Btk.-módosítás: ha vétkes, a fideszes Simonka ettől még nem úszhatja meg

2019. július 19. - Magyar Ügyvéd

simonka.jpgEgyes vélemények szerint nehezebb lesz bizonyítani a Btk. legfrissebb módosítása után, hogy egy vádlott bűnszervezetben követte el a törvényszegést. Ez a változtatás elvileg érintheti a csalással gyanúsított Simonka György fideszes parlamenti képviselőt is. Ha azonban jogsértést követett el, legfeljebb a büntetési tétel mértékét érintheti, hogy bűnszervezetben vagy bűnszövetségben, esetleg társak nélkül lopta ki a költségvetésből a pénzt.

A korábban hatályos szabályok szerint bűnszervezetnek minősült a három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport által elkövetett törvénysértés, amelynek célja öt évi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése volt. Ez viszonylag egyértelmű szabályozás és a bíróságok ennek alapján számos jogerős ítéletet hoztak.

A Btk. közelmúltban elfogadott módosítása viszont azt írja elő, hogy a bűnszervezet legalább három személyből álló, hosszabb időre, hierarchikusan szervezett, konspiratívan működő csoport. De mi a különbség a szervezet és a hierarchikusan működő szervezet között? Hiszen minden szervezet sajátossága, hogy annak vannak vezetői és tagjai is. Különben nem beszélhetünk szervezetről.

És mit kezdjünk a konspiratív fordulattal? Aki bűncselekményre készül, az eddig sem tárta a nyilvánosság elé a szándékát. Mellesleg eddig is született olyan bírósági döntés, amely szerint nem kizárt a bűnszervezet megállapítása akkor sem, ha egyébként egy korábban legálisan működő csoport, felhasználva a szervezete kereteit, súlyos megítélésű bűncselekmények elkövetését határozza el és meg is valósítja azokat.

A büntető jogszabályok efféle módosítása tehát sok újdonsággal nem szolgál. Ezzel nem hozhatják kedvezőbb helyzetbe Simonka György fideszes parlamenti képviselőt sem, akinek a rendelkezései alapján az ügyészség szerint 1 milliárd 400 millió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozó beruházásokat valósítottak meg. Ha ez bűnszervezetben történt, az a korábbi rendelkezéseknek megfelelően is súlyosító körülmény.

A változás kétségkívül további bizonyítási terhet róhat a vádhatóságra, bár a módosítás hatása nem tűnik drámainak. Továbbra is igazolni kell, hogy van-e különbség a bűnszervezet és a bűnszövetség között. Ez utóbbi azt jelenti, hogy két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik.

A bűnszervezet létének bizonyítása azonban változatlanul nem lesz könnyű feladat, mert a bűncselekmény elkövetésében megállapodó emberek eddig is nyilván összehangoltan és konspiratívan működtek, s legfeljebb az okozhat nehézséget, hogy bemutassák, ki állt a hierarchikus szervezet élén. De ezzel Simonka nem feltétlenül jár jobban, mert az „összehangoltan” vagy „hierarchikus” fordulatok között nincs nagy különbség. Az „összehangoltan” ugyanis nem jelent mást, mint hogy valaki szervezte az egész bűncselekményt, mert magától az együttműködés nem valósulhatna meg.

Magyar György ügyvéd szerint a módosítás – azzal, hogy új törvényi tényállási elemeket, illetve bizonyítási kötelezettségeket hoz be – legfeljebb pontosítja a joggyakorlatot. Hozzátette azonban, lehet, hogy a változás nyomán bizonyos személyeket kedvezőbben akarnak majd minősíttetni, illetve büntetni. „Hogy politikusok, vagy esetleg a hatalmon lévők ebből előnyt fognak-e húzni, ezt, azt hiszem, az idő fogja eldönteni” – fogalmazott.

Az ügyvéd szerint mindazonáltal jobban járhat mindenki a pontosítással: a vádhatóság, a bíróság és a védelem is. Azt viszont egészen elképesztőnek tartja, hogy a jogalkotó a Btk. módosítását a 2020-as központi költségvetést megalapozó törvényben rejtette el.

Mellesleg Hunvald György korábbi erzsébetvárosi alpolgármestert, majd 2002-től polgármestert 2009 elején előzetes letartóztatásba helyezték, s ingatlanokkal kapcsolatos nagy értékű csalásokkal, magánokirat-hamisításokkal, vesztegetéssel és bűnszervezet létrehozásával vádolták meg. A bűnszervezet létrehozása azonban a bíróság előtt nem állt meg, bár más cselekmények miatt elítélték.

Ugyanez volt a helyzet Hagyó Miklós ügyében is. Az ügyészség a 2016-os ítélet után súlyosbításért fellebbezett, és annak megállapítását kérte, hogy Hagyóék bűnszervezetben sikkasztottak a BKV-tól. A bíróság azonban 2017 őszén úgy döntött, hogy még a korábbi büntetés is sok volt – a bűnszervezet pedig szóba sem került –, és mindössze felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtották Hagyót.

A bűnszervezetben való bűnelkövetés különösen súlyosító körülmény: azzal szemben, aki a szándékos bűncselekményt bűnszervezetben követte el, a bűncselekmény büntetési tételének felső határa a kétszeresére emelkedik, s a legszigorúbb börtönrezsimben, fegyházban kell fogva tartani. A határozott ideig tartó szabadságvesztés legrövidebb tartama három hónap, leghosszabb tartama húsz év; bűnszervezetben, különös vagy többszörös visszaesőként történő elkövetés, illetve halmazati vagy összbüntetés esetén viszont huszonöt év. Nem bocsátható feltételes szabadságra, s nem bocsátható próbára – tehát kötelező szabadságvesztést kiszabni azzal szemben –, aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el. Ha meg valaki egy bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetésére felhív, ajánlkozik, vállalkozik, a közös elkövetésben megállapodik, vagy az elkövetés elősegítése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, illetve a bűnszervezet tevékenységét egyéb módon támogatja, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(Fotó: MTI)

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr1914971182

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.