A korrupcióval hírbe hozott Rogán Antal minisztert kizárólag politikai megfontolások alapján vették le az Egyesült Államok szankciós listájáról. A döntést érdemben nem indokolták, így a gyanú marad, ami zsarolásra is okot adhat. Emiatt könnyen lehet, hogy a korábban meghirdetett „pávatánc” most „társastánccá” válhat: az Európai Unió, Kína, Moszkva és az USA érdekeire, elvárására figyelemmel kellene „táncolnunk”.
Ha egy vádlottat felmentenek, azt indokolni kell. Ez történhet bűncselekmény vagy bizonyítékok hiányában, valamint az érintett részesülhet elnöki kegyelemben. Az USA által a magyar korrupciós rendszer egyik haszonélvezőjeként megnevezett Rogán Antal minisztert viszont kizárólag politikai megfontolások alapján vették le az Egyesült Államok szankciós listájáról. A döntést érdemben nem indokolták, miközben szigorú szabályok alapján kerülhet fel valaki erre a listára, illetve kerülhet le arról. Így vélhetően Donald Trump kivételes jogkörével élve gyakorolt „kegyelmet” – mondtam az ATV Civil a pályán című műsorában. Az adás vendége volt még Ellenbacher Attila, a Ne Dobd Ki Alapítvány kurátora, tévészerelő, Pusztai Erzsébet egészségügyi szakértő, valamint Zsolt Péter szociológus.
Ami Rogánt illeti, Pusztai Erzsébet tételesen felsorolta, mit várhat tőlünk cserébe Trump. Nem tetszik az Egyesült Államoknak, hogy a magyar kormány Pekinggel és Moszkvával parolázik. Az Egyesült Államok sürgeti Magyarországot, hogy vegyen amerikai LNG-gázt, illetve vásároljon amerikai atomerőműveket. És azt is jelezték, hogy az ellenzéki hangok elnyomása még a Trump-kabinetnek sincs ínyére. Zsolt Péter még hozzátette, hogy Rogán indokolás nélküli „felmentése” alkalmat adhat a zsarolásra. Az én véleményem pedig az, hogy a korábban meghirdetett „pávatánc” most „társastánccá” válhat: az Európai Unió, Kína, Moszkva és az USA érdekeire, elvárásaira figyelemmel kellene „táncolnunk”.
Az adásban szóba került, hogy a volt jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám szerint megvan az MNB-alapítványok pénze, amit az ÁSZ cáfol. Meggyőződésem szerint csak a folyamatban levő büntetőeljárás keretében tisztázható, hogy az MNB alapítványaiba kiszervezett közpénz felhasználása során történt-e vagyonvesztés, illetve jogsértés. Az ügynek a lényege, hogy megvan-e a pénz, és nem kevésbé fontos: ifjabb Matolcsy és baráti köre részesedett-e jogellenesen az édesapja vezetésével gründolt alapítványokhoz juttatott forrásokból. Emlékeztettem rá, hogy Hetényi István, a Kádár-korszak egykori reformpárti pénzügyminisztere, Matolcsy György hajdani főnöke már a 2000-es évek derekán feltette a kérdést: „a statisztikákkal nem bíbelődsz, ugye Gyuri?”. Magyarán a számok nem érdekelték. Nem mellesleg 2010-ben szakemberek sora jelezte, hogy Orbán „jobbkezéhez” inkább a költés, és nem az államkassza szigorú felügyelete passzol. Igazuk lett: a jegybank korábbi nyereségét Matolcsy eltőzsdézte. Más kérdés, hogy az alapítványok ügyletei miatt folytatott nyomozásnak mikor és mi lesz a vége. Lehet ez egy újabb Schadl–Völner-ügy, amiben a vádemelés óta minden kézzelfogható eredmény nélkül eltelt két és fél év?
A kórházak helyzetén kapott össze Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár Magyar Péterrel. Miközben a Tisza Párt elnöke valós problémákra hívja fel a figyelmet, a kormány egy tiszás EP-képviselő amúgy tényleg kevésbé szerencsés nyilatkozatán lovagol. Csakhogy a párt akkor még nem is létezett, amikor Magyarország ellen jogállamisági eljárást indított az EU, amelynek következményeként jelentős uniós forrásokat tartanak vissza. Ezzel kapcsolatban szinte jelentéktelen, ám mégsem felesleges a felvetés: Ellenbacher Attilának, aki használt, de felújított tévékkel segíti a kórházakban ápolt betegek életminőségének javítását, adminisztratív akadályok sorával kell megküzdenie, hogy ingyen adhasson ezerszám televíziókat egészségügyi intézményeknek.
Felvetődött a műsorban az is, hogy Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója hadat üzent a Magyar Tudományos Akadémiának, és az intézményt úgy minősítette, hogy az „maga a velünk élő sztálinizmus”. A NER-párti történész azon akadt ki, hogy az MTA gazdasági és jogtudományok osztálya nemrég állásfoglalást adott ki, amelyben előre szóltak: ha Orbán Viktor májusban meglátogatná a tudományos akadémia alapításának 200. évfordulójára emlékező ünnepi ülést, akkor az elhíresült „poloskázós” beszéde elleni tiltakozásul a résztvevők számottevő része elhagyná a termet. „Gróf” Schmidt Mária azt javasolja, hogy az állam vegye el az ingatlanvagyont és a támogatást az akadémiától. Felvetettem: történészként talán emlékezhet gróf Széchenyi Istvánra, aki 1825-ben egyévnyi jövedelmét ajánlotta fel az akadémia létrehozására. Valamennyi pénze vagyonos emberként talán neki is van arra, hogy a hazai tudomány fellegvárát ne forrásmegvonással fenyegesse, hanem annak működését saját zsebből támogassa.
Végezetül nagyon röviden: beszélgettünk az alaptörvény tizenötödik módosításáról is. Ha a jogrendszer alapját képező alkotmányt baltával farigcsálják, az arra épülő teljes felépítmény is előbb-utóbb össze fog dőlni – jeleztem.
(Fotó: az ATV Civil a pályán című adásának résztvevői)
