Magyar Ügyvéd Blog

Választási törvények: lehet, hogy ezúttal öngólt lőtt a Fidesz?

2020. december 16. - Magyar Ügyvéd

ke_pernyo_foto_2020-12-16_1_07_53.pngIsmét minden előzetes egyeztetés nélkül változtatta meg kedden a választási szabályokat a Fidesz, reményeik szerint megint az ellenzék kárára. Vajon hol a határ, és a 133 „bátor ember” – a kormányoldalon ülő szűk kétharmad – mikor kezdi el szégyellni magát? És vajon milyen képet vágnak majd ahhoz, ha 2022-ben pont azért vesztenek, mert közös listára kényszerítették az ellenzéket?

„Pártlistát az a párt állíthat, amely – legalább kilenc megyében és a fővárosban – legalább ötven egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított” – javasolja a miniszterelnök-helyettes november 10-én éjszaka benyújtott törvénytervezetében. Volner János, a Jobbikból kiugrott, ma független képviselő messzebb ment: az előterjesztése szerint 14 megyében és a fővárosban 71 egyéni jelöltet kellene indítani a saját listához. Tetszetős az indokolása is, mert ezzel elejét lehetne venni a kamupártok indulásának.

Sokan és sokszor elemezték már, hogy a Fidesz legyőzésére csak akkor van esély, ha az ellenzék mind a 106 körzetben közös jelöltet, s egyetlen országos listát állít, és közös miniszterelnök-jelöltet nevez meg. Úgy tűnik, a DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd ezt felismerte – derül ki a pártok november 16-i közös közleményéből. A szerint az ellenzék előválasztásokat tart, amelyek legkésőbb 2021. október 23-án érnek véget. Annak lebonyolításába bevonnak civil szervezeteket is, és – „figyelemmel a kormányzóképességre” és „a közösen képviselt alapértékek elfogadása esetén” – az előválasztásokon civil jelöltek indulását is lehetővé teszik.

Nincs tehát itt szükség újabb trükkökre, mert a Volner-féle javaslat csak arra jó, hogy az ellenzéki oldalon matematikailag se legyen esély két lista állítására, hiszen a 106 egyéni körzetből sehogy nem jön ki kétszer 71 jelölt, ami a két pártlista állításának feltétele lenne. Mellesleg a képviselő ezzel az ötlettel november 19-én állt elő, vagyis az ellenzéki pártok teljeskörű együttműködésére vonatkozó közös közleménye után három nappal. Mit akart ezzel elérni? Vélhetően a szándékán túlmutató cél, hogy mostantól az ellenzéknek nincs is más választása, mint a 106 közös jelölt és az egy közös lista, amivel megáshatják az Orbán-rezsim sírját. Másfelől a háttérben meghúzódhatott az a szándék is, hogy lejárathatják az összefogást, amelynek résztvevői a kormányoldal szerint Gyurcsánnyal közösen kényszerülnek indulni.

Volnernek annyiban talán igaza van, hogy kizárólag az országos hálózattal és jelentős támogatottsággal rendelkező pártoknak legyen listája. Nem úgy, mint 2018-ban, amikor 23 párt indult a minimálisan 150 milliós állami támogatás reményében. Többségük egyébként legfeljebb harminc-negyven jelöltet tudott összeszedni, illetve ennyi helyen jutottak kézen-közön az induláshoz szükséges ötszáz támogató személyes adataihoz. Az ajánlóívekkel bizniszelni viszont 2022-ben is lehet majd, hiszen a többes jelölés intézménye – vagyis az, hogy mindenki annyi jelöltnek ír alá, amennyinek csak akar –, nem szűnik meg, legfeljebb nehezebb logisztikai feladat 71 körzetben megszerezni az induláshoz szükséges számú támogató adatait. A 71 jelölt után járó négyszázmillió azonban sokak fantáziáját megmozgathatja. És ne legyenek illúzióink, mert 2022 tavaszáig még módosíthatják – szokásukhoz hűen – a választójogi törvényt úgy, hogy még inkább nekik lejtsen a pálya.

Emlékeztetőül: 2018-ban csak öten ugrották meg az 5 százalékos parlamenti küszöböt, míg a többiek – a Momentum 3, valamint a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 1,75 százalékos támogatottságával együtt – közösen mindössze a voksok nem egészen 6 százalékát szerezték meg. Ez persze elég volt ahhoz, hogy a Fidesz és a KDNP ismét kétharmados többséget szerezzen. Mert ha nincsenek a kamupártok, két-három körzetben – ahol néhány száz szavazat volt a különbség – akár veszíthettek volna. Mellesleg az LMP, a Momentum és a Kutyapárt elévülhetetlen „érdeme” is, hogy néhány helyen ők segíthették a győzelemhez a jelenlegi kormányoldal jelöltjét.

Ez már a múlt, felejtsük el. Reményeink szerint azonban ekkora pofonba az értékelhető támogatottsággal rendelkező ellenzéki pártok nem futnak bele, és tényleg komolyan gondolják az együttműködést. És bízunk abban, hogy a Fidesz az egyébként is torz eredményre vezető választási szabályokon nem kíván tovább barkácsolni, bár valószínűleg ez hiú ábránd.

Mert van még hová süllyedni. Ha úri kedvük úgy hozza, még átrajzolhatják a választókerületek határait. A körzethatárok módosítására viszont jövő januártól már nincs lehetőség, bár a kétharmad birtokában az erre vonatkozó szabályozást is felülírhatják.

Miként módosíthatják a házszabályt is, amely szerint országgyűlési képviselőcsoport alakítására az országos pártlistát állító́ és mandátumot szerző̋ ugyanazon párthoz tartozó́ képviselők jogosultak. Közös lista esetén viszont közös vagy önálló́ képviselőcsoport alakítása mellett is dönthetnek. Így ülhet most külön frakcióban a Fidesz és a KDNP, s kaphatják meg a képviselőcsoportoknak járó külön támogatást, illetve élhetnek egyéb kedvezményekkel.

Na, az lenne még egy tisztességtelen húzás, ha ettől a lehetőségtől is megfosztanák a közös listán induló egységes ellenzéket, és az összes képviselőt egyetlen frakcióba kényszerítenék. Ennek súlyos politikai és anyagi következményei lehetnének, de reméljük – bár egyes szakértők szerint akár ez is bekövetkezhet –, hogy az aljasságnak azért a politikában is van határa.

(Fotó: atv.hu)

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr116344872

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása