Magyar Ügyvéd Blog

Ezerből nem egészen négy autóst értek gyorshajtáson – megérte az akció az erőfeszítést?

2019. április 08. - Magyar Ügyvéd

gyorshajta_s.jpgAz ORFK tájékoztatása szerint 850 rendőr vett részt, s 1305 helyszínen több mint másfélmillió járművet ellenőriztek a múlt szerdai akció során. Ezerből azonban nem egészen négy gyorshajtó autóst értek tetten! Ezért érdemes? Másfelől a megengedett sebesség túllépése csupán az összes gyorshajtás miatt bekövetkezett baleset három százalékának, a többi meg a sebességnek nem az út- és látási viszonyokhoz alkalmazkodó megválasztása az oka. Az meg nem mérhető. De el lehetne magyarázni!

A rendőrök 24 óra alatt 5686 autóst értek tetten gyorshajtáson – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) múlt csütörtökön. A Speedmarathon elnevezésű akcióban – amelyet az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata, a Tispol kezdeményezéséhez csatlakozva hajtottak végre szerdán 6 órától 24 órán át – 850 rendőr vett részt, s 1305 helyszínen több mint másfélmillió járművet ellenőriztek. Ehhez csak gratulálni tudunk, hiszen helyszínenként a mért autósok közül ezerből három-négy tényleg megbukott. De biztosan érdemes volt ezért ekkora nagy felhajtást csinálni?

Az Országos Rendőr-főkapitányság ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra is, hogy rendőrség tavaly a megengedett legnagyobb sebességre vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 623 ezer esetben szabott ki több mint 21 milliárd forintnyi bírságot (csak zárójelben: ez igen nagy „siker”, mert bárki számára elérhető mobilalkalmazások léteznek, amelyek elég nagy találati biztonsággal figyelmeztet rá, ha a rendőrök éppen mérnek valahol).

Azt persze az ORFK illetékesei már nem tették, hozzá, hogy amennyiben az ámokfutók – a jármű üzemben tartói – kifizetik az objektív felelősség alapján megállapított közigazgatási bírságot, a szabálysértésnek nincs semmilyen más következménye. Vagyis a jogosítványukat nem vonják be, de még büntetőpontot sem kapnak, s ennyit megér a tavaly gyorshajtónként kiszabott tavalyi átlagosan 33 ezer forintnyi bírság.

Lehetséges, hogy a szerdai akciónál más volt a módszer, és a szabálysértést elkövetőket megállították, s a járművezetőt azonosították. Ebben a helyzetben legalább jöhetett akár nyolc büntetőpont annak az 5600 gyorshajtónak, aminek nagyobb hatása lehet, mint a pénzbüntetésnek, mert 18 pont után ugrik a jogsi. Ami sokak számára fájdalmasabb, mint az esetleg százezres nagyságrendű büntetés.

Értjük persze, hogy a Tispol tagállamaként szerdán kötelező volt a 24 órás gyorshajtási akció végrehajtása, de ezzel nem oldódik meg semmi. AZ ORFK ugyan azt üzeni, hogy a balesetek leggyakoribb oka a gyorshajtás, de a KSH utoljára évekkel ezelőtt közzétett, a Közeledési baleseti statisztikai évkönyv, 2015 című elemző kiadványában érdekes adatokra lelhetünk. Például megtudhatjuk, hogy akkor lakott területen belül a sebesség nem megfelelő alkalmazása miatt 2400, országosan összesen ötezer baleset történt.

De az ördög – mint általában – a részletekben rejlik. A relatív gyorshajtás – például a sebességnek az út- és forgalmi viszonyokhoz, az időjárási és látási viszonyokhoz képest történő helytelen megválasztása – a balesetek 97, míg az abszolút gyorshajtás azok nem egészen három százalékát okozta. Akkor mit segít a traffipax, hiszen a relatív gyorshajtást – amely számos tényezőtől, egyebek mellett az útburkolat állapotától, de még a járművezető képességeitől is függ – nem lehet mérni.

Érdemes lenne tehát elgondolkodni azon, hogy a jelenlegi módszertan vezet-e érdemi eredményre. Az bizonyos, hogy a száguldozókkal szemben fel kell. lépni. Ezt meg is teszik, hiszen milliárdokat költöttek a VÉDA-rendszer kiépítésére, illetve mobil sebességmérő eszközök beszerzésére. Az óriási befektetés anyagilag valószínűleg már megtérült, de a legfrissebb statisztika sem mutatja, hogy ennek a közlekedésbiztonságra érdemi hatása lenne.

Mert mi történjék azokkal, akik az elsőbbség meg nem adása vagy a kanyarodás, irányváltoztatás szabályainak megsértése miatt okoznak balesetet? Az incidensek több mint felében ez a kettő a baleseti ok.

Az ilyesmit hogyan lehetne ellenőrzésekkel megelőzni? Minden kereszteződésbe nyilván nem lehet rendőrt vagy legalább kamerát állítani. Vannak azonban a statisztikai adatok alapján azonosítható baleseti gócpontok, s azokat kellene bekamerázni, esetleg forgalomtechnikai intézkedésekkel javítani a helyzeten.

Mellesleg az új eszközöket a megengedett sebességhatár túllépésének mérése mellett sok mindenre lehetne használni: dokumentálni lehetne a szabálytalan előzést, a záróvonal átlépését, de akár azt is, ha valaki nem adja meg az elsőbbséget a kijelölt gyalogosátkelőknél. Ehhez időnként csak annyi kellene, hogy a mobil sebességmérőt száz méterrel odébb helyezzék el, hogy a gép „rálásson” egy közismerten veszélyes zebrára is, ahol napi gyakorlat, hogy a szélső sávon megálló autóst kikerülik, és a gyalogoson múlik, észreveszi-e ezt, és sikerül időben megállni az úttest közepén, különben nagy eséllyel elgázolják.

A cél nyilván nem a pénzbeszedés, mert nem az a lényeg, hogy a rendőrség húszmilliárdot gyűjtsön be a gyorshajtókon. Ettől a közlekedésbiztonság nem javul, bár nyilván az abszolút gyorshajtók ellenőrzésétől sem lehet eltekinteni. Ha nem lenne traffipax, a helyzet valószínűleg romlana. De ha a száguldozó autósok csak a balesetek nem egészen három százalékát okozzák, érdemes lenne inkább más területeken fokozni az ellenőrzést.

Aki száraz időben, jól belátható egyenes útszakaszon ötven helyett hetvennel meg, az nyilvánvalóan szabálysértést követ el, amiért büntetés jár. Egy életveszélyes előzést, vagy azt, amikor csak a véletlenen múlik, hogy nem „gyilkolják meg” az út szélén szabályosan kerekező biciklist, s a zebrán nem gázolnak el gyalogosokat, miért lehet általában következmények nélkül megúszni?

Ha már futja sok tíz milliárdra a nemlétező menekültek elleni riogatásra – láthatjuk, hogy ez a kormányzati propaganda mennyire hatásos –, legalább költhetnének pár milliárdot közlekedésbiztonsági felvilágító akciókra is. Hátha az emberek azt is meghallgatnák – amellett, hogy kire kell szavazniuk –, hogyan vigyázzanak egymásra a közutakon.

(Fotó: index.hu)

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr214748937

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása