Kioktatta Orbán Viktor Angela Merkelt a jogállamiságból, de annyira azért ne vágjon fel arra, ami az elmúlt tíz évben Magyarországon történt. Bár nálunk tényleg nem lehet párttag egy alkotmánybíró, ám a hatalom elvtelen kiszolgálása követelmény. A Fidesz nyilván ezért állította szinte minden fontos intézmény élére a megbízható vazallusait.

Az állami rádiónak adott szokásos pénteki interjújában – kinyilatkoztatásában – Orbán Viktor igen vad dolgot üzent Angela Merkelnek, bár nem nevezte meg a kancellárt: „ha összemérem a magyar jogállamiságot a német jogállamisággal, akkor lehet, hogy abból mi kerülünk ki győztesen. Ha egyáltalán ilyen összehasonlítást lehet tenni (...). Mert az nálunk elképzelhetetlen, hogy az Alkotmánybíróság tagjai lehessenek párttagok. Más országban, mint például Németországban, ez nem elképzelhetetlen, hanem gyakorlat”.

Ha már a miniszterelnök olyan büszke a hazai viszonyainkra, mi vettük a fáradságot, hogy utánanézzünk, milyen is a magyar rögvalóság. Alább – a teljesség igénye nélkül, hiszen például az elvileg a nemzet egységét kifejező Áder János köztársasági elnök is kimaradt a sorból  – számba vesszük, mi a helyzet a mindenkori hatalom ellensúlyát képező, akár annak ellenőrzésére jogosult, s elvileg független intézményeknél. Mellesleg az sem érdektelen, hogyan érvényesül a közszolgálatiság követelménye az állami médiában.

• Országgyűlés

„Az Országgyűlés (...) bármely, az ellenőrzési feladatkörében felmerülő, közérdekű, interpellációval, kérdéssel (azonnali kérdéssel) nem tisztázható ügy megvizsgálására vizsgálóbizottságot küldhet ki.” Legalábbis az alaptörvény szerint. Az elmúlt tíz esztendőben azonban nemigen akadt rá példa, hogy az ellenzék ilyen kezdeményezését a kormányoldal elfogadta volna. Ami persze kockázatos, hiszen a vizsgálóbizottság paritásos alapon állna fel, és a vezetője általában ellenzéki képviselő lenne.

• Alkotmánybíróság

A testület az alaptörvény legfőbb őre. Bár egyetlen párttag sincs közöttük, a grémium 15 tagját kizárólag a fideszes kétharmad jelölte, s – néhány kivételtől eltekintve – szavazta is meg. Rendhagyó volt a 2016-os esztendő, amikor a minősített többséget az LMP biztosította. A bírák zöme egyébként közismerten fideszes kötődésű, amit ítéletek sorával lehet bizonyítani. Ráadásul Orbánék a biztonság kedvéért még a nem kis részben pártkatonákból álló testület hatásköreit is alaposan megnyirbálták.

• Kúria

Ez Magyarország legfőbb bírósági szerve, amely az alaptörvény szerint „biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, jogegységi határozatai a bíróságokra kötelezőek”. Egyes források szerint Darák Péter, a Kúria elnöke Orbánnak egykor katonatársa volt, de az igazságszolgáltatás ezzel együtt – vagy ennek ellenére, a bírói kar tisztességes többségének köszönhetően, a folyamatos támadások ellenére – még úgy-ahogy őrzi a függetlenségét.

• Legfőbb Ügyészség

A legfőbb ügyész és az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként az állam büntetőigényét érvényesíti. Feltéve, hogy nem a kormányhoz közeli személyek gyanús ügyeiben kell eljárnia. Vezetője Polt Péter, az egykori fideszes képviselőjelölt, akinek a mostani kormány iránti lojalitásához – amit egészen nyilvánvaló ügyekben is visszautasított feljelentések sora igazol – kétség sem férhet. Miközben az állam büntetőigényét nem lehetne aktuálpolitikai szempontoknak alárendelni.

