Rokkantsági ellátás: az Alkotmánybíróság döntése után azért még ne örüljön senki

2018. november 13. - Magyar Ügyvéd

rokkantak.jpgAz nem megy, hogy egy törvénymódosítással mondják ki: a rokkantsági ellátás tetszőlegesen csökkenthető önkényesen megállapított százalékok alapján. De az Alkotmánybíróság ennél nem mondott többet, tehát a kormányra bízta, mit kezd az általa elrontott jogszabállyal. Ha a kabinet akarja, kárpótolhatja a rendszer 2011-es átalakításának károsultjait, de jövő tavaszig mindenképpen új szabályozást kell alkotnia. Azt viszont nem tudni, hogy ennek lesz-e visszamenőleges hatálya.

Azt javasoljuk, senki ne tápláljon hiú reményeket az Alkotmánybíróságnak (AB) a rokkantnyugdíjak kapcsán hozott döntése után. Nálunk – az ügyvédi irodában és a blogon is – többen érdeklődtek, hogy a múlt heti határozat alapján érdemes-e bírósághoz fordulniuk. Egyelőre csak annyit tudunk mondani, hogy semmi jóra ne számítsanak. A taláros testület még abban a folyamatban levő perben sem foglalt egyértelműen állást, amelyben a Kúria a hatályos hazai szabályozás nemzetközi szerződésbe ütközése címén az AB-hez fordult. Nem érdemes bedőlni a politikai nyilatkozatoknak.

A konkrét ügyben a felperes azt kifogásolta, hogy a részére megállapított mintegy 91 ezer forintos rokkantsági nyugdíjat a megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról szóló 2011-es törvénymódosítás után rehabilitációs ellátássá minősítették át, majd 2016 márciusától nem egészen 42 ezer forintra csökkentették. A döntés oka, hogy az egészségi állapota 55 százalékosnak minősül – tehát az állapota a korábbiakhoz képest legalábbis a jogszabály változása okán javult –, ezért csak kisebb összegű ellátásra jogosult. (A kormány önkényesen megváltoztatta a rászorultsági kategóriák határait.)

Az érintett azonban hiába pereskedett, mert vesztett, és emiatt fordult felülvizsgálati kérelemmel a Kúriához. Beadványában arra hivatkozott, hogy ellátásának jelentős csökkentése sérti az emberi jogok európai egyezményének tulajdonhoz való jogot rögzítő passzusát. Ez a strasbourgi emberi jogi bíróság gyakorlata szerint kiterjed a jogos várományra is, s a munkavégzés során befizetett járulékok alapján folyósítandó nyugdíj vagy nyugdíjjellegű juttatás tipikusan ilyen.

Az AB viszont csak annyit mondott ki, hogy az országgyűlés jogalkotói feladat elmulasztását valósította meg azzal, hogy a 2011-es törvénymódosítással nem szabályozta, pontosan milyen módon kellene figyelembe venni az ellátásra jogosult élethelyzetét érdemben meghatározó tényleges fizikai állapotát, illetve a korábban megállapított ellátás összegét. Egyszerűbben fogalmazva: az illetékes hatóságok gyakran csak papírok alapján döntöttek arról, hogy valakinek az állapota a megváltozott jogszabályi környezet miatt „javult”, miközben a fizikai állapotában nem állt be érdemi változás.

Nagyjából erről szól az AB döntése, amelyben megállapították, hogy a parlamentnek jövő márciusig eleget kell tennie a jogalkotási kötelezettségének. Az ugyanis tényleg nem megy, hogy egy törvénymódosítással mondják ki: a rokkantsági ellátás tetszőlegesen csökkenthető pusztán önkényesen megállapított százalékok alapján. Egyébként a nyugdíj vagy nyugdíjjellegű juttatások csökkentésének tilalmát a strasbourgi bíróság soha nem mondta ki, és csak annyit szögezett le, hogy az ilyen intézkedés az egyes érintett személyek számára nem okozhat másokhoz képest túlzott, aránytalan terhet.

Aki elveszítette az ellátásának több mint felét, az joggal hivatkozhat persze erre. Ezt az AB is osztja, mert kimondta: elfogadhatatlan, hogy a rokkantsági nyugdíjat akár ötven százalékot meghaladó mértékben csökkentsék anélkül, hogy az ellátottak korábbi szolgálati idejét, fizikai állapotuk tényleges változásának mértékét és élethelyzetüket figyelembe vennék. A testület azonban ennyivel be is érte.

Most tehát a jogalkotón a sor. Ha módosítják is 2019 tavaszán a törvényt, annak nem lesz visszamenőleges hatálya, tehát a folyamatban levő perekre sincs hatása. A kormány persze dönthet úgy is, hogy mindenkit kárpótol, aki elszenvedője volt a 2011-es szerencsétlen szabályozásnak, mert ezt nem tiltja semmi.

Mellesleg úgy tudjuk, a Kúrián is törik a fejüket a bírák, hogy mit kezdjenek az AB határozatával. A konkrét ügyben ugyanis az alkotmánybírák nem mondtak semmit, tehát a felülvizsgálati kérelem kapcsán döntést kell hozniuk. De miután erre nincs határidő, halogathatják a verdikt meghozatalát, hátha a kabinet belátja, hogy a rokkantsági ellátások kapcsán a Fidesz – a rossz szokásához híven – súlyosan melléfogott.

(Fotó: 24.hu)

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr5814369771

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.