Nem feltétlenül merül fel bűncselekmény gyanúja Szijjártó Péter miniszter adriai luxusnyaralása kapcsán, ezért elutasították az ezzel kapcsolatos feljelentést – tudatta Polt Péter legfőbb ügyész csütörtökön. Pénteken erről a ma még hallgatható Klubrádió is megkérdezett, de a hatályos szabályok alapján nem tudtam mást mondani, mint hogy ez elsősorban nem büntetőjogi, hanem morális, a politikai felelősség körébe tartozó ügy, és a politikusnak mindezzel el kell számolnia a választóinak.

„A Központi Nyomozó Főügyészség a kérdésével érintett tárgyban egy magánszemély által tett feljelentést elutasított, mivel a rendelkezésre álló adatokból kitűnt, hogy a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény”  – írja Polt Péter legfőbb ügyész Vadai Ágnes DK-s képviselő kérdésére. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy kormányközeli magyar milliárdos, Szíjj László jachtján töltötte a nyaralását az Adrián, miközben a Facebookon arról posztolt, hogy gőzerővel dolgozik. A Lady MRD nevű jacht piaci alapú bérleti díja egyébként olyan magas, hogy annak kifizetésére a Szijjártó családnak a külügyminiszter fizetéséből nem igazán tellett volna.

Vadai két kérdést tett fel Poltnak, hogy Szijjártó fizetett-e Szíjjnak a jacht használatáért, valamint hogy sértett-e törvényt a külügyminiszter. Erre válaszolva írta Polt, hogy Szijjártó nem követett el bűncselekményt az ügyészség szerint „a rendelkezésre álló adatok alapján”. Hogy mik voltak ezek az adatok, nem tudni.

Az viszont a részletek ismerete nélkül is igen valószínűnek tűnik, hogy önmagában a nyaraltatás ténye alapján nehezen állapítható meg bűncselekmény, például a hivatali vesztegetés nyújtása vagy elfogadása. Ennek a bizonyítása – bár Szíjj László sorra nyert meg állami tendereket – szinte reménytelen feladat.

Álláspontom szerint – nyilatkoztam a ma még hallgatható Klubrádiónak pénteken a Reggeli gyors című adásban –, hogy mindez inkább a morális és politikai felelősség kérdését veti fel, s civilizált országokban sietve távozik a közéletből, aki legalábbis gyanakvásra okot adó körülmények között fogad el nagyvállalkozóktól bármilyen a előnyt. Erről egyébként a blogunkon a közelmúltban részletesen írtunk.

És még egy újabb példa: jó pár éve a svéd kulturális miniszter azért mondott le, mert a gyermeke dajkáját bejelentés nélkül alkalmazta, hogy elkerülje az adófizetést. Ezen kívül nem fizette a televíziókészülékek után szedett üzemben tartási díjat sem. De hol jön ez a magyar oligarchák eszméletlen mértékű gazdagodásához, amire politikai támogatás nélkül esélyük sem lett volna.

Azért a képviselők sem panaszkodhatnak, hiszen Szijjártó a tavalyi nyilatkozata szerint olyan százmilliós nagyságrendű vagyonnal – több mint háromszáz négyzetméteres dunakeszi házzal, győri lakóingatlannal, bő egy hektárnyi balatonedericsi földterülettel – rendelkezik, miközben havi nem egészen 1,4 milliós bruttó fizetést vallott be. Hát, ekkora fizetésből mindezt elég nehéz lehetett összehoznia egy alig 41 éves politikusnak. Nyilván a konyhapénzen spóroltak.

A gyanús gazdagodás kiszűrésére szolgálna a parlamenti képviselők – valamint a kormányzati tisztviselők – vagyonnyilatkozattételi kötelezettségére vonatkozó szabályozás, ám ezt ma nemigen lehet komolyan venni. Olyannyira nem, hogy Szijjártónak az ingatlanokot kívül szinte semmilye sincs: se egy autó, se jelentős számlakövetelés, viszont tartozik a szüleinek harmincmillióval. Ezt miből fogja valaha is megfizetni? Mellesleg a politikus adós maradt azzal is, hogy ismertesse, milyen juttatásokat kap még.

Hát ez a baj ezzel az egész rendszerrel. Mellesleg érdeklődéssel várjuk, hogy a politikus jövő évi adóbevallásában megjelenik-e az ingyen nyaraltatás, s a vagyonnyilatkozatában megemlíti-e ezt a sokmilliós tételt.

Másfelől olyan sokat nem várunk az egésztől, mert a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást az Országgyűlés összeférhetetlenségi bizottsága kezdeményezheti. Ez paritásos alapon áll ugyan fel - vagyis elvileg minden frakció egy-egy főt delegálhat –, de a testület elnöke egy KDNP-s, további két tagja pedig fideszes, míg az MSZP és a Párbeszéd, illetve a függetlenek egy-egy embert küldhettek a testületbe. És mi van a DK, a Jobbik, meg az LMP frakciójával? Ez a Fidesz értelmezésében a paritásos alap? Így viszont képtelenség bármiben is dönteni, mert a bizottság felét a kormánypárti tagok teszik ki.

Ráadásul a vagyonnyilatkozatételi eljárásnak – ha azt véletlenül sikerülne is indítványozni – gyakorlatilag nincs semmilyen jogkövetkezménye. A parlament plenáris ülése kimondhatná ugyan az összeférhetetlenséget, de a most éppen hiányzó fideszes kétharmadtól – ami a német kisebbségi önkormányzati képviselővel továbbra is megvan – nemigen várható, hogy saját embereit elmarasztalja. Az egésznek így nagyjából semmi értelme. Mindettől függetlenül azonban az ügy megérdemelne egy NAV-vizsgálatot, feltárandó a pénzek útját, és ha az esetleges korrupcióra vagy költségvetési csalásra bizonyíték merülne fel, akkor lehet akár büntetőeljárást is kezdeményezni.

A döntés minden bizonnyal a választókra marad: 2022-ben is ennek a hatalomnak szavaznak-e bizalmat. Ha nem, akkor jöhet az elszámoltatás, de nem a bosszú jegyében, hanem a jogállami normák szigorú betartása mellett. Az ellenzéknek ugyanis, ha tényleg szakítani akar a NER rendszerével, a tisztességét, az erkölcsi fölényét is bizonyítania kell a Fidesz-féle hatalomgyakorlási technikákkal szemben.

(Fotó: Szijjártó Péter a Parlamentben – MTI/Kovács Tamás)