Az uniónak tényleg egy „törpeország” vezére diktálhat?

2019. március 14. - Magyar Ügyvéd

orba_nweber1.jpgDiktálni akar az európai porondon Orbán Viktor, mert úgy érzi, kinőtte Magyarországot, bár a Brexit utáni EU népességének is alig 2,2 százaléka lesz magyarországi lakos. Néppárti kollegája, Manfred Weber a budapesti tárgyalásai után ennek ellenére visszafogottan nyilatkozott, pedig az Európai Parlament mérsékelt jobbközép pártcsaládjában, az Európai Néppártban az egyre szélsőségesebb nézeteket valló Fidesznek vélhetően nem lenne helye.

Az Európai Néppárt kevésbé van meg a Fidesz nélkül, mint a Fidesz nélkülük – ezt találta nyilatkozni Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az Európai Néppárt csúcsjelöltje, Manfred Weber és Orbán Viktor miniszterelnök keddi megbeszélése után. A tét egyébként a Fidesznek a pártcsaládból való kizárása, amelyet eddig 13 párt kezdeményezett. Ezzel kapcsolatban azért – legyen az bármilyen unalmas is – érdemes néhány számot felidézni.

Az Európai Parlament képviselőinek száma jelenleg 751, a Brexit után pedig 705 lesz. Miután Magyarország a májusi EP-választáson is 21 tagot delegálhat, a hazai képviselők aránya az egész testületben 2,8-ről csaknem három százalékra nő, ám ez sem mondható jelentős befolyásnak.

De nézzük az Európai Néppártot: ennek most 217 tagja ül az unió parlamentjében, s köztük 12-en fideszesek, ami 5,5 százalékot jelent. Mellesleg a németek 34-en, a lengyelek 23-an, a franciák 22-en, a románok 15-en vannak. Így azután lehet vitatkozni azon, hogy kinek kire van szüksége, de nem nehéz belátni, hogy az alig több mint öt százalék nincs abban a helyzetben, hogy a maradék csaknem 95 százaléknak diktáljon. Amúgy az érdekesség kedvéért: a britek ebben a frakcióban még pár hétig két fővel képviseltetik magukat.

Egyébként kétségtelen, hogy a nem egészen tízmilliós hazai népességhez viszonyítva Magyarországnak meglepően sok képviselője van a Néppártban. Csakhogy egyelőre nekünk van köszönni valónk: 2004 és 2017 között 52 milliárd eurót hozott az EU-tagság, miközben nemzeti hozzájárulásként 11 milliárdot fizettünk be a közös kasszába. Ötszörös a különbség a javunkra! Akkor most mi is van? Tényleg megengedhetjük magunknak azt az elképesztő arroganciát, ami a mostani magyar kormányt jellemzi?

Igaz persze, hogy a Néppártnak minden képviselőre szüksége lehet, ha a továbbiakban is meg akarja őrizni vezető szerepét az EP-ben, s Weber az Európai Bizottság elnöke szeretne lenni, hiszen a parlamentben nyolc frakció működik – például a szocialisták 186 tagot számlálnak, az euroszkeptikus konzervatívok meg 75-öt –, és nem kizárt, hogy a nemzetállamok nagyobb önállóságát, tehát a kevesebb „Brüsszelt” támogató, s kifejezetten bevándorlásellenes formációk az idén tovább erősödnek.

Ennyiben akár igaza is lehet Gulyás Gergelynek: ha a Fidesz ez utóbbi csoportokhoz csatlakozna, kiegyenlített erőviszonyok mellett lehetne akár a mérleg nyelve is. Más kérdés, hogy ez jó lenne-e nekünk? Erősíthetik persze a tagállamok hatásköreit – s átértékelhetik az unió jogállamisághoz, a demokratikus alapértékekhez vagy a menekültek befogadásához való viszonyát –, de ennek lehet egy számunkra kellemetlen következménye, hiszen akkor másként alakulhat a költségvetés szerkezete is, és mondhatják a ma nettó befizető tagállamok, hogy nem finanszírozzák tovább a magyarországi vircsaftot. Akkor Orbán nem szórakozhatna a német, olasz, francia, belga vagy holland adófizetők pénzével.

