Többszörösére nőtt a fővárosra kivetett szolidaritási hozzájárulás összege az elmúlt néhány évben, ám emiatt felesleges lenne pert kezdeményezni az állammal szemben, amit Karácsony Gergely főpolgármester kényszerhelyzetében kilátásba helyezett. Hasonló ügyben született ugyanis kúriai döntés, s van alkotmánybírósági határozat is, amelyek arra utalnak, hogy esély sincs efféle kérdésben nyerni.
Van olyan helyzet, amit már nem tudunk kezelni és már nem is akarunk – mondta a fővárosi közgyűlés szerdai ülésén napirend előtti hozzászólásában Karácsony Gergely főpolgármester. Ezután emlékeztette a képviselőket az idén Budapestre kiszabott 58 milliárdos szolidaritási adóra, valamint az alaptörvény azon passzusára, miszerint az önkormányzatok bevételét nem lehet elvonni, magyarán az nem lehet, hogy egy város nettó befizetője legyen a központi költségvetésnek. Ha kell tárgyalnak, ha kell megrázzák a vészcsengőt, és bíróságra mennek, mert az adóbevételek elvonása törvényellenes – tette hozzá. Az állítólag csődközeli helyzet megoldását célzó megszorító csomagot – „túlélőprogramot” – végül 18 igen szavazattal és 12 tartózkodás mellett fogadták el.
Karácsony már előbb is jelezte, hogy felfüggesztik a „kormány finanszírozását”, mert szerinte az idei 58 milliárdos szolidaritási hozzájárulás 25 milliárddal több, mint az összes, Budapestnek juttatott állami támogatás. Éppen ezért közigazgatási bíróságon pert indítanak az összeg csökkentése érdekében, mert az elvonás az alaptörvény mellett szembe megy az önkormányzati törvénnyel és az önkormányzatok európai kartájával is. Emiatt csak 33 milliárdot fizetnek be.
Nem szerencsés ez az üzengetés, az igazságszolgáltatással való fenyegetés, mert vannak egyeztető fórumok, amelyeken a vitás kérdéseket rendezni kellene – nyilatkoztam még korábban az ATV A nap híre című műsorában. A főpolgármester észrevételeivel egyetértek, ám nem jó formát választ, és a jogállamiság sérelmét jelenti, ha egy törvényben foglalt kötelezettség megtagadását választja. Tény persze, hogy Budapest túladóztatása, a korábban tett ígéretek nem teljesítése miatt a kormány miatt került igen nehéz helyzetbe a főváros.
Csakhogy nem feltétlenül érdemes pert kezdeményezni, mert egy korábbi kúriai határozat szerint a „jogalkotási tevékenységgel okozott érdeksérelem – az uniós jog által biztosított alanyi jogot sértő jogalkotáson kívüli esetekben – a szerződésen kívül okozott károkért való polgári jogi felelősség általános szabályain alapuló igényt akkor alapozhat meg, ha az Alkotmánybíróság az Alaptörvénnyel való kollíziója miatt megsemmisítette a megalkotott és kihirdetett jogszabályt vagy megállapította a jogalkotó magatartásával előidézett alaptörvény-ellenességet”.
Ez a döntés ráadásul a mostanival egyező esetben született Budaörs beadványa kapcsán, amely szerint a város a szolidaritási hozzájárulás mértéke miatt indított pert, de azt elbukta.
Az Alkotmánybíróság egyébként egy 2018-ban született határozatában kimondta azt is: a szolidaritási hozzájárulás nem ütközik nemzetközi szerződésbe. Ugyanakkor tavaly egy másik ügy kapcsán jelezte, hogy ez a kötelezettség a központi költségvetést érinti, ezért csak kivételes esetekben van ilyen beadvány érdemi vizsgálatára felhatalmazása.
Tehát a fővárosnak fizetnie kell, akkor is, ha ezt a mostani sarcot nehéz megmagyarázni, mert 2020 és 2022 között – tehát három év alatt – az elvonás „mindössze” 67 milliárd volt. Ha csak nem az az ősbűn, hogy a fővárost az ellenzék vezeti.
Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Alkotmánybíróság (...) a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények Alaptörvénnyel való összhangját kizárólag az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való joggal vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben vizsgálhatja felül, és ezek sérelme miatt semmisítheti meg.
A főváros számára így megítélésem szerint nincs jogi menekülési út. Hiába keresné az igazát a bíróságon vagy az Alkotmánybíróságon, mert a pervesztés réme fenyeget, ezért a szolidaritási hozzájárulást sajnos be kell fizetni. Bármennyire is igazságtalan ez a kvázi adó – már csak azért is, mert átláthatatlan, hogy az ilyen címen befizetett összegből valóban a szegényebb településeket támogatják-e –, de nincs mit tenni, mert az igazságszolgáltatás bizonyára nem fog eltérni az eddigi joggyakorlattól.
(Fotó: MTI / Bruzák Noémi)
