A NER ügyesen kihasználta a menekülthullám, majd az orosz–ukrán fegyveres összecsapások Magyarországra jelentett vélelmezett kockázata miatti félelmeket, és ezekre hivatkozva két választást nyert a Fidesz. De ha nem lesz háború, és nem jönnek a migráncsok sem, mivel fog előállni Orbán Viktor 2026-ban? Talán csak nem a magyar gazdaság „sikereivel”? A „növekvő” GDP-vel? A „csökkenő” inflációval, a „szárnyaló” életszínvonallal, a „javuló” népesedési mutatókkal? Ezekből semmi nem igaz. Így törheti a fejét, mivel kampányolhat majd a nemzet megmentőjének szerepében tetszelegve.
Szinte pontosan tíz évvel ezelőtt, 2015. szeptember 15-én a kormány tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet hirdetett ki Bács-Kiskun és Csongrád megyében. Majd ezt három nap múlva Baranya, Somogy, Zala és Vas megyére is kiterjesztették, 2016 márciusában pedig egész Magyarország területére bevezették. Az intézkedés akkor indokoltnak tűnhetett, hiszen 2015-ben százezerszám jelentek meg menekültek a magyar–szerb-határon, akiket persze elfuvaroztak Hegyeshalomba. Azóta ezt a rendkívüli helyzetet folyamatosan meghosszabbítják félévente, legutóbb néhány napja. Így az jövő márciusig áll fenn, miközben az elrendelésére vonatkozó, a menedékjogról szóló törvényben meghatározott feltételek hosszú ideje nem állnak fenn.
Ne bonyolódjunk hosszas elemzésbe, de a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet például akkor rendelhető el, ha „a Magyarországra érkező [menekültkénti] elismerést kérők száma (...) egy hónap átlagában” eléri a napi ötszáz főt. Ezt megoldották azzal, hogy aki esetleg illegálisan lépett magyar területre, azt kérdés nélkül kidobják a magyar–szerb-határon, esélyt sem adva a menedékkérelem benyújtására. Nem kis részben ezért sújtotta az Európai Unió Bírósága 2020-ban 200 millió eurónyi büntetéssel, majd az ítélet végrehajtásának elmulasztása után a késedelem minden egyes napjára egymillió euró összegű kényszerítő bírság megfizetésével Magyarországot. Gazdagok vagyunk, nekünk erre is telik. Így a 200 millió euró – 80 milliárd forint – mára több mint kétszeresére nőtt. (És valószínűleg ezt meghosszabbítjuk Bicskéig, majd Luxembourgig.)
Mindennek köszönhetően menedékkérő szinte nincs: a KSH adatai szerint tavaly 29-en nyújtottak be menekültstátus iránti kérelmet, és hat fő kapott menekültkénti, négy oltalmazottkénti elismerést. De akkor mire a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet? Az ukránokra hivatkozva is nehéz erre magyarázatot találni, bár a rendőrség adatai szerint a keleti szomszédunktól naponta akár tízezren is belépnek Magyarország területére. Azt azonban nem tudni, hogy mi lett velük, bár a kormány szívesen emlegeti az ő befogadásukat az utóbbi évek legnagyobb humanitárius akciójaként. Ehhez képest legutóbb szombaton majdnem 9500-an léptek be Ukrajnából Magyarországra, és a rendőrség 56 főnek állított ki ideiglenes, harminc nap tartózkodásra jogosító igazolást. A többinek mi lett a sorsa?
A háború kitörése óta milliós nagyságrendről beszélhetünk. Velük mi történt? Vagy talán rossz a statisztika, és aki például munkavállalás, esetleg rokonlátogatás céljából érkezik Ukrajnából, az este hazamegy, amit nem tartalmaz a nyilvántartás? Vagy ahhoz a régi módszerhez folyamodunk – mint 2015-ben –, hogy aki belépett az országba, annak segítünk, hogy minél gyorsabban álljon is tovább? Valóban ez lenne az utóbbi évek legnagyobb humanitárius akciója?
A következő kérdés a háborús veszélyhelyzet. Ez november derekáig marad, történjék bármi Ukrajnában. A kormány a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktusra hivatkozva hirdethetett ki ilyen állapotot – ez a világon szinte egyedüli –, ami hosszú ideje érvényben van. Csakhogy kérdéses, mi indokolja az alaptörvényben 2022 őszétől szereplő intézkedést, hiszen az oroszok „különleges katonai művelete” – az ukránokkal szembeni területszerző háborúja – bizonyosan nem veszélyezteti a NATO-tag Magyarország biztonságát.
A magyarázat roppant egyszerű: a NER a különféle vélelmezett veszélyekre hivatkozva rendeleti kormányzást vezetett be. Nem elég a Fidesznek a parlamenti kétharmad, amelynek birtokában bármit megtehet, hanem – biztos, ami biztos – még a saját fegyelmezett szavazógépként működő parlamenti képviselőinek hatásköreit is korlátozza.
Nem kevésbé érdekes, hogy Orbán Viktor eddig kitűnően tetszelgett a nemzetet fenyegető – többnyire vélelmezett – veszélyekkel szembeni megmentő szerepében. Ám mi van akkor, ha Ukrajnában beköszönt a mindenki által kívánatosnak tartott béke? Adná ég, hogy ez mielőbb bekövetkezzék. Hová lesz akkor Orbán Viktor két fixa ideája, ha nincs háború, és nem jönnek a menekültek?
(Fotó: Getty Images)
