Magyar György: Abszurd, elfogadhatatlan a közigazgatási bíróságok felállításának módja

2018. november 12. - Magyar Ügyvéd

fu_ggetlense_g.jpgErősen aggályos, hogy egy kormányzati szerv beavatkozhat egy másik hatalmi ág tevékenységébe, például a miniszternek meghatározó szerepe lesz a közigazgatási bírák és bírósági vezetők kinevezésében – állítja Magyar György ügyvéd. Így könnyen előfordulhat, hogy 2020-tól az állampolgárok és a hatalom közötti jogvitákban az állam érdekei érvényesülnek.

Abszurd, elfogadhatatlan, tűrhetetlen minősíthetetlen – sorolta a jelzőket Magyar György ügyvéd a napokban a közigazgatási bíráskodás rendszerének átalakítása kapcsán az ATV Egyenes beszéd című műsorban. Kollegájával, Komlódi Gáborral egyetértettek abban, hogy a bírónak személyében függetlennek kell lennie, de a bírósági szervezetnek is, a tervek szerint 2020 januárjától felálló szervezet működésébe viszont az igazságügy-miniszter széles körben beleszólhat.

Magyar György szerint erősen aggályos, hogy egy kormányzati szerv beavatkozhat egy másik hatalmi ág tevékenységébe, például a miniszternek meghatározó szerepe lesz a bírák és bírósági vezetők kinevezésében. Így egyszerűbb lenne, ha mindjárt maga a tárcavezető hozná meg az ítéleteket, amiket mindjárt is ki is hirdethetnének – fogalmazott némi iróniával.

A hírek szerint a bírák egy részét a közigazgatásból hoznák, miközben a bíráskodás önálló, független, nagy tapasztalatot, tudást és bölcsességet feltételez, a közszférában pedig az önállóság és a függetlenség nem jellemzője a rendszer működésének – hangsúlyozták az ügyvédek. Ugyanakkor felvetődik – tették hozzá –, miként majd lehet megállapítani az összeférhetetlenséget, vagyis kizárni azt, hogy valaki bíróként ugyanazon ügyekben járjon el, amelyekben korábban tisztviselőként valamilyen módon közreműködött.

A közigazgatási bíráskodás eddig rendben működött, ezért semmilyen érdemi oka nincs az átalakításnak – fogalmazott Magyar György –, ráadásul a bírói függetlenség korlátozása miatt megint Európa szégyenpadjára ültethetnek minket. Utána majd lehet hivatkozni rá, hogy „Brüsszel” bántja a magyarokat, miközben legfeljebb a kormány működését kifogásolják.

„A közigazgatási bírákat – a rendes bírósági bírákhoz hasonló – pályázati eljárás után, a bírói testületek által ajánlott pályázók közül, az igazságügyi miniszter javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A közigazgatási bírák kiválasztásában tehát meghatározó szerepet kapnak a bírói önkormányzati szervezetek (…). Jól mutatja a bírói testületek jelentőségét, hogy bírói álláshelyre kiírt pályázatot csak a bírói tanács kezdeményezése alapján lehet majd érvénytelennek nyilvánítani”nyilatkozta korábban a Magyar Időknek az igazságügy-miniszter.

Csak azt felejtette el hozzátenni – ami a parlament elé beterjesztett törvénymódosításból derül ki –, hogy például az új bírák kinevezése esetén felülírhatja a bírói testületek véleményét, és a saját emberének kinevezési javaslatát terjesztheti fel az államfőnek. A vezetői pályázatokat pedig a miniszter maga írja ki, és dönt is, bár a bírák véleményt kétségkívül véleményt nyilváníthatnak.

A testületek mozgástere azonban elég szűk, mert a pályázatok elbírálása során elérhető pontszám nyolcvan százalékát kizárólag a jelentkező képzettsége, szakmai tudása és korábbi közigazgatási tapasztalata befolyásolja, míg a bírói hivatás gyakorlásához szükséges képességek legfeljebb húsz százalékot érnek. Vagyis: aki elég sok időt lehúzott egy minisztériumban, az a bírói kinevezéskor előnybe kerülhet például egy már gyakorló, esetleg évek óta közigazgatási területen dolgozó bírósági titkárral szemben.

Ugyanez igaz a vezetői posztok betöltése esetén is, mert a kívülről – például egy államigazgatási szervtől – érkező pályázó a hosszabb gyakorlati idővel könnyen nyerhet. Ennek pedig az lehet a következménye, hogy a meghatározó posztokat a kormányzati körök iránti lojalitásukat bizonyított emberek nyerik el, így kiszámítható, a hatalom érdekeit szolgáló ítéletek születnek.

Az új közigazgatási bíróságokon kérhetnek jogorvoslatot a hatóságok határozatai ellen 2020-tól „például az adó- és az építési ügyekben, a közbeszerzések kapcsán vagy a választási, a népszavazási és a gyülekezési jogvitákban” – ez is miniszter nyilatkozatából derül ki. Igaz, a Népszabadságnak 2016 őszén még azt mondta, hogy a „választási ügyekben viszont alapvetően továbbra is a Kúria járna el”.

A gyülekezési joggal kapcsolatos perekben azonban a közigazgatási felsőbíróság járna el – árulta el ugyancsak 2016-ban –, amit azért is fontosnak tart, mert az ítélkezési gyakorlat e tekintetben ma korántsem tekinthető egységesnek. Hogy ez pontosan mit is jelent, már a Magyar Időkből derül ki: a közrend egy demonstráció során „nemcsak akkor sérülhet, ha emberek csapnak össze, ha vagyontárgyak rongálódnak meg, hanem akkor is, ha olyan társadalmi, kulturális, spirituális értékek kerülnek veszélybe, amelyeket meg kell védeni” – utalt a miniszter a francia bíróság egy döntésére.

Ma már azt is tudjuk, ez pontosan mit jelent: a településkép védelméről szóló törvény módosításának tervezete szerint az állami ünnepek és egyéb, a helyi önkormányzatok által meghatározott megemlékezések helyszínét kivonhatnák a közterület fogalma alól, tehát azokon bizonyos időszakban tilos lenne tüntetni. Így nem lehetne demonstrálni például március 15-én az V. kerület nagy részén, s ugyanez igaz október 23-ra is, míg a Kossuth tér karácsony idején számítana tiltott területnek. Az önkormányzatok esetében pedig felbecsülhetetlen, mit és mikor minősítenek helyben megemlékezés helyszínének.

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr3014367567

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.