A Fidesz szerint aki tüntet, az mind hazaáruló csőcselék?

A minősítésről nem a bíróságnak, hanem a társadalomnak kell ítéletet mondania

2018. december 26. - Magyar Ügyvéd

tu_nti.jpgA Gyurcsány Ferenc és a Vona Gábor féle, Soros által pénzelt csőcselék teszi romhalmazzá Budapest utcáit a Fidesz szerint. Ez nyilvánvalóan nem igaz, ezért felvetődött, hogy jogi úton kellene elégtételt venni a kormánypárti politikusokon. De hangsúlyozzuk, nem a bíróságnak, hanem a társdalomnak kell döntenie arról, hogy olyan emberek vezessék-e az országot, akik érdemi vita helyett a hazugságaikkal csak átverik az embereket.

„Egy neobolsevista társaság randalírozott a Kossuth téren, akik éppen olyanok, mint a történelmi elődjeik. Ez a csőcselék pontosan ugyanazt a magatartást tanúsítja az utcán, amit a Parlamentben az ellenzék” – mondta a PestiSrácok.hu-nak adott nagyinterjúban Kövér László, az Országgyűlés elnöke.

A Fidesz szóvivője, Puskás Imre szintén azt hangsúlyozta, hogy a Gyurcsány Ferenc és a Vona Gábor féle csőcselék teszi romhalmazzá Budapest utcáit, a Kossuth tér és a Parlament környékét. A bevándorláspárti Brüsszel és Soros György pedig szerinte ezt pénzügyileg is támogatja.

Kövér annyiban árnyalta a képet, hogy „teljes egészében” nem azonosítja a csőcseléket azokkal a békés tüntetőkkel, akik talán őszintén elhitték az ellenzék hazugságát, hogy majd halálra lehet dolgoztatni az embereket. Nem kérdés – tette hozzá ugyanakkor –, hogy a fővárost feldúló tüntetők és az ellenzék hangadóit egy nemzetközi hálózat mozgatja. Nem a talaját vesztett magyar baloldal és a magyarok többsége között zajlik a háború, hanem az egész világon folyik egy permanens összecsapás, ami eddig csak összeesküvés-elméletek formájában volt ismert – érvelt a házelnök, leszögezve, hogy aki ebben részt vesz, az hazaáruló.

A napokban az efféle jelzőket a Klubrádió Megbeszéljük című beszélgetős műsorában egy hallgató kifogásolta, felvetve, hogy mindez a közösség, illetve egyes társadalmi csoportok elleni izgatásnak minősülhet. Az élő adásban Magyar György ügyvéd vitatkozott vele. Most nem a beszélgetést idézzük vissza – ha valakit érdekel, itt meghallgathatja a 12. perctől –, hanem a jogi hátteret próbáljuk tisztázni.

Közösség elleni uszítást az követ el, aki nagy nyilvánosság előtt a magyar nemzet, valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport, illetve annak tagja, vagy a lakosság egyes csoportjai, illetve azok tagjai ellen – különösen fogyatékosságra, nemi identitásra, szexuális irányultságra tekintettel – erőszakra vagy gyűlöletre uszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Amikor valakik a politikai véleményük alapján szerveződnek többé-kevésbé homogén csoporttá, elvileg ellenük is lehet gyűlöletre uszítani, de a jog alapvetően nem alkalmas az egymással szembenálló nézeteket képviselő emberek közötti konfliktusok kezelésére. Tehát nemigen fér bele ebbe a tényállásba, ami nem is baj. Inkább az lenne a gond, ha mindebbe a büntető- vagy a polgári jog eszközeivel beavatkoznának.

A magyar ítélkezési gyakorlat szerint egyébként az uszítás csak akkor büntetendő, ha a gyűlölet felkeltésére irányuló szándék közvetlenül aktív tevékenységhez vezet, tehát másokat konkrét cselekvésre ingerel. Másként fogalmazva: amennyiben valaki a szenvedélyeket olyan nagy mértékben felkorbácsolja, hogy az a rend megzavarásához, mások jogainak közvetlen sérelméhez vezet, azt lehet büntetni.

A köznyugalom elvont, esetleges fenyegetettsége viszont nem elégséges indok arra, hogy a véleménynyilvánításhoz való alapjogot, amely a demokratikus jogállam működéséhez nélkülözhetetlen, a büntető törvénykönyv korlátozza. Így lehet a tüntetőket éppen csőcseléknek is nyilvánítani, hiszen ez önmagában biztosan nem alkalmas a gyűlölet-bűncselekmény megállapítására.

Ami nem is baj, mert ha a büntetőjog beavatkozna a véleménynyilvánítás körébe tartozó esetekbe, azzal a szólásszabadságot súlyosan korlátozná. Amúgy pedig ha a békés tüntetőket valaki csőcseléknek tekinti, azzal leginkább önmagát minősíti. Hiszen ezúttal senki nem tette romhalmazzá Budapest utcáit – szemben a 2006-os eseményekkel –, és az is csak hazug üres duma, hogy a rabszolgatörvény miatt tüntetőket Brüsszel és Soros György pénzelné. Ha valaki itt lejáratja magát, az Kövér László és a Fidesz szóvivője. Ők kérjenek elnézést mindezért!

De térjünk vissza ismét a jog világába: az alaptörvény szerint a „véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére. Az ilyen közösséghez tartozó személyek – törvényben meghatározottak szerint – jogosultak a közösséget sértő véleménynyilvánítás ellen, emberi méltóságuk megsértése miatt igényeiket bíróság előtt érvényesíteni”.

Az alkotmányban pedig taxatív felsorolás van, s ebből is az következik, hogy amennyiben egy társadalmi csoport emberi méltóságát például etnikai vagy vallási közösséghez tartozása miatt sértik meg, a csoport minden egyes – akár meg nem nevezett – tagja polgári peres úton egyenként követelhet elégtételt. Ugyanez már nem érvényes egyes pártok tagjaira vagy akár több párt vagy civilek által szervezet tüntetések résztvevőire.

Miközben kétségtelen, hogy a csőcselék jelző alkalmas lehet a becsület és a jó hírnév megsértésére, ami a Ptk.-ban nevesített védett személyiségi jog. Ez lehetne büntetőjogi értelemben akár rágalmazás vétsége, mert aki „valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ (…), egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. De szó lehetne a Btk. szerint becsületsértésről is, mert a tüntetőket nagy nyilvánosság előtt alázták meg.

Az ügynek azonban nincs konkrét sértettje, azért Kövérrel vagy pártársaival szemben büntető feljelentést bizonyosan nem érdemes tenni, mert ennek nincs büntetőjogi relevanciája. Ezen túl szóba jöhetne még a polgári törvénykönyv, de a sérelmezett kifejezés miatt a tüntetésen résztvevők nem szenvedtek el olyan joghátrányt, amely miatt polgári peres úton sérelemdíjat, vagy legalább elnézéskérést lehetne követelni bírói úton. Mellesleg a közös fellépésnek – néhányak szerint pertársaság alakításának – ebben az esetben nincs semmi értelme.

Mindezt a társadalom józan belátásra kell bízni. Ítéljék meg a bíróság helyett az emberek maguk, hogy egy politikus lecsőcselékezheti-e azokat a békés tüntetőket, akik állampolgári jogukkal élve nyilvánosan véleményt mondanak egy velejéig romlott hatalom döntéseivel szemben.

(Fotó: infostart.hu)

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr1314515430

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.