Tényleg lezárhatók éjszakára az aluljárók?

2018. november 26. - Magyar Ügyvéd

hajle_ktalanok1.jpgKözhasználatú az olyan építmény, amely egy település vagy településrész ellátását szolgáló funkciót tartalmaz, és használata nem korlátozott, illetve nem korlátozható – ezt tartalmazza az épített környezet védelméről szóló törvény. Vajon mi más egy aluljáró, ha nem ilyen közhasználatú építmény, amelynek célja a gyalogos- és a gépjárműforgalom elválasztása, s ezzel a helyben élők biztonságának garantálása? Ezeket az aluljárókat időszakosan tényleg le lehet majd zárni?

Jó pár napja folyik már a vita arról, éjszakára lezárhatják-e az aluljárókat, hogy biztosan érvényt szerezzenek a hajléktalanok közterületen való életvitelszerű tartózkodásáról szóló, már az alaptörvénybe foglalt tilalomnak. Ennek érdekében felvetődött, hogy ezeket a létesítményeket éjszakára egyszerűen el kellene keríteni, nehogy visszaszivárogjanak a fedél nélküliek a föld alá. Tarlós István főpolgármester elismerte, hogy ez az ő ötlete volt, miközben a hajléktalanok eltűntek az aluljárókból.

De akkor mi a gond? Vajon mi magyarázza, hogy a közlekedés folyamatossága és biztonsága érdekében létesített budapesti aluljárókat éjszakára lezárják? S milyen jogszabályi alapja lehet ennek? Az épített környezet védelméről szóló törvény alapján nehéz magyarázatot találni a dologra.

Közterület a hatályos szabályozás szerint a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Az ilyen területeket rendeltetésének megfelelően bárki igénybe veheti, de a használatára kétségkívül további szabályokat állapíthatnak meg.

Más a helyzet azonban a közhasználatú építmények esetében. Ezek olyan létesítmények, amelyek a település vagy településrész ellátását szolgáló funkciót tartalmaznak, és használatuk nem korlátozott, illetve nem korlátozható. Például e körbe tartoznak az oktatási és egészségügyügyi intézmények, illetve az igazságszolgáltatás szervei bárki által igénybe vehető részei.

Miután a törvény csak példálózó felsorolást tartalmaz, nehéz nem kiterjeszteni ugyanezt az értelmezést a különféle műtárgyakra, például az állami vagy önkormányzati tulajdonban levő utakra, hidakra és aluljárókra is. Különben könnyen arra a következtetésre juthatnánk, hogy bizonyos megfontolásokból a terület gazdája – mert például egy lakótelepen a házak közvetlen közelében éjszakai autóbuszjárat közlekedik –, lezárhatja az egész utat, mert a forgalom az ott élők nyugalmát sérti. Vagy mi van akkor, ha az országúton közlekedők éjszaka a vadakat zavarják? Jöhet a teljes útzár?

Ez így biztosan nem működik. Igaz, a parlament a kétharmados többség birtokában bármilyen döntést hozhat – például alaptörvénybe foglalták a hajléktalanság tilalmát, de akár közterület használatának bármilyen tetszőleges célú más korlátozását is bevezethetik. Erre van is már kísérlet, hiszen nem minősülnének közterületnek az állami ünnepségek helyszínei – ezt javasolja Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, akinek az épített környezet védelméről szóló törvény módosítására vonatkozó javaslata lényegében betiltaná a tüntetések szervezését állami, sőt önkormányzati ünnepek előtt és alatt bizonyos helyszíneken. Ilyen lenne a budapesti Kossuth tér és környéke, az Alkotmány utca, az Astoria, illetve az Andrássy út egy része is.

Innen már csak egyetlen lépés, hogy a jogszabály mondja ki azt is: éjszakára – vagy bármilyen más időszakban – az aluljárók területei sem tartoznak a törvény hatálya alá, és azokat, miután ideiglenesen elveszítették a közterületi jellegüket, bármikor le lehet zárni. Tényleg csak a jogalkotó fantáziáján múlik, hogy mi jöhet még.

De addig talán nem jutunk el, hogy időszakosan a saját otthonunk is elveszítheti a magánlakás jellegét. Szóval egyelőre ott még szabadon mozoghatunk, és ha a fürdőszobába készülünk, nem kell tartanunk az oda vezető út lezárásától. S a nemzeti ünnepeken is nyugodtan szervezhetünk tiltakozó gyűlést a lakásunkba, akkor is, ha az véletlenül az Andrássy út tiltott szakaszán található.

Legalábbis egyelőre ez a helyzet… 

Az alaptörvény szerint mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén, joga van a szabad mozgáshoz. Ennek nyilván része az is, hogy az aluljárókban közlekedhessünk. Alapvető jog azonban más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. Döntse el ki-ki maga, hogy az aluljárók éjszakai lezárása valamilyen alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében tényleg szükséges-e.

(Fotó: index.hu)

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr2914394172

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.