Amíg nincs hatékony jogi és etikai szabályozás, a bírákon múlik, hogy a hatályos törvények alapján miként ítélik meg például azt, ha valaki a mesterséges intelligencia felhasználásával – a valóság látszatát keltve – olyasmit ad egy politikus szájába, ami tőle soha nem hangzott el. A polgári törvénykönyv alapján ezért sérelemdíj járhat, aminek a felső határa a csillagos ég. Ez akár hatásosabb is lehet, mint egy etikai kódex.
Feljelentést tesz Magyar Péter Orbán Balázs ellen a mesterséges intelligenciával készült videófelvétel miatt, amit a Fidesz kampányfőnöke kedden posztolt az oldalán. A Tisza Párt vezetője szerda délelőtt közzétett bejegyzésében a büntető törvénykönyv vonatkozó passzusait is idézte: „Orbán Balázs a tettével megvalósította a Btk. 226/A. § (1) bekezdés szerinti becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése vétségét, illetve a Btk. 226/B. § (2) bekezdésbe ütköző, becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatala bűntettét.”
Magyar Péter azt írta, hogy „döbbenetes mélységekbe süllyedt Orbán Viktor és pártja a mesterséges intelligenciával hamisított videókkal”. Szerinte ez „nemcsak szánalmas vergődés, hanem nyílt választási csalás is”. Időközben szerencsére felismerte, hogy választási csalást csak a kampányidőszakban lehet elkövetni, ezért a feljelentésben már más tényállásra hivatkozik.
Azon viszont aligha lehet vitatkozni vele, hogy a magyar közbeszéd színvonala valóban „döbbenetes mélységekbe süllyedt”. Ezzel kapcsolatban hivatkozhatnánk a Btk. 226. §-ára is: „Aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” Ha a rágalmazást nagy nyilvánosság előtt, aljas indokból, jelentős érdeksérelmet okozva követik el, a büntetési tétel két év. Tolvaj, nemzetáruló, Soros-bérenc, szemkilövető Gyurcsány, libernyák sajtó stb. – mindez alkalmas lehetne e tényállás megállapítására.
Ám a próbálkozás többnyire felesleges, mert a bűnösség megállapításának feltétele a társadalomra való veszélyesség. A mások személyiségi jogának sárba tiprása pedig különösen közszereplők esetében nem feltétlenül tartozik e körbe. Vajon bűncselekmény-e, hogy valakit lehazaárulóznak, tolvajnak minősítenek, vagy a mesterséges intelligencia segítségével készült videón a szájába adják, hogy megadóztatná a nyugdíjakat? Az eddigi bírói gyakorlat azt mutatja, ha efféle ügyekben ki is szabnak büntetést, az olyan enyhe fokú, ami nem rettenti el a potenciális elkövetőket.
A polgári peres eljárás jelenthet igazán visszatartó hatást, mert a személyiségi jogokat – ilyen például a becsület és jó hírnév, a képmáshoz való jog – nevesítve védi a Ptk. Aki ezeket semmibe veszi, sérelemdíj megfizetésére kötelezhető, és ennek határa a csillagos ég. (Erről a Klubrádió Esti gyors című adásában is beszéltem.) Amíg nincs hatékony jogi és etikai szabályozás, a bírákon múlik, hogy a hatályos törvények alapján miként ítélik meg például azt, ha valaki a mesterséges intelligencia felhasználásával – a valóság látszatát keltve – olyasmit mondat ki egy politikussal, ami tőle soha nem hangzott el.
Más kérdés, mi van akkor, ha a tartalomgyártó feltünteti, hogy amit láttatni akar, az a mesterséges intelligencia terméke? Ezt hogyan, milyen, a figyelem felhívására alkalmas formában kell jeleznie? Mennyi ideig kell a videóban feltüntetnie? Bizonyára felmerülhet még sok más kérdés, például az: ha jelzik is, hogy bárki arcával, korábbi videófelvételei módosításával állítanak elő új tartalmakat, akkor akárki szájába adhatják, hogy megölte az anyját, verte a gyermekeit, meg akarja adóztatni a nyugdíjakat, meg akarja szüntetni a 13. nyugdíjat, bevezetné a sorkatonaságot, harcba küldené a fiainkat az ukrán háborúba. Mindez szerintem ma is támadható a Ptk. alapján a személyiségi jogok megsértésére hivatkozva. Mégis érdemes lenne – bár ez nem tűnik egyszerű feladatnak – meghatározni a mesterséges intelligencia alkalmazásának korlátait. (Erre vannak nemzetközi próbálkozások, stratégiák.)
Magyar Péter etikai kódex elfogadását javasolja a választáson részvevő pártoknak. „Vállaljuk, hogy nem élünk vissza a mesterséges intelligenciával vagy digitális technológiákkal” – ez is szerepel a Tisza 12 pontja között. Kérdés, hogy mire megy vele? Néhányan megkérdőjelezik, hogy lehet egyáltalán-e etikáról beszélni Magyarországon, ahol esélyes kihívóként egy kiugrott „NER-lovag” száll szembe egykori kenyéradó gazdájával? A mesterséges intelligencia óriási kihívást jelent, s ezért generális jogi és etikai kódex megalkotásáért kiált.
(Fotó: A Mediaworks megyei lapjai apróbb módosításokkal ugyanazon a napon közölték a slankított Orbán Viktort és az Európai Parlament néppárti elnökének láncos kutyájaként ábrázolt Magyar Pétert tartalmazó képet.)
