Választási kampány: hazudni tényleg szabad? Az AB szerint igen

2019. május 11. - Magyar Ügyvéd

epkampa_ny.jpgFideszes aktivisták úgy gyűjtöttek aláírásokat Orbán Viktor hét pontjának támogatásához, hogy azt állították: az EP-választáshoz való induláshoz kérik a választók hozzájárulását. A Kúria szerint ez sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét, az Alkotmánybíróság viszont úgy vélte: nincs ezzel semmi baj, mert a véleménynyilvánítás szabadságába belefér, ha a pártok közvetlenül keresik a kapcsolatot a választókkal, s akár a személyes adataikat is felveszik. A hazugságot nem vizsgálták, miként azt sem, a parttalan aláírásgyűjtés összeegyeztethető-e az uniós adatvédelmi rendelettel.

A Momentum vette észre, hogy fideszesek állítólag az európai parlamenti választáson való részvételhez szükséges álírásokat gyűjtöttek április elején, miközben a párt a hivatalos aláírásgyűjtő íveket már le is adta a Nemzeti Választási Irodának. Igaz, az aktivisták nem az iroda által kiadott íveket használták, hanem Orbán Viktor hét pontjának támogatását kérték – persze az aláírók személyes adataival együtt.

A Fővárosi Választási Bizottság, illetve a Nemzeti Választási Bizottság a panaszt elutasította, de a Kúria úgy látta, hogy a Fidesz valóban félrevezette az embereket. A kormányzópárt beadványa alapján az ügy az Alkotmánybíróság (AB) elé került, ahol kimondták: nincs ezzel semmi baj, hiszen a polgárokkal való kapcsolattartás egyik módja a közterületi jelenlét, amelynek része a választópolgárok aláírásainak gyűjtése is.

Ja, hogy közben az aktivisták hazudtak? Ez az AB szerint nem gond. Miként az sem, hogy a momentumosok szerint a személyes adatok kezelésére vonatkozó tájékoztatót sem tudták megmutatni. Ez pedig a választási eljárásra vonatkozó törvény rendelkezéseitől függetlenül is jogellenesnek tűnik. A Kúria viszont jogalkalmazói önkényt valósított meg – állítják az alkotmánybírák –, amikor a kampánytevékenységet korlátozó döntést hozott.

Vagyis: szabad utat adtak a Kubatov-listák frissítésének, tehát annak a vitatható adatgyűjtési tevékenységnek, amit a Fidesz évek óta folytat. Amúgy ez máig nem zárult le, mert a párt honlapján továbbra is folyik a „Támogassuk Orbán Viktor programját, állítsuk meg a bevándorlást!” című akció.

Aki aláírja – s megadja a nevét és elektronikus levélcímét –, annak lelke rajta, mert legalább csak annyiban hazudnak neki, hogy Orbán hét pontja óvatosan fogalmazva is félrevezető. Ráadásul mellékelnek hozzá egy tíz pontból álló adatkezelési tájékoztatót is, ami jogilag csaknem rendben van. Mellesleg az utcán is a kezébe nyomták ezt a dokumentumot mindenkinek, amikor az aláírását kérték? Aligha tűnik életszerűnek.

Amúgy nem véletlenül éltünk a „csaknem rendben van” fordulattal. Az adatvédelmi törvény szerint „személyes adat kizárólag egyértelműen meghatározott, jogszerű célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető”. Ebben az esetben a jogszerű cél, illetve a jog gyakorlása érvényesül, hiszen miért ne gyűjthetne egy párt meghatározott politikai céljai érdekében támogatókat (hazudni persze nem kellene hozzá).

„Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető” – így folytatódik viszont a jogszabály. Ha tehát megvalósult a cél, az adatokat törölni kell. A Fidesz ugyanakkor a személyes adatokat „Orbán Viktor programjának támogatása, további kapcsolattartás, véleménykérés, választással összefüggő tájékoztatás céljából az adatkezeléshez tett hozzájáruló nyilatkozat visszavonásáig kezeli”. Tehát az idők végezetéig – hiszen a kapcsolattartás nem köthető határidőhöz –, feltéve, hogy valaki nem tiltja le adata további felhasználását.

Vajon mit hallottak erről azok a polgárok, akik az utcán írtak alá a Fidesznek? Valószínűleg semmit. Míg a hivatalos aláírásgyűjtő ívekkel el kell számolni, s azokat később megsemmisítik – bár senki nem tudja megakadályozni, hogy az íveket a leadás előtt lemásolják –, az Orbánt támogatók adataival azt csinálnak, amit akarnak. Egyértelmű törvényi rendelkezés hiányában még az is lehet, hogy aki az internetes tájékoztatás alapján tudomásul veszi az abban leírtakat, örökre jogszerűen szerepel a Kubatov-listán.

Amúgy az Európai Unió tavaly óta alkalmazandó adatvédelmi rendelete alapján a hazai törvényeket úgy módosították – beleértvé a népszavazást is –, hogy az aláírásgyűjtési akciók előtt a kezdeményezőnek még csak be sem kell jelentkeznie a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság nyilvántartásába. Így senki nem tudja a hatóság honlapján ellenőrizni – ami korábban bevett gyakorlat volt –, ki és milyen célból juthat személyes adatok birtokába. Visszaélés esetén csak akkor lehet ügy a dologból, ha az érintett maga kezdeményez eljárást.

Aki tehát egyszer bedőlt valamilyen propagandaszövegnek, s önként, bár vélhetően az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések legfeljebb hiányos ismertében aláírt, élete végéig ott maradhat bármilyen listán.

Mit mond minderről az unió?

A személyes adatok védelméről szóló uniós rendelet – a GDPR-ként emlegetett jogszabály – szerint a „faji vagy etnikai származásra, politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre vagy szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok, valamint a természetes személyek egyedi azonosítását célzó genetikai és biometrikus adatok, az egészségügyi adatok és a természetes személyek szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok kezelése tilos”.

Kivéve, ha az „érintett kifejezett hozzájárulását adta az említett személyes adatok egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez”. De ebben az esetben is tájékoztatást kell adnia az adatkezelőnek – akár egy politikai szervezetnek is – „a személyes adatok tárolásának időtartamáról, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjairól”.

Ebből ez következik, hogy a vég nélküli adatkezelés jogellenes lehet. Tehát önmagában az a nyilatkozat, hogy a Fidesz az adatokat „az adatkezeléshez tett hozzájáruló nyilatkozat visszavonásáig kezeli”, ellentétesnek tűnik az uniós rendelettel.

(Fotó: 24.hu)

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr1714821140

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.