Ha már kitört a balhé, a Kúria szerint bárki azt csinál, amit akar?

2018. november 05. - Magyar Ügyvéd

petra.jpgNem sértheti a közösség nyugalmát az, akinek a magatartása alkalmas ugyan a köznyugalom megzavarására, de azt mások már feldúlták. Legalábbis a Kúria így látja a 2015 szeptemberében Röszkénél kitört balhé esetében. Ott egy operatőr rugdosta a menekülteket, de a bíróság szerint ez az adott helyzetben nem volt kihívóan közösségellenes magatartás. A döntésnek érdekes következményei lehetnek.

Új értelmet adott a Kúria a garázdaság tényállásának: ha a közösség nyugalmát valakik megzavarták, s emiatt az adott helyszínen káosz alakult ki, másokkal szemben, akik beavatkoznak az eseményekbe, nem lehet garázdaság miatt eljárni. A Btk. szerint azonban aki „olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen (…), vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. De ha már amúgy is balhé van, a legfőbb bírói fórum szerint a kihívóan közösségellenes magatartás azok esetében, akik utóbb lépnek fel jogilag kifogásolható módon, már nem állapítható meg.

Garázdaság vétségében mondta ki bűnösnek első és másodfokon is a bíróság azt az operatőrt, aki a rendőri intézkedés elől szétszaladó menekülteket bántalmazta még 2015 szeptemberében Röszkénél. László Petra két a világsajtót bejárt felvételek szerint belerúgott két emberbe – egyikük egy kislány volt –, az ölében gyermekével futó apát pedig próbálta elgáncsolni.  

Az operatőr a „munkájával kapcsolatos társadalmi elvárásokat és szabályokat semmibe vette, tevékenysége alkalmas volt arra, hogy a helyszínen jelen lévőkben megbotránkozást, felháborodást váltson ki” – állt a vádiratban.

Ez a józan ész szerint kétségkívül kihívóan közösségellenes magatartás. A következetes bírói gyakorlat szerint pedig az ilyen esetek megítélése során nem feltétel, hogy az „eredmény” bekövetkezzék, hanem a Kúria egy 2014-es büntető elvi határozata szerint elegendő, ha a cselekmény alkalmas „megbotránkozás (így felháborodás, megütközés, megrökönyödés) vagy riadalom (így ijedtség, rémület, pánik) kiváltására”.

A garázdaság vétségének tényállásszerűségéhez megkívánt kihívó közösségellenesség azt jelenti az elvi határozat szerint, hogy a „közterületen tanúsított magatartás a környezetre gyakorolt hatása révén közvetlenül és durván sérti vagy sértheti a közösség nyugalmát. A garázda magatartást tanúsító elkövető pedig felismeri, hogy cselekménye a közösség nyugalmának felindulására alkalmas, ám tettét a közösségi érdek leplezetlen semmibevételével hajtja végre”.

Itt persze lehet nyelvészkedni, hiszen a „közvetlenül és durván sérti vagy sértheti a közösség nyugalmát” fordulat akár sajátos értelmezésre ad lehetőséget. Mindjárt itt a sértheti fordulat. Szélső esetben meg tényleg juthatunk arra a következtetésre is, hogy amikor a garázdaság potenciális elkövetőjének szándékától függetlenül a közösség nyugalma már odavan, nem számít, ha ő is beavatkozik a „buliba”.

A Kúria pedig erre a megállapításra jutott: amikor László Petra „a mások által megzavart közállapotba beavatkozott, nem vált előidézőjévé a zűrzavarnak, helytelen reakciójával az események sorából nem tűnt ki, nem volt kihívó”. A jogerős döntés alapján az operatőr ebben a helyzetben nem követhette el a garázdaság vétségét, csupán a rendzavarás róható a terhére, ami szabálysértés, és ezért mára elévült.

Aki verekszik, továbbá aki mást verekedésre felhív, a rendzavarás szabálysértését követi el, amennyiben más bűncselekményt nem valósít meg, tehát nem okoz másoknak legalább könnyű, nyolc napon belül gyógyuló, például csupán zúzódásokkal járó testi sértést, ami azonban csak magánindítványra üldözendő.

Csakhogy a legfőbb bírói fórum érvelése itt is sántíthat, hiszen a röszkei befogadó állomásról kitört menekültek esetében – akik a Kúria szerint a káoszt okozták – már rendről sem beszélhetünk. Ha pedig nincs rend, miként értelmezhető a rendzavarás? Hiszen László Petra a zűrzavarban „csak” belerúgott két gyerekbe, akik a videofelvételek tanulsága szerint utána látható sérülések nélkül elfutottak.

Szóval az operatőr nem verekedett, s másokat sem hívott fel verekedésbe, hanem a totális káoszban rugdosódott. A felvétel szerint azonban nem önvédelemből, s nem vaktában, hanem célzottan támadt a menekülőkre. S akkor megint visszahozhatjuk a garázdaság tényállását: aki „olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen”, elköveti ezt a bűncselekményt.

Az pedig, hogy a helyszínen amúgy is kaotikus állapotok uralkodtak, legfeljebb a cselekmény büntetésének mértékét befolyásoló körülmény lehet. Nyilván László Petrát ezért nem ítélték el, csupán próbára bocsátották. A nő ugyanis egy kétségtelenül zűrzavaros helyzetben tanúsított egyértelműen kihívóan közösségellenes magatartást, és ezért talán még érthető is, hogy a bíróság korábban – a bűnösségének megállapítása mellett – eltekintett a büntetés kiszabásától.

Itt le is lehetett volna zárni az ügyet, de a Kúria jogerős döntése további kérdéseket vet fel. Mert mi lesz majd a helyzet, ha egy kocsmában verekedés tör ki – ami a vendégek körében pánikot kelt –, s abba mások is beavatkoznak? Ők majd ugyancsak sikerrel hivatkozhatnak arra, hogy a korábbi történésekhez képest a fellépésük nem tűnt ki az eseményekből és nem volt kihívó? Az esetükben is marad legfeljebb a rendzavarás szabálysértése?

A Kúria amúgy megalapozottan hivatkozott arra, hogy László Petra kapcsán az „eseményről a média által utólag történő tudósítások, interpretációk és kommentárok folytán bekövetkező megbotránkozás vagy elítélő véleménynyilvánítás nem része a vád tárgyává tett cselekmény elkövetésének, így büntetőjogi értékelésének sem”. Hiszen a töretlen joggyakorlat szerint garázdaság az olyan magatartás, ami „a környezetre gyakorolt hatása révén közvetlenül és durván sérti vagy sértheti a közösség nyugalmát”.

Az pedig, hogy a világsajtó is közölte a röszkei felvételeket, és ezzel nemzetközi felháborodást keltett, tényleg nem gyakorolt az elkövető környezetére közvetlen és durva hatást. Lehetséges, hogy a Kúriának ezt a körülményt nem kellett figyelembe vennie, de az anyagi jog szabályai szerint azt igen, hogy László Petra sajátos viselkedése kimerítette a garázdaság tényállását, hiszen a rugdosódása mindenképpen alkalmas lehetett arra, hogy a körülette futó menekültek körében megbotránkozást vagy riadalmat keltsen.

Ehhez pedig nincs szükség arra, hogy valóban keltsen is, mert a Btk. szerint elég, ha a kihívóan közösségellenes cselekmény alkalmas a megbotránkozás vagy riadalom kiváltására. Azon pedig, hogy ez Röszkén – esetleg – megtörténhetett, elég nehéz vitatkozni. De nem is kell, mert a garázdaság nem „eredmény-bűncselekmény”, amilyen például a lopás.

Mi több, az a körülmény, hogy egy adott tett megbotránkozás, riadalom keltésére bizonyos helyzetben ténylegesen nem alkalmas, önmagában nem zárja ki a garázdaság megállapítását. Ez történt például Gulyás Márton civil aktivistával, akit tavaly januárban jogerősen garázdaságért marasztaltak el – igaz, őt is próbára bocsátották –, mert leszerelte a Nemzeti Választási Iroda névtábláját, amit utána a földre dobott.

A párhuzam persze sántít, mert hol jön ez az ügy a menekültek rugdosásához?

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr3514354263

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.