A kormány maga is zsidózik, hiszen a sorozosást nehéz másként értelmezni, így vajon miért vár el bocsánatkérést bárkitől? Fürjes Balázs Budapest fejlesztéséért felelős államtitkár dolga meg nem az lenne, hogy indulatokat szítson. Inkább azzal kellene törődnie, hogy alakítson ki normális kapcsolatot a főpolgármesterrel, és lépjen fel a főváros érdekében, amit ki akarnak véreztetni.
Fürjes Balázs Budapest fejlesztéséért felelős államtitkár levélben kérte Karácsony Gergely főpolgármestert, hogy kövesse meg a budapestieket és minden jóérzésű magyart, akiket megbántott azzal, hogy támogatta Bíró Lászlót, a Budapestet „Judapest”-nek nevező jobbikos „rasszista jelöltet” a borsodi időközi parlamenti választáson – közölte az államtitkár szerdán az MTI-vel. A politikus állítja, a főpolgármester olyat tett, amit Budapest első embereként soha senkinek nem lett volna szabad megtennie. Fürjes Balázs szerint ezért nagyon sokan csalódtak a főpolgármesterben és várnak tőle bocsánatkérést.
Az ATV A nap híre szerdai műsorának – amelynek vendége volt Horváth Csaba, Zugló MSZP-s polgármestere, Komáromi Zoltán házorvos, a DK szakértője, valamint Magyar György ügyvéd – ez is a témája volt. Az ügyben nagy vita nem alakult ki, bár a nézők véleménye megoszlott: 45 százalék volt a bocsánatkérés mellett, a nem reprezentatív közvélemény-kutatásban résztvevők 55 százaléka viszont úgy vélte, Karácsonynak nem kell szégyellnie, hogy maga is kampányolt a közös jelöltként indult Bíró László mellett.
Miközben a kormány maga is zsidózik, hiszen a sorosozást nehéz másként értelmezni, vajon miért vár el bocsánatkérést bárkitől? – tette fel a kérdést Horváth Csaba, utalva Soros György származására. Úgy látja, az ellene irányuló gyűlöletkeltésnek – miközben persze senki nem mondja ki – ez lehet az egyik alapja. Másfelől – tette hozzá – fogadjuk el, hogy az emberek készek változni, és ez Bíró László esetében sem kizárt, hiszen elnézést kért a korábbi kijelentései miatt.
Komáromi Zoltán azt emelte ki, hogy nem szereti a megmondóembereket, és maga azt gondolja, hogy ilyen szerepet szánnak most Fürjes Balázsnak. Ennek oka az lehet, hogy őt fel akarják építeni Budapest leendő főpolgármester-jelöltjeként, ezért adnak neki minél több megszólalási lehetőséget.
Bagoly mondja verébnek – idézett egy közmondást Magyar György, utalva Horváth Csaba megjegyzésére. Jelezte ugyanakkor, legkevésbé Fürjes Balázs dolga lenne, hogy indulatokat szítson. Inkább azzal kellene törődnie a Budapest fejlesztéséért felelős államtitkárnak – tette hozzá –, hogy alakítson ki normális kapcsolatot a főpolgármesterrel, és lépjen fel a főváros érdekében, amit ki akarnak véreztetni.
Ami pedig a múlt hétvégi borsodi időközi választást illeti, leszögezte, hogy közös jelöltet kellett állítani. S ha már állítólag nem volt idő előválasztásra, hanem a pártok e nélkül egyeztek meg az induló személyében, a közösen fellépő szervezeteknek kötelező volt kiállniuk mellette. Nem biztos, hogy ez volt a legszerencsésebb megoldás...
Az ügyvéd szerint az előválasztás aktivizál, tematizál, legitimál. Ez bevonja a választókat a jelölt személyének meghatározásába, ami végül a tényleges választáson magasabb részvételhez vezethet, esélyt ad arra, hogy leváltsuk a NER-t. Arra is alkalmat kínál, hogy a potenciális szavazók döntsék el: megbocsátják-e a lehetséges indulók korábbi politikai tévedéseit, s elfogadják-e, hogy az emberek valóban változhatnak.
Az adástól függetlenül: a releváns ellenzéki pártok szavazóinak túlnyomó többsége támogatja, hogy az ellenzék közös listán és közös jelöltekkel induljon 2022-ben – olvasható az IDEA Intézet szeptember végi, október elejei adatfelvétele alapján készített közvélemény-kutatásban. A Momentum szavazóinak 71 százaléka, a jobbikosok 60 százaléka osztja a lehető legszorosabb együttműködési formát, ami a 2022-es ellenzéki indulást illeti.
A Publicus Intézet a Népszava megbízásából augusztus 27–31. között 1009 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvélemény-kutatásban vizsgálta az emberek véleményét arról, hogyan vágjanak neki az ellenzéki pártok a 2022-es választásnak. Minden második megkérdezett hallott arról, hogy a hat legnagyobb ellenzéki párt vezetője megegyezett abban, hogy a 106 egyéni körzetben közös jelöltet indítanak a Fidesz jelöltje ellen. Minden második válaszadó szerint összeségében inkább növeli ez a megállapodás az ellenzék győzelmi esélyeit. Az ellenzéki szavazók háromnegyede ebben látja a győzelem kulcsát. Tízből négy megkérdezett szerint az ellenzéknek akkor van nagyobb esélye a győzelemre, ha egy listán indulnak. Az ellenzéki szavazóknak közel a kétharmada látja így.
És megint csak az ATV-n folyt beszélgetéstől eltekintve: megkezdődtek a pártközti, összellenzéki egyeztetések a 2022-es országgyűlési választást illetően – áll a DK, a Jobbik, az LMP, az MSZP, a Momentum és a Párbeszéd közös sajtóközleményében. Az ellenzéki pártok szándékuk szerint mind a 106 egyéni választókerületben közösen indulnak, és egy jelöltet állítanak a kormánypárti indulóval szemben. Az ellenzéki indulók személyéről tárgyalások és előválasztások útján fognak dönteni, valamint szándékuk szerint a jelölteken túl közös lesz a pártjaik programja is.
Ez így jól hangzik, de ennél tovább kell lépni. Ha ugyanis tényleg mindenütt közös jelölteket indítanak, akkor egyetlen országos listát kell állítani, különben nem működik a rendszer. Aki ugyanis részt vesz az együttműködésben, annak nem lehet saját külön országos listája, mert ahhoz kilenc megye 27 választókerületben saját jelölttel kellene rendelkeznie.
Ezt el kell felejteni. Ha elfogadják, hogy mind a 106 körzetben konszenzusos jelölttel indulnak, csak a közös lista működik, amelynek élén a potenciális miniszterelnök-jelölt áll. Ha ez nem így lenne, bukik a teljes ellenzéki együttműködés, és még sokáig maradhat a NER kétharmada.
