Egyre több a műhibaper – talán fogytán az emberek türelme?

2018. október 20. - Magyar Ügyvéd

szi_vu_gy.jpgAz egészségügyi ellátórendszer súlyos problémáira figyelmeztet, hogy mind több a műhibaper. Az emberek pedig talán egyre kevésbé tűrik, hogy az orvosi hibák vagy mulasztások következmények nélkül maradjanak. Egy egészségügyi intézmény már százmilliót bukott emiatt. Vajon mi lesz a szívsebészügyben? 

Változik az emberek gondolkodásmódja, és egyre kevésbé hajlandók beletörődni, hogy az egészségügyi ellátás során tapasztalt, akár a beteg halálához vezető hibák vagy hiányosságok következmények nélkül maradjanak – ezt fogalmazta meg Magyar György ügyvéd az ATV Egyenes beszéd című műsorában. Hozzátette: ebben szerepet játszhat az „amerikanizálódás” is, hiszen például a filmekből, illetve a hírekből is lehet tudni, hogy ott mennyire drága az emberi élet.

Az adásban ügyvéd kollegájával, Kende Péterrel – aki ebben a témában könyvet is írt – a Székely László korábban elbocsátott szívsebész elhunyt páciensének hozzátartozói által követelt húszmilliós kártérítésről is beszélgettek. A konkrét ügyről persze nem nyilatkoztak, de Kende hangsúlyozta: míg korábban havonta két-három megkeresést kapott, mostanában hetente keresik ennyien azzal, hogy szeretnének műhibapert indítani. Szerinte egyébként az egészségügyi ellátórendszer működésképtelenségére is figyelmeztet ez a tragikus eset.

Magyar György hangsúlyozta: az efféle ügyek kapcsán különbséget kell tenni a büntetőjogi, illetve a polgári jogi felelősség között. Ráadásul bejön a képbe a munkajog is, de a Ptk. szerint az alkalmazott által okozott kárért alapvetően a foglalkoztatója felel. Az viszont biztos, hogy foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetés vétségének gyanúja miatt az ügyészség büntetőeljárást rendelt el.

Aki foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, alapesetben vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő – ezt tartalmazza a Btk. Ha azonban az orvos páciense meghal, a büntetési tétel maximuma öt év.

Az orvoslás szabadsága nagy felelősséget jelent – emelte ki Kende Péter. Az orvosnak gyakran pillanatokon belül kell döntenie a beavatkozás módjáról, miközben Székelyt azért rúgták ki a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetből, mert korábban műtét közben határozott arról, hogy a beteg sérült mellimplantátumát is ki kell cserélni, és ehhez külső szakember segítségét kérte.

Székely Lászlónak vajon kellett volna engedélyt kérnie az általa végzett szívműtéthez közvetlenül nem köthető plasztikai beavatkozáshoz, volt-e erre ideje, s ha nem, utólag megfelelőképpen intézte-e ezt az ügyet? Ebben a kérdésben a két ügyvéd nem igazán tudott nyilatkozni, de abban egyetértettek: az egész talán nem lehet több, mint ügyviteli és elszámolási vita. Arról azonban csak igazságügyi szakértők nyilatkozhatnak, hogy ebben a konkrét esetben az orvos a beteg érdekében nem dönthetett-e másként. Magyar György ezzel kapcsolatban utalt az egészségügyi törvényre és a kapcsolódó jogszabályokra, amelyek meghatározzák a sürgősségi ellátás szabályait.

Emiatt viszont a szívsebészt elbocsátották, és nem sokkal később meghalt egy ember. A nyomozást pedig az ügyben azért kellett elrendelni az ügyészség szerint, mert a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján nem zárható ki az, hogy az elbocsátott sebész szakmai szabályszegése vezetett a beteg halálához. (Korábban az MSZP-s képviselő által gondatlanságból elkövetett emberölés miatt tett feljelentésről blogunkban is írtunk.)

Szóval a végén akár még az is kiderülhet, Székely a felelős, amiért korábban nem ismerte fel, hogy a páciense sürgősségi beavatkozásra szorul. Mindazonáltal erre egy hivatalos ügyészségi közleményben nem volt túl szerencsés hivatkozni, s nemigen van példa arra, hogy a nyomozóhatóság az eljárás elrendelése kapcsán mindjárt a lehetséges gyanúsítottat is nevesíti. 

