Kétségkívül hibát követett el a Tisza szakpolitikai tanácsadója, amikor önvédelmi fegyverével felszerelkezve jelent meg egy pártrendezvényen. Ez nehezen indokolható, ám feladta a magas labdát a NER-nek. Ruszin-Szendi Romulusz a hatályos jogszabályok egymásnak ellentmondó rendelkezései miatt sem követhetett el jogsértést, ám mindazoknak, akik a NER ellenfeleként lépnek fel, óvatosnak kell lenniük, mert a hatalmát őrző Fidesz minden lehetőségbe belekapaszkodik.
Magyarországon meglehetősen szigorúak a fegyverviselés szabályai, így bár a közbeszéd egyre durvább, és a verbális erőszak fizikai erőszakba torkollhat, nem kell attól tartani, hogy bárki tüzet nyisson a politikai ellenfelére – hangsúlyoztam az Ultrahang Plusz portál Longauer András vezette adásában. Ezért meggyőződésem szerint a média túl nagy feneket kerített annak, hogy Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök önvédelmi fegyvert tartott magánál a Tisza Párt által szervezett egyik rendezvényen. (Ezt utóbb Magyar Péter és maga az érintett is elismerte.) Ami kétségkívül vitatható, viszont kitűnően alkalmas az ellenzék lejáratására, karaktergyilkosságra, de az ügynek nagy valószínűséggel nincs büntetőjogi relevanciája. Jogászként a tábornok közéleti szerepvállalását nem kívántam kommentálni, azt viszont nem vitattam, hogy politikusként még amatőrnek tekinthető, de tanulékony. Vélhetően ennek tudható be, hogy a sajtóval kapcsolatban is tett vitatható kijelentéseket. Ugyanakkor valóban felvethet kérdéseket, hogy miért „felfegyverkezve” jelent meg egy tiszás rendezvényen. Azt viszont ne zárjuk ki, hogy Ruszin-Szendi képes tanulni a hibáiból, és sokat látott hivatásos tisztként katonai kérdésekben hasznos segítséget nyújthat a kormányzati szerepre törekvő Magyar Péternek.
Ugyanakkor szögezzük le: a tábornoknak van érvényes fegyvertartási engedélye. Ennek birtokában pedig a pisztolyát közterületen, közösségi közlekedési eszközökön és akár pártrendezvényeken rejtve magánál tarthatja. Kivételt képeznek a gyülekezési jog hatálya alá tartozó események, amelyekre semmilyen, az élet kioltására, személyi sérülés okozására alkalmas eszköz, még egy bicska sem vihető be. Egyébként mindenkit igyekeztem megnyugtatni: ma Magyarországon mindössze 3700-an rendelkeznek önvédelmi fegyver tartására jogosító engedéllyel, és a rendőrség valamennyi esetben vizsgálta ezek kiadásának indokoltságát.
A Btk. szerinti lőfegyverrel való visszaélés – ami kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető – különben nem azonos a fegyverhasználat szabályainak megszegésével, és az előbbi tényállás bizonyosan nem valósult meg. Az önvédelmi fegyver kifejezés amúgy önmagáért beszél: az védekezésre, és nem támadásra szolgál. Más kérdés, hogy a hatályos szabályozás szerint „önvédelmi célra rövid lőfegyver és lőszer tartása annak engedélyezhető, aki bizonyítja, hogy élete, testi épsége – tűzfegyverrel elhárítható veszélyhelyzet fennállása miatt – fokozott védelmet igényel”. Megalapozott lehet persze a felvetés, vajon milyen esetben áll elő az a jogos védelmi helyzet, amikor valaki akár egy nyilvános rendezvényen előránthatja a revolverét? Erre vonatkozóan szerencsére az eddigi bírósági gyakorlatban nem volt példa.
