Ez valami elképesztő: a NER parlamenti kétharmadának biztosítása érdekében két, korrupciós ügyekben bíróság elé citált vádlott és egy gyanúsított is részt vehet a Fidesz-KDNP képviseletében az Országgyűlés munkájában. Erre a rendszerváltozást követően még soha nem volt példa.
Érdekes az ügyészség joggyakorlata: kezdeményezték egy börtönőr letartóztatását, mert némi kenőpénzért cserében vállalta, hogy egy elítélt számára meg nem engedett eszközöket csempész be a fegyintézetbe. Ugyancsak rács mögé dugtak egy adóhatósági tisztviselőt, mert a gyorsabb ügyintézés fejében elfogadott egy mobiltelefont. A volt igazságügyi államtitkár viszont szabadlábon védekezhet, miközben hosszú ideig néhány milliós kenőpénzért nevezett ki bírósági végrehajtókat, és ezen keresett vagy nyolcvanmilliót.
A büntetőeljárási törvény szerint „letartóztatás a terhelt jelenlétének biztosítása, a bizonyítás megnehezítésének vagy meghiúsításának megakadályozása, illetve a bűnismétlés megakadályozása érdekében rendelhető el”. Erre azonban csak az ügyész tehet indítványt, amelynek hiányában a bíróság nem léphet semmit.
Nézzük a részleteket. Korrupciós bűncselekmény miatt letartóztatásban van egy büntetés-végrehajtási dolgozó és társa – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) tavaly novemberben. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egyik vesztegetéssel gyanúsított felsővezetője ugyanerre a sorsra jutott 2021 márciusában, mert egy vállalkozó a vele bizalmas viszonyban álló vezető beosztású hivatalos személynél egy nagy értékű mobiltelefonért cserében elérte, hogy ez az ember vezető pozícióját felhasználva soron kívül intézkedjen egy gazdasági társaságot érintő adóhatósági eljárás lezárása érdekében. A bíróság elrendelte mindkét gyanúsított letartóztatását.
Szintén tavaly júniusban letartóztattak egy vezető beosztású rendőrt, mert megállapodott egy vállalkozóval abban, hogy jogtalan előny ellenében – nyilván itt is némi készpénzről volt szó – egy pályázat eredményét befolyásolja. A nyomozó főügyészség az őrizetben lévő hivatásos állományú gazdasági vezető esetében indítványozta letartóztatásának elrendelését, és a bíróság ennek helyt is adott.
A Pest Megyei Kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi osztályának több munkatársát is letartóztatásba helyezték tavaly júliusban, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények elkövetése alapozta meg az eljárást. A helyükre kerültek – mondhatnánk. Amúgy a sort még folytathatnánk, ám vannak ennél érdekesebb fordulatok is.
Boldog István fideszes képviselőről 2019-ben derült ki, hogy választókerületében társaival olyan hálózatot épített ki, amin keresztül hatalmukkal visszaélve befolyásolták, hogy mely települések jussanak EU-s fejlesztési támogatáshoz, és azt hogyan használják fel. Mindezekért a vállalkozóktól jogtalan anyagi előnyt kértek és tőlük 2019 májusában 20 millió forintot kaptak. A bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt a képviselő mentelmi jogát 2020. április 6-án az országgyűlés felfüggesztette. A Központi Nyomozó Főügyészség Boldog István elsőrendű vádlott esetén 6,6 millió forint vagyonelkobzást, hat év börtönben végrehajtandó szabadságvesztést, ötmilliós pénzbüntetést és öt év közügyektől való eltiltást kért. A képviselő máig a parlamentben, és nem valamelyik büntetés-végrehajtási intézetben ül.
A szintén fideszes Simonka György esetén a nyomozóhatóság bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folytatott eljárást, amelynek nyomán 2018 októberében az országgyűlés a mentelmi jogát felfüggesztette. A 2021. februárjában kezdődött büntetőper keretében Simonkát azzal vádolta meg az ügyészség, hogy társaival olyan Európai Uniótól és a magyar költségvetésből igényelhető forrásokat csaltak el céghálók segítségével, amiket zöldség-gyümölcstermelők igényelhettek volna. A vád szerint 2009 és 2015 között 1,4 milliárd forintnyi közpénzt tulajdoníthattak el. Ezért az ügyészség nyolc és fél év fegyházbüntetést javasolt vele szemben, ha elismeri a vádiratban foglaltakat. Ezt Simonka nem tette meg. Viszont ott ül még a parlamentben.
Akkor most jöhet Völner Pál, akinek a mentelmi jogát a legfőbb ügyész a tavalyi esztendő végén kérte felfüggeszteni. Polt Péter a beadványában azt írta, hogy a megalapozott gyanú szerint Völner hosszú időn keresztül rendszeresen, lényegében fizetésként, alkalmanként 2-5 millió forintot fogadott el a Magyar Végrehajtói Kar elnökétől, akit már november elején letartóztattak. A Legfőbb Ügyészség gyanúja szerint a kar elnöke összesen 83 millió forintot adott át az államtitkárnak a többi között azért, hogy azokat a személyeket nevezzék ki végrehajtónak, akiket a kar elnöke támogatott, valamint hogy az Igazságügyi Minisztérium hatáskörébe nem tartozó támogatásokat nyerjen el a Schadl György által megjelölt személy vagy cég. Egyelőre ő is szabadlábon van.
A cikkünkben említett három fideszes politikussal szemben az ügyészség – nehezen magyarázható okból – nem tett indítványt a letartóztatásra, ezért a bíróság nem is rendelkezhetett semmilyen kényszerintézkedésről.
(Fotó: pixabay)
