Egy tömegkatasztrófa esetén miért az óvadék a kérdés, s miért nem az, hogy mit hibáztak a hatóságok a vizsgálat során?

2019. július 02. - Magyar Ügyvéd

vikingmti.jpgA legfőbb ügyész legnagyobb baja, hogy a Viking kapitányát óvadék ellenében kiengedték. Az tényleg nem zavarja, hogy a hatóságok a hajóbaleset során hibát hibára halmoztak?

A Viking elengedése mellett, újabb eljárási hibákra derült fény a dunai hajókatasztrófával kapcsolatban. Magyar György, a Hableány balesetben elhunyt magyar matrózának családját képviselő ügyvéd szerint ugyanis szarvashibákat követtek el a nyomozók, s emiatt a szakértői vélemények megalapozottsága kétséges lehet – jelentette ki az ATV Híradójának az ügyvéd, miután több száz oldalnyi nyomozati anyagot kapott a rendőrségtől múlt csütörtökö

Magyar György kifogásolta, hogy a Viking Sygin feketedobozának adatait nem a rendőrség – vagy a közlekedésbiztonsági szerv – mentette le, hanem a legénység. A pendrive-on kapott adatokhoz pedig csak 13 nappal később egy igazságügyi informatikai szakértő segítségével férhettek hozzá. Másnap viszont a hajót elengedték.

További érdekesség, hogy a Viking mögött közlekedő hajó feketedobozát is ellenőrizni akarták, de a baleset után két héttel rendeltek ki szakértőt, aki nem talált semmit, mert a hajó rendszere párnaponta automatikusan törli a tárolt adatokat.

Mindezek után legalábbis furcsa, hogy a Legfőbb Ügyészségnek a legnagyobb baja az eljárással az, hogy a Viking ukrán kapitányát, Jurij C.-t 15 milliós óvadék fejében kiengedték a fogdából, és a bűnügyi felügyelet más formáját jogintézményét alkalmazták: nyomkövetőt kell viselnie, nem hagyhatja el Budapest területét, s hetente kétszer jelentkeznie kell a rendőrségen.

Az óvadék rendeltetése elsősorban az, hogy magát a terheltet tegye érdekeltté abban, hogy önként jelen legyen az eljárási cselekmények során, ne szökjön meg és folyamatos jelenlétével elősegítse az eljárás eredményességét. Óvadékot kizárólag akkor állapíthatnak meg, ha a letartóztatást a szökés és elrejtőzés veszélyére hivatkozva rendelték el. Egyéb esetekben – amikor például a bűnismétlés vagy a bizonyítékok megsemmisítésének kockázatára hivatkozva alkalmaznak kényszerintézkedést – a óvadék megállapítására nincsen lehetőség.

Jelen esetben bűnismétlésről szó sem lehet – mert a gyanúsítás tárgya gondatlan bűncselekmény – a bizonyítékok meg már nagyrészt alighanem elvesztek, így Jurij C. az eljárás kimenetelét nemigen veszélyeztetheti. Legfeljebb azzal, ha lelép, ahhoz viszont meg kellene szabadulnia a nyomkövetőtől, de Ukrajnába érvényes úti okmányok nélkül szinte biztosan nem tudna visszajutni, ha meg átjut valamelyik schengeni határon, előbb-utóbb az uniós tagállamok valamelyikében lebukna, s akkor visszaadják Magyarországnak.

Azon persze lehet vitatkozni, hogy a 15 millió méltányos összeg-e, de a Legfőbb Ügyészségnek ebben az ügyben lenne jobb dolga is. A nyomozás felügyeletével megbízott hatóságként miért nem azt nézik meg, hogy a halálos tömegszerencsétlenséget okozó hajókatasztrófa kapcsán elrendelt büntetőeljárás rendben folyik-e. Mert nem folyik rendben: a balesetet okozó hajót az adatrögzítő, sőt a Viking lefoglalása nélkül útjára bocsátották, s az is kérdéses, hogy a hajó személyzetének és utasainak kihallgatása – figyelemmel a nyelvi nehézségekre is – néhány óra alatt valóban eredményesen lezárható volt-e.

Mindezek után foglalkoznia kell a Kúriának az óvadék megállapításának gyakorlatával – jelentette ki Kónya István, a legfőbb bírói fórum elnökhelyettese a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában. Az interjút szemléző hvg.hu azt írja, a kérdés a Hableány tragédiája és a Viking Sigyn kapitányának óvadék ellenében történő szabadlábra helyezése kapcsán merült fel.

De mi itt a kérdés? Az óvadék rendeltetésével ellentétben, a bíróságok által ritkán alkalmazott jogintézmény. Ha a költségvetési csalással, vesztegetéssel és más bűncselekményekkel vádolt Vizoviczki Lászlót – akit azóta jogerősen elítéltek – nem engedik ki 2016 nyarán negyedmilliárdért a rácsok mögül, fel sem tűnik senkinek, hogy van ilyen, mert például a fővárosban a bíróságok évente tíznél kevesebb ügyben engedélyezték óvadék letételét.

Tehát nem ez az igazi probléma. Polt Péter legfőbb ügyésznek sem ezzel kellene foglalkoznia, hanem a félresikerült nyomozás tapasztalataival. Itt meghalt 28 ember, és a vizsgálat során elkövetett súlyos hibák mellett szinte érdektelen az ukrán kapitány sorsa.

És csak mellesleg jegyezzük meg: ha valakit óvadék ellenében például bűnügyi felügyelet alá helyeznek, azon naponta az adófizetők pénzéből spórolunk napi nyolc-kilencezer forintot, ami a letartóztatás költsége lenne. Egy évekig húzódó büntetőeljárás esetén ez már sok milliós tétel, s mindenki jobban jár, ha az utóbb vétkesnek bizonyuló személy állja ezt a számlát. Mellesleg most is 2700-an ülnek letartóztatásban. Havonta legalább 250 ezer forintért. Számoljanak, mennyibe van nekünk a jogerős ítélet megszületése előtt ártatlannak minősülő emberek fogva tartása. Bagatell évi nyolcmilliárdba...

A Viking radarjához tartozó közelriasztás jelzőhangja ki volt kapcsolva - értesült a Blikk. Ez a vészjelző nem volt élesítve, pedig a sötétben, esőben, a különösen nagy hajóforgalomban indokolt lett volna a használata. A vészjelző, ahogyan egy kormányos matróz jelenléte is, talán megelőzhette volna a tömegszerencsétlenséget - értesült a Blikk, ami további kérdéseket is felvet.

(Fotó: MTI)

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr9614922232

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.