Megszólalt Szűcs Gábor, az Alapjogokért Központ elemzője, a Megafon tagja is. Szerinte senki nem mehet pisztollyal egy politikai rendezvényre, mert azt szigorú szabályok tiltják. Előhozakodott azzal is, hogy a szlovák Fico ellen fegyveres merényletet követtek el, és a cseh Babišt is megtámadták, egy amerikai konzervatív influenszert pedig lelőttek. Szűcs szerint Ruszin-Szendi ügye már csak ezek miatt sem maradhat súlyos politikai következmények nélkül.
Az adásban nem volt módom vitatkozni vele – a műsorvezető külön kérdezett minket telefonon –, ám itt mi még nem tartunk. Valamennyi politikai oldal felelőssége pedig, hogy – legyen végletekig kiélezett a választási küzdelem, és ragaszkodjék a NER bármilyen elkeseredetten a hatalomhoz – ez így is maradjon. Tanúsítsunk önmérsékletet, őrizzük meg a józan eszünket. Érveljünk, vitatkozzunk akár éles hangon is, a döntést pedig bízzuk a békés választókra.
A felvétel készítése után jelent meg a hír, hogy csütörtökön rendőrök jelentek meg Ruszin-Szendi Romulusz otthonában, amit a tábornok is megerősített. „Ma kora reggel két rendőr csengetett az otthonomban. Elmondták, hogy eljárást indítottak ellenem és egy határozatot mutattak fel, miszerint le kell foglalniuk az engedéllyel tartott fegyveremet”. Mivel semmilyen jogszabályt nem sértett és rendelkezik a szükséges engedélyekkel, átadta a fegyverét. A rendőrség a fegyverviselési engedélyt egyébként sietve vissza is vonta, miután több feljelentés érkezett lőfegyverrel visszaélés miatt. Ehhez képest csak szabálysértési előkészítő eljárást indítottak ellene, és ennek keretében vizsgálják az eset körülményeit.
A Btk. szerint aki „működőképes lőfegyvert engedély nélkül megszerez vagy tart” (...), bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. Ez Ruszin-Szendi esetében nyilván szóba sem jöhet. Így marad a szabálysértési törvény. Vagy mégsem? A gyülekezési jogról szóló törvény alapján „tilos a gyűlésen – ideértve az oda eljutást, illetve az onnan távozást is – (...) lőfegyvert”, illetve az „élet kioltására, személyi sérülés vagy súlyos anyagi kár okozására alkalmas” eszközt” bárkinek magánál tartania.
Ez világos szabályozás. Csak azt nem tudjuk, hogy a Tisza sokat emlegetett szeghalmi rendezvénye a gyülekezési törvény hatálya alá tartozott-e. Ha nem, az önvédelmi fegyverrel megjelenő tábornok nem követett el jogsértést. Másfelől a szabályozásban van némi inkoherencia: aki „nyilvános rendezvényen (...) működőképes lőfegyvert vagy robbanóanyagot, illetve az élet kioltására vagy testi sértés okozására alkalmas eszközt tartva magánál jelenik meg”, a rendzavarás szabálysértését követ el. Ám akkor mit kezdjünk azzal, hogy a fegyvertartásról szóló kormányrendelet meg azt tartalmazza, hogy „lakott területen, közterületen, nyilvános helyen, közforgalmú közlekedési eszközön önvédelemre, személy- és vagyonvédelemre engedélyezett rövid lőfegyvert, viselési engedély esetén gáz- és riasztófegyvert betárazva, a véletlen elsülés ellen biztosítva, rejtve lehet viselni”?
Vajon mi a különbség a nyilvános hely és a nyilvános rendezvény között? Mert hogy ez utóbbi is egyértelműen nyilvános hely. Másként, kissé sarkítva: az utcán lehet bicskával járni, nyilvános rendezvényen viszont tilos? Érdeklődéssel várjuk a hatóság válaszát erre az ellentmondásra. Ettől eltekintve sem vitatjuk, hogy Ruszin-Szendi Romulusz betanuló politikusként hibázott. Bár csak ez lenne az elmúlt 15 esztendő legsúlyosabb melléfogása...
(Fotó: Facebook – ezen a felvételen látszik is, hogy Ruszin-Szendi Romulusz öltözéke alatt valóban egy pisztoly rejtőzködhetett)