Íme, az ügyészség közleménye: „A közelmúltban nagy sajtóérdeklődést kiváltó ügyben egy magánszemély feljelentése alapján a Budapesti IX. Kerületi Ügyészség halált okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének gyanúja miatt nyomozást rendelt el. Ugyanakkor – a sajtóhírekkel ellentétben – (miszerint az orvos elbocsátása vezetett a beteg halálához) a nyomozást az ügyben azért kellett elrendelni, mert a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján nem zárható ki az, hogy az elbocsátott orvos szakmai szabályszegése vezetett a beteg halálához. A kerületi ügyészség a nyomozás teljesítésével a Budapesti Rendőr-főkapitányságot bízta meg”.

A család által követelt húszmilliós kártérítés tekintetében persze közömbös, hogy ki hibázott. A hozzátartozókat képviselő Ábrahám László ügyvéd – akit a műhibaperek legjobb szakértőjeként tartanak számon Magyarországon – így teljesen megalapozottan nyilatkozhatott úgy, hogy a családtagoknak elégtételt kell kapniuk.  

A Ptk. szerint a károkozó a károsult teljes kárát köteles megtéríteni, s amennyiben az nem számszerűsíthető, sérelemdíj akkor is követelhető – különösen például az élet, a testi épség és az egészség megsértése esetén. Többek között fizetni kell azért, ha az elhunytnak tartásra szoruló gyermekei vannak, vagy ha a család a korábban felvett hitelt a haláleset okán kieső jövedelem miatt nem tudja törleszteni. A sérelemdíjhoz viszont nincs szükség a károk tételes bizonyítására sem. Az általános szabályok szerint a foglalkoztatott által másik félnek okozott kárért a munkaadó felel, míg a munkavállalótól az általa gondatlanul okozott kárért legfeljebb négyhavi fizetése követelhető, szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén viszont mindent neki kell állnia. Az adott esetben tehát az is szakértői kérdés, hogy amennyiben Székely valóban hibázott, mennyi pénzt lehet rajta behajtani.

Mennyit ér az emberi egészség és az emberi élet?

Több mint százmilliót kell fizetnie a kórháznak egy idén januárban hozott jogerős ítélet szerint – alighanem ez a hazai műhibaperekben eddig megítélt legnagyobb összeg –, mert egy 23 éves fiatalasszony 2010 májusában rutinműtétre vonult be: a vesekövét akarták szétzúzni. A beavatkozást egy nagy hírű urológus végezte, ám ő sem tudta megakadályozni a tragédiát, mert a műtéthez használt készülék levegőt juttatott a nő szervezetébe, s emiatt leállt a keringése. Újraélesztették, de teljesen nem tudták visszahozni az életbe, kómába esett. A fiatalasszony a tragédia előtt élettársával együtt nevelte két kisfiát.

Egy másik ügyben összességében majdnem hetvenmilliós kártérítést és járadékot ítéltek meg 2016-ban egy szülőpárnak, mert annak ellenére, hogy a terhesgondozás során Down-szindrómára és más fejlődési rendellenességekre utaló jegyeket észleltek a szűrővizsgálatokon, senki nem kezdeményezte azt a genetikai vizsgálatot, amellyel a kóros elváltozást teljes biztonsággal igazolni lehetett volna. Így a gyermek megszületett.

Még 2011-ben harmincmillió forintos kártérítést kapott orvosi műhiba miatt a DVSC ifjúsági csapatának egykori focistája, akit egy edzésen szerzett sérülése után megműtöttek a megyei kórházban, de a sebe elfertőződött, így abba kellett hagynia a labdarúgást A jogerős ítélet szerint az egyszeri összeg 17 millió forint, s ehhez hozzájött a sértett 35 éves koráig járó havi 150 ezer forintnyi járadék.

Ezek az ügyek a kártérítés mértékét tekintve kivételesnek számítanak, mert az esetek többségében – évente néhány száz ilyen per indul – legfeljebb pármilliót ítélnek meg a bíróságok. Az Egyesült Államokban sem különleges az ekkora összeg, csakhogy ott ezt dollármilliókban számítják. Egyébként az orvosi hiba a szívbetegségek és a rák után a harmadik leggyakoribb halálozási ok az USA-ban. Vajon nálunk mi lehet a helyzet?

 

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr2914311637

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.