Sokan jönnek hozzánk Nyugat-Európából, és már több kistelepülésen is probléma, hogy az ingatlanokat egyes helyeken kompletten felvásárolják az uniós külföldiek – riogatott Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben. Az persze nem derült ki, hogy ezzel mi a baja, de a számok nem őt igazolják: az EU tagországaiból egyelőre nem kell tömeges bevándorlásra számítani.
A miniszterelnök egyre inkább elrugaszkodik a valóságtól. Hétfőn a Parlamentben a Jobbik elnöke azt vetette fel: a magyar emberek nyugati életiminőséget szeretnének, nyugati színvonalú egészségügyi ellátást, jólétet és szabadságot, miközben szerinte Orbán Viktor arra figyelmeztetett, hamarosan az lesz a problémánk, hogy mit kezdjünk a Magyarországra az unióból érkező külföldi munkavállalókkal. A kormányfő az ellenzéki politikus álláspontja szerint mesevilágban él, ha ezt a kérdést komoly gondnak tartja.
„Valóban azt gondolom, hogy folytatódni fog a már megkezdett tendencia. Ha ön elmegy jó néhány helyre Magyarországon, látni fogja, hogy már megérkeztek. És sokan jönnek Nyugat-Európából” – reagált Orbán. A miniszterelnök szerint már több kistelepülésen is probléma, hogy azokat kompletten felvásárolják a nyugatiak.
A kormányfő javasolja, hogy „készüljünk föl gondolatban arra a helyzetre, hogy nem az életszínvonal miatt, ön ezt félreérti, hanem az életminőség miatt, ami több a jövedelemnél, beleértendő a migráció, a kereszténykultúra esélye, a közbiztonság, a terrormentes élet és így tovább. Készüljünk föl rá! Sőt, gondoljuk meg, hogy nem érdemes-e erről bátrabban gondolkodnunk: hogy igen, Magyarországra még a mi életünkben nagy számban fognak érkezni keresztények Nyugat-Európából”. Ez sarkosan fogalmazva ostobaság.
Az életminőség a létező legegyszerűbb megközelítés szerint azt jelenti, hogy az egyén mennyire érzi jól magát a saját bőrében, illetve, hogy mennyire elégedett az életével. Ezt valóban több tényező befolyásolhatja, beleértve akár a bűnözéstől, a keresztény kultúrát veszélyeztető migrációtól, illetve a terrorizmustól való félelmet, de ennél meghatározóbb tényező például a közoktatás helyzete, az egészségügyi ellátás színvonala, a kiszámítható életpálya, az anyagi biztonság. Az életszínvonalat pedig egy személy vagy csoport megélhetésének, jövedelmének és fogyasztásának mértéke, létezési, pihenési, művelődési és szórakozási feltételeinek szintje jellemezheti.
Nem vállalunk nagy kockázatot azzal, ha kijelentjük: nem fognak jönni tömegesen a nyugati keresztények. Mert miért jönnének? A terjedelmi korlátok okán csak egyetlen példával éljünk: Svédországban egy magyar szakápoló forintra átszámítva nettó 1,2 milliót keres havonta, míg az itteni, hasonló képzettséggel rendelkező kollegája ennek negyedét sem viszi haza. Tudunk neki olyan életminőséget garantálni, hogy ő visszatérjen? Nem!
Másfelől nézzük a számokat, amelyek makacs dolgok. A Belügyminisztérium nem kényeztet el minket friss adatokkal, de annyit azért tudni lehet, hogy Magyarországon 2018 végén mintegy 140 ezer uniós állampolgár rendelkezett regisztrációs igazolással, illetve állandó tartózkodási kártyával. Ők azok, akik tartósan – életvitelszerűen – nálunk vannak. A külföldiek különben összességében a népesség 2,7 százalékát teszik ki nálunk.
Ez nem egy tragikus adat, hiszen ha már korábban Svédországra hivatkoztunk, ott hét százalék körüli a bevándorlók aránya, és köszönik, jól megvannak ezzel a helyzettel. Talán még Orbán is cserélne velük, és gyorsan visszavonná a gondolatát arról, hogy „Magyarországra még a mi életünkben nagy számban fognak érkezni keresztények Nyugat-Európából”.
De folytassuk a számokkal. Magánszemélyek között 2019-ben 150 ezer lakás cserélt gazdát a KSH adatai szerint, ehhez képest egy évvel korábban mintegy 7300 adásvételt rögzítettek, amelyben a vásárló külföldi volt, s nagyjából ezek fele uniós polgár. Akkor most tényleg komolyan kell venni Orbán állítását, amely szerint „Magyarországra még a mi életünkben nagy számban fognak érkezni keresztények Nyugat-Európából”?
Érkeznek a fenét. A miniszterelnök egyszerűen butaságokat beszél, amikor azt üzeni, hogy jönnek elfoglalni minket a nyugatiak is. Akik itt vásárolnak ingatlant – jelentős részben németek és osztrákok –, azok jelentős része szépkorú, és úgy vélik, az átlagosan 1500-2000 eurós, mai árfolyamon alaphangon számolva több mint félmillió forintos nyugdíjból fejedelmi módon meg tudnak élni Magyarországon.
Tényleg tőlük kell félnünk? Inkább örüljünk neki, ha jönnek, mert a pénzüket nálunk költik el, és ezzel a belső keresletet élénkítik. Mellesleg az áfa is a hazai büdzsét gazdagítja. És azzal sincs baj, ha uniós magánszemélyek vagy vállalkozások megvesznek egy egész falut, mert nélkülük a település esetleg halálra lenne ítélve.
Nem mellesleg: az unió tagállamaként nem korlátozhatjuk az EU-s tagországok állampolgárainak jogát a tekintetben, hogy lakóingatlant vásároljanak nálunk. Ehhez nincs szükség semmiféle külön engedélyre, csupán a tranzakcióhoz szükséges pénzre. Orbánnak talán ez sem tetszik? Újabb frontot akar nyitni „Brüsszellel” szemben? Akkor lépjünk ki az EU-ból?
Miniszterelnök úr, tényleg kell egy újabb ellenségképet kreálnia?
(Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd)
