Vicces nyári témának tűnik, de nem tréfa: ha néhány kényes turista követeli, elhallgathatnak a harangok, és a hajnalban kukorékoló kakasokat is be kellene tiltani. Az ezzel kapcsolatos jogi szabályozás szerencsére hiányos, és a hatóságok nem kötelezhetik az egyházakat a reggeli harangozás megszüntetésére, s egyelőre maradhatnak a kakasok is.

Betiltották a reggeli harangszót Balatonberényben, mert többeket zavart a kora reggeli ébresztés. A helyi templom harangja minden reggel ötkor szólalt meg, de sok nyaraló felháborodott ezen, mondván, pihenni jöttek, és nem a harangozást hallgatni – írta pénteken az atv.hu. A nyaralók ezért petíciót nyújtottak be a polgármesternek, és ennek eredményeként először 5-ről 6-ra tették át a harangozást, majd a falu vezetése és az egyház megegyezett, hogy nem harangoznak reggelenként. A döntés azonban sok helybelit felháborított. Az ezer lakosú Somogy megyei település temploma egyébként műemléki védelem alatt áll, mert egyes részei a 14. században gótikus stílusban épültek.

A történet itt azonban nem ér véget, a hivatalba ugyanis ezt követően újabb kérés érkezett a nyaralóktól, akiket a reggeli kakaskukorékolás is zavar. Horváth László polgármester igen diplomatikusan válaszolt: „nem tudjuk megtiltani azt, hogy a kakasok kukorékoljanak”.

Mindez már-már viccesnek tűnik, ugyanakkor komoly jogi kérdéseket is felvet. A Ptk. szerint ugyanis a „birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják”. Egyértelműen e körbe tartozik a zavaró zajhatás kibocsátása is. Emiatt a birtokos a zavarás megszüntetését kérheti a jegyzőtől, de akár bíróságtól is.

Egyébként a harangozás miatti jogvita nem újdonság, hiszen például Dunaújvárosban 2005 őszén három harangot is felszereltek a Krisztus Király Templom tornyaiba. A helybeliek elsősorban a reggel hat órai harangozás miatt tiltakoztak, azonban a több műszakban dolgozók a napközbeni harangszót is sokallták. Hosszas jogi procedúra után a Legfelsőbb Bíróság 2008-ban kimondta: a harangzúgás nem korlátozható.

Hasonló ügyben az ombudsman is állást foglalt. A harangozás szabadsága a vallásszabadság része – fogalmazott Lenkovics Barnabás 2006 májusában –, ezért a harangszót köteles mindenki tiszteletben tartani és eltűrni. Ugyanakkor felhívta a panaszos esetében illetékes helyi jegyzőt, hogy a kérdést tárja a helyi önkormányzat, az egyházközség és a megyéspüspök elé, az ő véleményükre figyelemmel pedig készítsen elő döntési javaslatokat a konszenzuson alapuló helyi rendelet megalkotása céljából.

Miután a harangok által keltett „zajhatásról” a jogszabályok – valószínűleg helyesen – máig nem rendelkeznek, és a bírói gyakorlat sem ad e tekintetben útmutatást, marad a megegyezés. A lakóknak tűrniük kell a harangszót, az egyházak pedig visszafoghatják a hangerőt, hogy az ne haladja meg jelentősen a jogszabályokban meghatározott értéket.

De vajon mit lehet kezdeni a kakasokkal? Valószínűleg semmit, bár a kukorékolás ügye szóba került már 2009 őszén Gyöngyösön is, ahol egy helyi képviselő felvetette: aggasztónak tartja a hajnali kakaskukorékolást. A város aljegyzője akkor a Bors kérdésére azt nyilatkozta, ha valakit zavar a kutyaugatás, a kukorékolás, a láncfűrész, vagy bármilyen más zaj, birtokvédelmet kérhet. Arról, hogy ilyen esetben mi lehet az eljárás eredménye, sejtelmesen csak annyit mondott, hogy mindig egyedileg járnak el. Elrendelik mondjuk a kakas elnémítását?

Mellesleg nem hungarikum, hogy a harangozás miatt a lakosok egy része tiltakozik. De hiába, mert például svájci legfelsőbb bíróság 2017-es döntése szerint megkondulhat éjszakánként a wädenswili 250 éves protestáns templom harangja, amely ellen egy közelben lakó pár tett panaszt. A felperesek a Zürichi Műszaki Egyetem szakvéleményét is csatolták, amely szerint a harang 48 decibeles hangerőssége, amelyet kissé nyitott ablaknál mértek, már meghaladja azt határértéket, amelytől a zaj zavaró lehet. Amúgy egy régebbi hűtőszekrény zajkibocsátása is lehet ennyi.

Idén januárban a francia törvényhozás viszont a kukorékolás kapcsán vágta át a gordiuszi csomót: a parlament elfogadta, hogy a különféle vidéki zajok, hangok – többek között a kakaskukorékolás – nem adhatnak alapot csendháborítás miatti perekre, azok ugyanis ezentúl a nemzeti örökségvédelem oltalma alatt állnak. Ott tehát a kukorékolás miatt már biztosan nem panaszkodhatnak a városokból érkezett turisták vagy a végleg vidékre költözött emberek. Mert már csak ilyen a falusi élet.

Fotó: Wikipedia – a balatonberényi templom)