Aki politikai nézetei alapján gyanús elem, azon a hatalom rajta tartja a szemét – üzeni az állampárti hagyományokra is építkező NER. Vélhetően figyelik ugyanis azokat, akik utcára vonulnának, ha olyan külföldi politikust fogadna a kormány, akinek a politikája ellentétes a nemzetközi jogi normákkal, az egyetemes emberi jogokkal. Mi másról szólna a keddtől hatályos rendelet, amely szerint külföldi védett személyek útvonalának közelébe sem engednék azokat, akik esetleg a „kedves vendég” iránti ellenérzéseiket fejeznék ki?
Hermetikusan lezárt delegációs útvonalak, lehegesztett csatornafedelek, mesterlövészek a háztetőkön, ám akár „jó kilővési pozíciót” jelentő magánlakásban is, a gyalogosforgalom korlátozása – beleértve még az aluljárókban rekedt emberek kijutásának megakadályozását is – mindez tényleg nem elég a védett külföldi személyek biztonságának garantálására? Ezzel kapcsolatban a Terrorelhárítási Központ vagy a Készenléti Rendőrség egyébként is „gyűjti, rendszerezi, ellenőrzi és értékeli a védett személy, a kijelölt létesítmény veszélyeztetettségére vonatkozó adatokat”, nyilván titkosszolgálati eszközökkel is.
Ám úgy látják. ez nem elég. A hatóságok személyvédelmi és létesítménybiztosítási intézkedés keretében keddtől a nemzetközileg védett személy védelme érdekében a „személyvédelmi és létesítménybiztosítási intézkedés keretében az általánosnál nagyobb távolságra is lezárhatja a fokozott védelmet igénylő nemzetközileg védett személy, illetve az őt kísérő delegáció tartózkodási helyét azon személy előtt, aki fokozott védelmet igénylő nemzetközileg védett személy korábbi magyarországi látogatása alkalmával a fokozott védelmet igénylő nemzetközileg védett személy biztonságának, illetve a fokozott védelmet igénylő nemzetközileg védett személy magyarországi programja zavartalan lebonyolításának a veszélyeztetésére alkalmas magatartást tanúsított”.
Bátran tessék elolvasni többször is, mert magam sem értem: ez vajon mit jelent? Mindjárt jogbizonytalanságot okozhat az „általánosnál nagyabb távolság” kifejezés. A delegáció útvonalának teljes kiürítésénél nagyobb távolság nehezen képzelhető el. Ha pedig mégsem tisztítják meg az emberektől például a teljes Andrássy utat, előfordulhat, hogy valaki elővesz egy transzparenst, amelyen nem élteti, hanem bírálja a Magyarország kormányának oly kedves vendég tevékenységét. És akkor mi van? A véleménynyilvánítás szabadságába ennek bele kell férnie, hiszen Orbán Viktort is fogadták már néhány helyen ellentüntetők.
Akinek nem tetszik például a török elnök, Erdoğan hatalma, miért ne fejezhetné ki békés eszközökkel az ellenérzéseit? Vagy a cél az, hogy a látogatóban olyan képet kelthessünk, ami szerint a török–magyar-barátság teljes társadalmi közmegegyezésen alapul? Egyes vélemények szerint egyébként a szigorítás Putyin esetleges budapesti látogatásának előkészítésére szolgál, a megbonthatatlan „druzsba” – a fiatalabbak kedvéért „barátság” – jegyében.
Akár ezzel kapcsolatban is jöhetnek a további kérdések. Miként állapítják meg az illetékes hatóságok, hogy kik voltak azok, akik védett személy magyarországi programját korábban veszélyeztették? És egyáltalán mit értünk ezen? Füttyszót, sípolást, bekiabálásokat, táblákat, kifeszített molinókat? Ilyesmivel nemigen lehet a vendég biztonságát veszélyeztetni. A rendőrségnek van ezzel kapcsolatos nyilvántartása? Enélkül ugyanis nehéz meghatározni azon renitensek körét, akiket a „szokásosnál” távolabb kell tartani. Újabb kérdés: miként fogják ellenőrizni, ki jelent meg valahol a delegáció közelében potenciális ellentüntetőként?
A rendelet erre "frappáns" megoldást kínál: akit 365 napon belül másodjára értek tetten efféle cselekményen, annak a vendég látogatásának ideje alatt kötelező tartózkodási helyet jelölhetnek ki, és a korlátozás betartását elektronikus nyomkövető eszközzel is ellenőrizhetik. Tudja valaki, kik ezek a potenciálisan fenyegető veszélyt jelentő emberek? Csak mellesleg jegyzem meg, nehéz a szabálysértési vagy a büntető törvénykönyvben olyan tényállást találni, ami büntetni rendelné azt, hogy bárki a véleménynyilvánítás szabadságával élve az utcán is kifejezi, hogy nem örül Erdoğan, Putyin vagy bárki más látogatásának.
Megint vajúdtak a hegyek, és szültek egy jogalkotási „egeret” Az alapjogok védelme, a jogbiztonság és a normavilágosság nagyobb dicsőségére ismét sikerült egy értelmezhetetlen és végrehajthatatlan, nem mellesleg az alaptörvénybe ütköző rendeletet alkotni.
Az állampárt idején létezett az „antidemokratikus elemek” nyilvántartása. Akik ebben szerepeltek, jó eséllyel számíthattak arra, hogy március 15-e előtt, biztos, ami biztos, „prevenciós őrizetbe” kerülnek – nehogy már csinálják a „balhét”. Erre utoljára 1988-ban volt példa. A párhuzam talán sántít, annyira azonban mégsem. Aki gyanús elem, azon a hatalom most is rajta tartja a szemét.
(Fotó: Isza Ferenc. A csaknem háromtucat járműből álló konvojnak valahol a közepén haladt Putyin páncélozott Mercedese a kiürített Andrássy úton 2017 februárjában.)