Ezen is el kellene gondolkodnia Gulyás Gergelynek, amikor pökhendi módon kijelenti, hogy az Európai Néppárt kevésbé van meg a Fidesz nélkül, mint a Fidesz nélkülük. Ennél talán távlatosabban is gondolkodhatna, mert tágabb kontextusba helyezve az ügyet felvethető: Európa kevésbé van-e meg Magyarország nélkül, mint fordítva? Ehhez még egy szám: Magyarország az egy főre jutó GDP-t tekintve is sereghajtó, mert az uniós átlag 68 százalékánál tart.

Az EU népessége a Brexit után is nagyjából 430 millió körül alakul, mi pedig 9,7 milliónyian vagyunk. Ez a közösség népességének 2,2 százaléka. Ami még a befolyásoló kisebbséghez is igen kevés. Így Orbán – bár nyilvánvalóan úgy érzi, hogy kinőtte a hazai kereteit, és meghatározó európai tényezővé akar válni – nincs abban a helyzetben, hogy diktálhat, hogy uniós politikusokat plakátokon gyalázhat, s „hasznos idiótáknak” nevezheti őket. Ha azért bocsánatot kér, azzal sem teheti jóvá ezt a bumfordi kijelentést. Kár, hogy az Európai Bizottság elnöki posztjára pályázó Manfred Weber erre nem hívta fel határozottabban a figyelmét.

Értjük persze a német politikus visszafogottságát, hiszen ő vélhetően úriember. Szemben magyar kollegáival. Így igazán csak a hazai választók mondhatnak nemet a Fidesz-kormány ámokfutására, legközelebb május 26-án. Kifejezhetnék ellenérzéseiket többek között a jogállamiság porba tiprása, a tudományos élet szabadsága és a tanszabadság felszámolása, a korrupció törvényesítése, a haverok kistafírozása miatt. S megüzenhetnék azt is, hogy a magyar emberek többsége normálisan gondolkodik Európa közös ügyeiről.

Azt persze nem tudni, hogy az EP-választásnak mi lesz az eredménye, de a legutóbbi közvélemény-kutatási adatok alapján a Fidesz a jelenlegi 12 helyett akár 13-14 képviselőt is delegálhat majd az uniós parlamentbe. Minél több párt állít saját listát, a 14-nek annál nagyobb az esélye. 

Az EP következő összetételére vonatkozó számításokat minden egyes tagállamban elkészítik, ott működő közvéleménykutató-intézetek összesített adatai alapján. Magyarországról a Publicus, a Századvég és a Závecz Research felméréseit vették alapul. Az új adatok szerint nem változott a Fidesz-KDNP-nek jósolt képviselői helyek száma, változatlanul 13 mandátumon áll a magyar kormánypárti koalíció. Ugyanakkor a Jobbik négy helyett most csak három székre számíthat, a Demokratikus Koalíció pedig egy helyett kettőre. Nem változtak az MSZP-Párbeszéd kilátásai, három mandátumon állnak. Más párt egyelőre nem éri el a bejutási küszöböt.

Hiába a tisztán listás választás, a győztes javára ez a rendszer is torzít valamennyit, s ha elég sokan indulnak, azzal a kormánypárt malmára hajtják a vizet. Így minden ellenzéki politikai erő jobban járna, ha sikerülne létrehozni egy széleskörű szivárványkoalíciót, és akkor talán esély lenne arra, hogy a 21 mandátumból nem a Fideszé lenne a többség.

Az meg szinte mindegy, hogy egy esetleges ellenzéki közös listán megválasztott jelöltek azután melyik európai parlamenti frakcióba ülnek be, hiszen a 705 fős testületben nem egészen három százaléknyi mandátum a miénk. Az üzenet lenne a fontos: a magyar választók többsége mégsem veszítette el a józan eszét. Tehát felfogja, hogy „Brüsszel” sem akarja illegális migránsok tömegét Európára zúdítani, a valódi menekülteknek viszont kész segítséget nyújtani, ami Magyarországnak is a nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettsége.

(Fotó: 24.hu)

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr4314687358

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.