Az Európai Csalás Elleni Hivatal megkeresésére a NAV pénzügyőri támogatást nyújt a helyszíni ellenőrzés lefolytatásához – ezt javasolja a kormány egy hétfő este benyújtott törvénymódosításban. De ezzel mennyivel leszünk beljebb? S ha már „Brüsszel” nyomásának hatására valamennyit engedünk, miért nem csatlakozunk az Európai Ügyészséghez?

A ma hatályos szabályok szerint a vizsgált személy és szervezet köteles az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ellenőrzése során a szervezettel együttműködni, az ellenőrzés feltételeit a helyszínen biztosítani. De miután az Európai Bizottság jelezte, hogy a Magyarországnak kilátásba helyezett uniós támogatások egy részét megvonja, ha nem teszünk eleget a jogállamisági követelményeknek, most fut a pénz után.

Ám miről is szól a törvénymódosítás? Egészen pontosan arról, hogy egy 2004-es törvényt kiegészítenének azzal a passzussal, amely szerint az OLAF megkeresése alapján az adóhatóság pénzügyőri támogatást is nyújt abban az esetben, ha az uniós hivatal a közösségi források vélelmezetten szabálytalan felhasználása miatt vizsgálatot kezdeményez. A tervezet olyan nagy változást nem helyez kilátásba, mert a csalás elleni hivatal folytathatott – és folytatott is – helyszíni ellenőrzést, és ilyen esetben az érintettek kötelesek együttműködni.

A törvénytervezet szerint legfeljebb annyival ígérünk többet, hogy a NAV pénzügyőri támogatást is nyújt az OLAF ellenőrzéseihez. Ami annyi változást kétségkívül jelent, hogy a vizsgálatban érintett szervezetekkel szemben, amennyiben az együttműködési kötelezettségnek nem tesznek eleget, most legalább kilátásba helyeznek valamilyen szankciót. Például egymilliós bírságot szabhatnak ki, illetve akár a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben meghatározott kényszerítő eszközöket alkalmazhatnak.

A semminél ez persze több, csakhogy a gyakorlatban kevés értelme van. Mert mit is tehet a pénzügyőr? Többek között igazoltathat, felvilágosítást kérhet, a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt elfoghatja, a NAV hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésének megakadályozása érdekében felléphet. A pénzügyőr halasztást nem tűrő esetben jogosult lefoglalás elrendelésére, s a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóság felé a szükséges intézkedéseket megtenni.

Az OLAF ettől mennyiben lesz könnyebb helyzetben? A hatályos törvény többszöri átolvasása után sem derül ki, hogy az uniós pénzek szabálytalan felhasználása miatt kezdeményezett vizsgálata során az uniós hivatal a jogszabály változása után az eddigiekhez képest valóban kivételezett pozícióba kerülne. Na jó, a pénzügyőr a helyszínt is biztosíthatja. Ez – fogalmazzunk egyszerűen – parasztvakítás. A ma érvényes szabályokhoz képest érdemben ugyanis nemigen tehet többet az uniós forrásokat szabálytalanul felhasználó szervezetekkel szemben, mint amire ma is van jogosítványa.

Csakhogy igazságtalanok lennénk a jogalkotóval szemben, ha megfeledkeznénk arról: kilátásba helyezték, hogy aki megtagadja az OLAF ellenőrzése során az együttműködést, azt egymilliós bírsággal kell sújtani. Nagyjából ennyi a változás. Amennyiben az Európai Bizottság ezt érdemi intézkedésnek tekinti, lelkük rajta.

Ezzel szemben nézzük meg, miről is szól az Európai Ügyészség. Ez az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozással, a vádhatósági eljárások lefolytatásával és az elkövetők bíróság elé állításával megbízott független uniós szerv. Eddig 22 uniós tagállam döntött úgy, hogy az úgynevezett megerősített együttműködési eljárás keretében csatlakozik az uniós költségvetés csalással szembeni védelmére irányuló erőfeszítésekhez.

Magyarország azonban jobban teljesít: mi vagyunk az EU fenegyereke. Olyan nagyon ne legyünk büszkék rá. Hiszen Navracsics Tibor területfejlesztési és uniós források felhasználásáért felelős miniszter maga jelezte, hogy a kormány által benyújtandó jogszabály-módosítások összességében nem jelentenek nagy újdonságot, de a Bizottság értékelése szerint nagyobb garanciát biztosítanak az átláthatóság érdekében...