Európai Ügyészség: úgy fél tőle a hatalom, mint ördög a tömjénfüsttől

2018. november 18. - Magyar Ügyvéd

euu_gye_szse_g.jpgAz Európai Ügyészséggel való kötelező együttműködésről – de nem a szervezethez történő csatlakozásról – szóló népszavazási kezdeményezés sem ment át a Nemzeti Választási Bizottságon. Valóban sérti az alaptörvényt, ha valaki azt akarja referendum útján elérni, hogy egy olyan uniós fórummal, amelynek a közösségi pénzekkel való visszaélések felderítése a feladata, szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki? Most a Kúrián a sor, hogy döntsön. A kormánynak persze még ez sem tetszene.

„Csatlakozzunk az Európai Ügyészséghez!” – ehhez a felhíváshoz gyűjt aláírásokat Hadházy Ákos független parlamenti képviselő, s állítólag a támogatók száma már meghaladja a kétszázezret. Ennek azonban akkor sem lenne semmilyen jogi következmény, ha a politikusnak sikerülne a kitűzött egymillió aláírást összegyűjtenie.

„Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés módosítsa a 2011. évi CLXIII. törvényt az ügyészségről oly módon, hogy a 25. § kiegészül az alábbiakkal: »(3) A legfőbb ügyész az Alaptörvény és a nemzetközi bűnügyi együttműködésről szóló törvények betartásával együttműködik az Európai Ügyészséggel«?” – ezt a kérdést bocsátaná viszont népszavazásra Vajnai Attila magánszemély.

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) persze a kezdeményezést elutasította, ezért a szervező a Magyar György és Társai Ügyvédi Irodát bízta meg azzal, hogy a határozat ellen nyújtson be felülvizsgálati indítványt a Kúriához, ami a napokban meg is történt.

Anélkül, hogy a részletekben elvesznénk, az nyilván mindenki számára világos, hogy Hadházy javaslata az uniós megerősített együttműködésben való részvételről szól, ami azt jelentené, hogy a magyar mellett az Európai Ügyészség is nyomozhatna akár nálunk is az uniós pénzek felhasználása során tapasztalt visszaélések esetén, és vádat is emelhetne az érintett tagállamokban, tehát Magyarországon is.

Ezt itthon a hatalom természetesen visszautasítja, hiszen akkor az OLAF – az Európai Csalás Elleni Hivatal – észrevételeit például az Elios-ügyben nem lehetett volna egy kézlegyintéssel elintézni. Amennyiben ugyanis az Európai Ügyészség joghatóságát elismernék, a korábban a miniszterelnök vejének érdekeltségi körébe tartozó cég esetében fel sem merülhetne, hogy a bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás gyanúja a Polt Péter vezette vádhatóság szerint teljesen megalapozatlan. Mert beléphetne az uniós fórum.

Vajnai ennél kevesebbel is beérné: mindössze azt akarja, hogy jogszabály írja elő: a hazai ügyészség köteles együttműködni az Európai Ügyészséggel, ami az uniós szabályok szerint egy lényegesen lazább kapcsolat. Az EU rendelkezése ugyanis csak annyit ír elő, hogy az Európai Ügyészség „feladatainak ellátáshoz szükséges együttműködési kapcsolatokat alakíthat ki, közvetlenül információkat cserélhet, illetve munkamegállapodásokat köthet – többek között – az együttműködésben részt nem vevő uniós tagállamok hatóságaival, ez utóbbi megállapodások azonban csak technikai és operatív jellegűek lehetnek”.

A szervező mindössze azt szeretné, hogy legalább az „együttműködési kapcsolatokat alakíthat ki” fordulatot vegyék át úgy a hazai ügyészségi törvénybe, hogy Polt Péter és csapata ne mérlegelhesse, akarja-e az együttműködést, hanem erre magyar jogszabály kötelezze. Az NVB-nek még ez is sok volt, s arra hivatkozott, hogy ez az alaptörvény módosításához vezetne, ráadásul a kérdés nem is egyértelmű, ezért nem bocsátható referendumra.

Most megint tekintsünk el a jogi finomságoktól, például attól hogy ennek az utóbbi kérdésnek semmi köze az alaptörvényhez, hiszen nem érintené Polték kizárólagos jogát a vád képviseletére, amit az alaptörvény valóban rögzít. Arra viszont jó lenne, hogy amennyiben kötelező az együttműködés az unió pénzügyi érdeket sértő bűncselekmények vizsgálata esetén az Európai Ügyészséggel, megalapozott gyanú esetén talán nem húzhatnák meg a vállukat, hogy nálunk bizony nem történt semmi.

Most ezt megtehették, mert az OLAF megállapításai legfeljebb ajánlásként értékelendők, és a magyar kormánynak azok semmibevétele esetén olyan nagyon még magyarázkodnia sem kell. Vajnai kezdeményezéséből ennél talán szigorúbb kötelezettségek következnének, s érvekkel kellene alátámasztani, miért nem adnak ki a magyar hatóságok visszaélésekre utaló hazai információkat, s azokat a hazai büntetőeljárás során miért nem veszik figyelembe. Mellesleg az Európai Ügyészség egy eredményes népszavazás esetén sem nyomozhatna Magyarországon, legfeljebb információkat kérhetne, amelyek átadását nem lehetne megtagadni.

Az uniós pénzek körüli anomáliák ismeretében nem meglepő, hogy a kormány fiókszervezeteként működő „független” választási bizottságnak még ez is sok lenne. Most a Kúrián a sor, mit kezd ezzel az üggyel.

(Fotó: 24.hu)

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr5714378624

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.