan emberölés kapcsán a legfőbb bírói fórum viszont másként fogalmaz: a „gondosság kifejtésére vonatkozó kötelesség objektív mértékhez igazodik, amelyet írott szabályok, szakmai szokások tartalmaznak vagy amely a mindennapi életben kialakult gyakorlatban jelenik meg”. Adott esetben azonban „az elvárhatóság hiánya akadályát képezheti a bűnösség megállapításának”.

Magyarra fordítva: ha Kásler miniszter vagy bárki más utasítására rúgták ki Székely doktort, a gondatlan emberölés aligha jöhet szóba, mert a döntéshozókkal kapcsolatban fel sem merülhet, hogy a kellő gondosság – az elvárhatóság – hiányában lehettek volna emberölés bűnrészesei. Egyszerűen képtelenség ugyanis bizonyítani, hogy tudták: a szívsebész eltávolítása miatt emberi életek kerülhetnek közvetlen veszélybe.

Ugyanakkor van más tényállás: aki „foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz”, az áldozat halála esetén öt évig terjedő börtönnel büntetendő. De a szakminiszter vagy a munkahelyi vezetője döntése alapján elbocsátott sebész esetében ez nem alkalmazható, mert nem Székely sértette meg a foglalkozására vonatkozó szabályokat, hanem legfeljebb a felettesei. De az ő esetükben értelmezhetetlen a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés.

Csak ismételni tudjuk, hogy ez elsősorban politikai kérdés. A futball iránt olthatatlan szenvedélyt tápláló Orbán Viktornak kellene eldöntenie, rendjén van-e, hogy lemondott a Honvédkórház sürgősségi betegellátó osztályának vezetője, majd az intézmény orvos igazgatója, az ajkai kórház intenzív osztályának valamennyi nővére, utána meg az összes orvosa is. Később meg kirúgták Székely doktort, akinek az egyik páciense talán az elbocsátásról szóló döntés miatt halt meg. Egyes feltételezések szerint Székely menesztésének is köze lehetett ahhoz, hogy Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár szintén sietve távozott.

Amúgy orvos szakértői kérdés, hogy a beteg halála és a szívsebész kirúgása – az emiatt elmaradt műtét – között ok-okozati kapcsolat áll-e fenn, s ha igen, akkor a hozzátartozóknak érdemes kártérítési igénnyel fellépni a kórházzal szemben. Amennyiben pedig nem tudnak megegyezni, indítsanak polgári jogi pert.

(Fotó: 24.hu)

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr7614286919

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.