Egy volt területi gyerekvédelmi szolgálati vezető szerint a kormányzat két magas rangú tagjának szállíthattak gyerekeket a fővárosi Szőlő utcai javítóintézetből. Ám kizárólag a rendőrség, illetőleg az ügyészség van abban a helyzetben, hogy ezeket az információkat értékelje egy büntetőeljárás keretei között. De csak akkor, ha van rá akarat. Úgy tűnik, eddig valamilyen ismeretlen okból nem volt ilyen szándék, miközben 1996 óta keringtek pletykák az intézet vezetőjének visszaéléseiről, és legalább két alkalommal nyomozás is indult, de következmények nélkül.

A Demokratikus Koalíció és Jámbor András képviselő is rendkívüli parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi, hogy kiderítsék, valóban voltak-e olyan, jelenleg is magas poszton dolgozó Fidesz- vagy KDNP-politikusok – az interneten konkrét nevek is megjelentek –, akik gyerekotthonokban lévő állami gondozottakat az szexuális célokra használtak ki. Erről ugyanis megjelent egy volt területi gyerekvédelmi szolgálati vezető nyilatkozata a közelmúltban; név nélkül, de megemlítette, hogy a kormányzat két magas rangú tagjának szállíthattak gyerekeket.

A Klubrádió Megbeszéljük című adásában elmondtam, hogy ez egyelőre csupán pletykának tűnik, aminek lehet persze valóságalapja – nem zörög a haraszt... –, de az is lehet, hogy fake news, félrevezetés az egész. De emlékeztettem a közelmúlt kegyelmi botrányára, amely nagyon foglalkoztatta a közvéleményt. Azzal összefüggésben olyan szenzitív információk kerültek nyilvánosságra, amik végül is egy köztársaság elnök és egy igazságügyi miniszter bukásához vezettek, egy volt házastárs pedig föltűnt, mint üstökös, a magyar belpolitika egén. Tehát óriási jelentőségük van az ilyen típusú hangoknak. Lehet, hogy most is valami hasonlóval találkozunk, csak ezt mi nem tudjuk bizonyítékként értékelni.

Az a dolog lényege, hogy senki nincs eltiltva attól, hogy feljelentést tegyen. Mi több, a Btk. szerint feljelentési kötelezettség terheli mindazokat, akik a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el. Ám kizárólag a rendőrség, illetőleg az ügyészség van abban a helyzetben, hogy ezeket az információkat büntetőeljárás keretei között értékelje. Tehát ha valaki, mert hallott, tudott, látott valamit, vagy csak feltételezte a törvénysértést, s a hatósághoz fordul, lehetőség van a bejelentés valóságtartalmának kiderítésére. Például idézhetik tanúként őt, a munkatársait, a kijelölt gyámokat, illetve a vélelmezett sértetteket is. Akkor őket igazmondási kötelezettség terheli, és a rendőrségnek az a minimális kötelessége, hogy az esetleges érintetteket nyilatkoztassa.

Mindez csak akkor működik, ha van rá akarat. Ha a hatóság úgy látja, hogy ez mendemonda, nem megy utána. Ám ha megalapozott gyanú merül fel akár a vizsgálóbizottságon belül, vagy azon kívül, akkor a hatóság csak akkor végzi jogszerűen a munkáját, és nem követi el maga is a bűnpártolás bűncselekményét, amennyiben kideríti az igazságot. A bizonyítás Magyarországon teljesen szabad.

Ha ebből összeállnak büntetőeljárás megindítására alkalmas adatok, akár eljuthatunk a vádiratig is, és a vádemelésig, s előbb-utóbb abból bírósági ügy lesz. Mint tudjuk, a konkrét esetben az a férfi, aki vezette ezt az intézményt, valamint az élettársa is már büntetőeljárás hatálya alatt áll. Tehát én azt gondolom, hogy a parlamenti vizsgálatbizottság ötlete sokkal inkább politikai, mintsem büntető eljárásjogi eszköz. Ráadásul eddig az ellenzék által kezdeményezett vizsgálóbizottságok felállítását a kormányoldal minden esetben megakadályozta.

Ha két volt gyerekvédelmi szakember a nyilvánosság előtt beszámol arról, hogy szerinte politikusok is érintettek voltak a Szőlő utcai javítóintézetben történt szexuális visszaélésekben, akkor ennek alapján a rendőrségnek nem kötelessége elindítani egy eljárást? Vagy meg kell várnia, hogy ez a két illető bejelentést vagy feljelentést tegyen? – kérdezte Bolgár György. Nem kell erre várni, mert a hatóságnak lehetnek hivatalból szerzett információi is, és megindulhat az eljárás.

Ami az előzményeket illeti, Kuslits Gábor, a fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat korábbi igazgatója beszélt arról, hogy magas rangú politikusok akadályozhatták sokáig az eljárást a Szőlő utcai javítóintézet letartóztatott igazgatója, Juhász Péter Pál ellen. Juhászt és élettársát júniusban tartóztatták le, azzal gyanúsítják őket, hogy a gyermekvédelemben nevelkedett lányokat hosszú évek óta prostitúcióra kényszerítették. A volt igazgató ellen már régóta érkeztek jelzések arról, hogy fiatal lányokat és fiúkat hord ki, mégis csak idén nyáron lépett a rendőrség.

Arra, hogy az igazgató hogyan úszhatta meg idáig, és a bejelentések után miért nem történt semmi nagyon sok időn át, Kuslits a Válasznak adott interjújában arról beszélt, hogy régóta vannak pletykák Juhász politikai kapcsolatairól, és arra utalt, hogy ezek pedofil közvetítésért cserében védhették be az igazgatót. „Két nagyon magas rangú politikust emlegetnek. Az egyiknek állítólag a fiúkat vitték, a másiknak a lányokat. Úgy tudjuk, hogy Juhász igazgatói irodájában konkrétan orgiák voltak” – mondta Kuslits.

Az interjú másnapján a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság feljelentést tett Kuslits ellen rágalmazás és a gyermekvédelmi jelzési kötelezettség elmulasztása miatt. A feljelentésbe a Kormányinfón Gulyás Gergely is beleállt: Kuslitsot alkoholistának nevezte, és arról beszélt, hogy a volt igazgató a minisztérium szerint korábban sosem tett bejelentést a problémákról – ő ugyanakkor azt állítja, hogy többször is jelezte a problémákat, de nem engedték, hogy beszéljen róluk. (Mindezzel kapcsolatban érdemes felidézni például a 444.hu és a Válasz korábbi anyagait.)

Elvárható lenne, hogy az igazságszolgáltatás végre valóban az igazságot szolgálja...

(Fotó: valaszonline.hu – a Szőlő utcai nevelőotthon)