Azokban a választókerületekben, ahol ma is ellenzéki képviselő van, érdemes lehetne előválasztást tartani – vetette fel a momentumos Fekete-Győr András. Azoktól ugyanis, akik korábban elnyerték a szavazók bizalmát, nem kellene feltétlenül megszabadulni. Éppen elég nagy feladat lesz Magyar Péterék számára, hogy a Fidesz uralta 87 körzetben a semmiből varázsoljanak elő versenyképes jelölteket.

Fekete-Győr András a Klubrádió Megbeszéljük című adásában jelezte, hogy a pártjának 2026-ban nem kellene részt vennie az országgyűlési választáson. Ha mégis megteszi, akkor kilép a Momentumból. Új helyzetet teremtett Gyurcsány Ferenc lemondása is. Kiszámíthatatlan ugyanis, mi történik a DK-val, amelynek elnöki posztjára máris bejelentkezett Dobrev Klára. Ezzel a helyzettel mit kezdenek a baloldali és liberális választók?

Őket ki fogja majd képviselni, hiszen az MSZP és a Párbeszéd támogatottsága a közvélemény-kutatási adatok szerint szinte mérhetetlen, míg az LMP gyakorlatilag megszűnt. Vajon lehet-e a hátralevő nem egészen egy esztendő alatt valamiféle balliberális – „Gyurcsánymentes” – ernyőszervezetet összehozni? És mi lesz a helyben elfogadott, sikeres ellenzéki képviselőkkel?

A választási rendszer az akkori ellenzéket – a DK-t, a Jobbikot, az LMP-t, az MSZP-t, a Momentumot és a Párbeszédet – 2022-ben összefogásra kényszerítette, ami valódi együttműködési szándék hiányában nem jött be. A Fidesz történelmi győzelmet aratott, ám a 106-ból 19 választókerületben azért veszített. A választás pedig alapvetően az egyéni körzetekben dőlt el: a kormányoldal 87 egyéni mandátumot szerzett.

Az igazság kedvéért jegyezzük meg, hogy a minősített többség a határon túliak voksain, meg a világon ismeretlen győzteskompenzáción múlott. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az egyéni jelöltekre adott szavazatok azon részét, amelyekre nem volt szükség a nyeréshez – vagyis a legalább egy voksnyi győzelemhez –, elszámolták az országos listán. Ha mindez nincs, kétharmad sem lett volna.

Most is ezek a játékszabályok – legalábbis egyelőre, mert a Fidesz még bármilyen, az érdekeit szolgáló trükköt bevethet. Megszüntetheti a győzteskompenzációt, leszállíthatja a parlamenti bejutási küszöböt, változtathat a kampányfinanszírozás rendszerén, az országos lista állításának feltételein. Tegyen azonban bármit, a lényeg nem változhat: aki viszi az egyéni körzetek nagyobb részét, győzni fog.

A Tisza Pártnak sem lehet más a célja, mint legalább 70-75 egyéni körzet elnyerése, különben a feles többség sem feltétlenül jön össze. Ezzel kapcsolatban érdekes Fekete-Győr javaslata: azokban a választókerületekben, ahol ma is ellenzéki képviselő van, érdemes lehet előválasztást tartani. Azoktól ugyanis, akik korábban elnyerték a szavazók bizalmát, nem kellene feltétlenül megszabadulni. Éppen elég nagy feladat lesz Magyar Péterék számára, hogy a Fidesz uralta 87 körzetben a semmiből varázsoljanak elő versenyképes jelölteket.

Nyilván győzni akar a Tisza, de egyedül, mert az „óellenzékkel” semmiféle együttműködést nem tartanak elképzelhetőnek. Ám akár tetszik Magyar Péternek, akár nem, vannak olyan egyéni választókerületek, amelyekben korábban az általa nem kívánatos ellenzéki jelöltek nyertek. Akár többször is. Vajon érdemes-e megkockáztatni, hogy ellenük egy ismeretlent vessenek be? Erre lehetne jó megoldás a Fekete-Győr javasolta előválasztás: korábbi pártsapkájától függetlenül induljon az, akit a szavazók inkább támogatnak. Kár lenne a 19 ellenzéki körzetben nem élni ezzel a lehetőséggel.

Magyar Péternek nem érdemes csupán a közvélemény-kutatási adatokra alapoznia. Lehet, hogy most jól áll, de amennyiben az egyéni körzetek nagyobb részében nem tud győzni – az országos felmérések alapján erre vonatkozóan semmilyen következtetés nem vonható le –, akkor marad a NER. Nem kizárt, hogy a végelszámolásnál majd azok az ellenzéki képviselők hiányoznak, akikkel a Tisza elnöke egyelőre kizár minden együttműködést. A választók okosabbak, rájuk lehet bízni a döntést...

(Fotó: előválasztás 2021)