• Magyar Nemzeti Bank

Az MNB sarkalatos törvényben meghatározott módon önállóan felelős a monetáris politikáért, és elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása, illetve a hosszú távon fenntartható, stabil gazdasági növekedés biztosítása. Elnöke Matolcsy György, a korábbi Fidesz-kormány minisztere, akinek az ötleteit szakmai körökben is gyakran megütközéssel fogadják. Nem kis részben neki köszönhetjük a forint gyengülését, ami kifejezetten a kormánynak a kisemberek érdekeit semmibe vevő gazdaságpolitikai céljai megvalósítását szolgálja.

• Állami Számvevőszék

„Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés legfőbb pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve, 150 éve a közpénzek őre és 30 éve a demokrácia pénzügyi garantőr szervezete” – olvasható a testület honlapján. Elnöke egy korábbi fideszes parlamenti képviselő, Domokos László, akit a kétharmad 12 évre választott meg. Ennyit a függetlenségről. Ezért talán nem véletlen, hogy az ÁSZ – amelynek feladata a politikai szervezetek gazdálkodásának ellenőrzése is – leginkább az ellenzéki pártoknál talál vélt vagy valós szabálytalanságokat.

• Költségvetési Tanács

Magyarországon ez az állami költségvetés készítésének folyamatát felügyelő független testület. Elnöke Kovács Árpád, aki a rendszerváltozás előtt is, majd utána parlamenti ciklusokon átnyúlóan viselt fontos tisztségeket, és sikerült viszonylagos távolságot tartania a politikától. De azért nem szokott keménykedni, talán ennek köszönheti a túlélést. A testület két másik tagja viszont – talán a kormánypártok szempontjainak biztos érvényesítése érdekében – Matolcsy György, az MNB elnöke, valamint Domokos László ÁSZ-elnök.

• Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

Az alaptörvény szerint a „személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését sarkalatos törvénnyel létrehozott, független hatóság ellenőrzi”. Ennek élén áll Péterfalvi Attila volt adatvédelmi biztos, aki a Fidesz szakértőjeként részt vett az 1992-es adatvédelmi törvény előkészítésében, és az egyik szorgalmazója volt a szakbiztosi poszt megszüntetésének. Sokak véleménye szerint egyébként az új hatóság vezetésére ő volt a legkevésbé rossz választás, bár mintha a döntéseiben szerepet játszanának pártpolitikai szempontok is.

• Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

A szervezet keretén belül működő Médiatanács „ellenőrzi és biztosítja a sajtószabadság érvényesülését”. Kár, hogy ebben a testületben kizárólag fideszes delegáltak vannak, így vitatott ügyekben – például amikor a közmédia kizárólag a kormánypropagandának ad helyt – nemigen várható objektív döntés. A hatóság és a tanács elnöke ugyanis az a Karas Mónika, aki korábban ügyvédként pert nyert Orbán Viktornak, s képviselte Habony Árpádot és Rogán Antalt is.

• Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap

Ez olyan elkülönített vagyonkezelő- és pénzalap, amelynek feladata a közszolgálati médiaszolgáltatás. Ennek különösen része a „kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos és felelős hírszolgáltatás, valamint tájékoztatás”. Az MTVA vezetője viszont az a Papp Dániel, akit jogerős bírósági ítélet alapján – a korábbi manipulált riportjai okán – jogerősen nevezhetünk hírhamisítónak. Tavaly ez az alap csaknem százmilliárd forinttal gazdálkodhatott.

Szóval Orbán úr, hátrább az agarakkal. Annyira azért ne legyen büszke a jogállamiság hazai helyzetére. Mellesleg a demokratikus intézményrendszer működése nem attól függ, kinek milyen párttagkönyv lapul a zsebében. Ez sokkal inkább azon múlik, létezik-e valamilyen, a történelmi hagyományokon alapuló, s a demokratikus alapelveket elfogadó polgári ethosz. Ennek kialakulásához az elmúlt tíz esztendő a legkevésbé sem járult hozzá. Egyre inkább visszatérünk a feudális urambátyámos világhoz...

(Fotó: Reuters)