Akár 150-200 ezer hallgatóját veszítheti el a Klubrádió, miután a bíróság döntése alapján a 92,9 MHz-es budapesti csatornán jövő héttől nem sugározhat. Így marad az internet, de az adó saját adatai szerint a világhálón csak 3-10 ezren kísérték figyelemmel a műsoraikat. A potenciális hallgatók köre azonban elég nagy marad, mert hatmillió magyar felnőtt fér hozzá az internethez. Már ha megfelelő eszközök birtokában tényleg folyamatosan hozzáfér.
A lehető legkedvezőtlenebb, nem jogerős ítéletet hirdetett a Klubrádió frekvenciajogosultsága ügyében indított bírósági perben a Fővárosi Törvényszék kedden. Az egyik vagy talán utolsó kormánykritikus rádió a verdikt miatt már csak vasárnapig használhatja az egyetlen frekvenciáját, a budapesti FM 92,9 MHz-et, utána legfeljebb internetrádióként működhet tovább.
A bíróság azzal indokolta a döntést, hogy a Klubrádió a médiahatóság által megállapított korábbi jogsértések ügyében nem nyújtott be fellebbezést, így a döntések jogerőssé váltak. A két bírság ezért kizárta a 92,9 MHz-es frekvenciára való jogosultság meghosszabbítására irányuló kérelem kedvező elbírálását.
Mindezek alapján elkerülhetetlennek tűnik, hogy a Klubrádió befejezze a sugárzást február 14-én 23:59-kor, vasárnapról hétfőre virradó éjjel. Bár a rádió fellebbezést nyújthat be, amit várhatóan meg is fog tenni, de jogerős ítélet addig már biztosan nem várható. Így marad az internet.
De vajon miért fél a NER a Klubrádiótól? Az adót naponta 150-200 ezer ember hallgatja átlagosan, hetente pedig félmillióan tekernek a rádió 92,9-es frekvenciájára. Az adó vételkörzetében 3-3,5 millió ember él, s a fővárosi lakosság mintegy 15 százalékát tudhatják a hallgatóik között, ami nem kevés – mondta Arató András, a rádió vezérigazgatója és többségi tulajdonosa tavaly ősszel.
Ugyan a Klubrádió nem publikálja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által mért hallgatottságát, de az Arató által ismertetett számok alapján ez az egyik legnépszerűbb rádió a fővárosban: a Rádió1-et és a Retró Rádiót 200-200 ezren, a Kossuthot – mint „állami" csatornát – pedig 150 ezren hallgatják naponta a hivatalos adatok szerint. Országosan persze egészen más helyzet, amit az NMHH oldalán olvashatnak.
Ott kiderül, hogy a Klubrádió befolyása az egész országra kiterjedően rendkívül csekély. Ráadásul Arató közlése szerint az adót interneten napszaktól függően mindössze 3-10 ezren hallgatják. A potenciális hallgatók köre azonban így is elég nagy marad, mert Magyarországon legalább hatmillió felnőtt rendelkezik hozzáféréshez a világhálóhoz. Kérdéses, hogy a rádió hallgatásához mennyien rendelkeznek megfelelő eszközzel és előfizetéssel.
A médiahatóság egyébként természetesen vette az üzenetet: a „mi médiaorgánumaink több mint fele rendkívül kritikus a kormánnyal szemben; objektív vizsgálatok azt mutatják, hogy a kormánykritikus média piaci részesedése 50 százalék feletti” – nyilatkozta a német Welt am Sonntagnak Orbán Viktor tavaly december végén. Tehát nem árt, ha a Klubrádiót is elnémítják.
Más kérdés, hogy a miniszterelnök amnéziában szenved, mert 2019 decemberében Rómában még másként látta a helyzetet: „ha a magyar médiára vetünk egy pillantást, akkor a baloldalnak maximum 60, de inkább csak 50 százaléka van, és a keresztény-konzervatív jobboldalnak szintén 45-50 százaléka". De ezt a feledékenységet megszoktuk tőle. Hiszen azt is elfeledte, hogy 2018 szeptemberében Strasbourgban – amit a Klubrádió folyamatosan idézett – azt állította: „mi soha nem vetemednénk arra, hogy elhallgattassuk azokat, akik nem értenek egyet velünk”. Ezt az uniós parlamentben nevetés kísérte.
Mellesleg akkor már létezett az államilag létrehozott Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA), amely – mint egy kisgömböc – csaknem ötszáz különféle médiumot nyelt el, beleértve az összes megyei napilapot is, amelyek mindegyike kormányzati szócsővé vált. Igaz, ezek példányszáma is jelentősen, 2018-hoz képest 370 ezerről tavaly szeptemberre 274 ezerre – csökkent, ami még mindig többszöröse az összes ellenzékiként/függetlenként számon tartott, politikai, közéleti kérdésekkel foglalkozó nyomtatott médiumok példányszámának.
Mondhatja persze Orbán, hogy az internetet az ellenzék uralja. Lehet ezzel is érvelni, mert most hétfőn a 24.hu egymillió kattintással vitte a prímet, de az Origo, a Metropol és a Ripost ugyanazon a napon 1,5 millió látogatóval büszkélkedhetett. Ezek pedig kevésbé minősíthetők kormánykritikus médiumoknak, a csaknem egymilliós látogatottságot vonzó, kormányhoz közeli tulajdonosi körbe került Index pedig határeset.
De most hagyjuk abba a számháborút. Érjük be annyival, hogy a hagyományos készülékekkel fogható rádiók terén a NER nagyjából egyeduralkodóvá vált, miként a nyomtatott és az internetes sajtó nagy részét is bedarálta.
Ám hogy tovább árnyaljuk a képet: az idei negyedik hét adatai szerint a kereskedelmi adók közül az RTL Klub híradóját 888 ezren, a TV2 hírműsorát 789 ezren nézték, az állami médiára pedig átlagosan 359 ezren voltak kíváncsiak, és az első tízbe az ATV semmilyen programjával nem fért bele: az Egyenes beszéd című adásával csak a huszadik helyet csípte meg.
Most tényleg fejezzük be azzal, hogy a lakosság minden pillanatban szavaz, amikor a kezében a távkapcsoló, és saját döntése szerint kattinthat az internetes tartalmakra is, és azt sem mondhatják meg nekik, melyik újságra fizessenek elő. Ezt a „kedves vezetőnek” is tudomásul kell vennie.
(Fotó: Bolgár György műsorvezető és Arató András, a Klubrádió vezérigazgatója)
