Nem tudni, miként kerülhettek – akár 200 ezer főről lehet szó – a legnagyobb ellenzéki pártot támogató emberek adatai nyilvánosságra, ám annyi bizonyos, hogy igen súlyos törvénysértés történt. Ezért ki a felelős? Majd eldöntik az illetékes szervezetek. Legalábbis reméljük. És vajon kit érdekelt Magyar Péter támogatóinak listája? Értelmes válaszom erre sincs, legfeljebb ötleteim lennének. Egyszer talán ezt is megfejti valaki.
Személyes adat csak jogszabályi felhatalmazás alapján, illetve az érintett kifejezett hozzájárulása esetén kezelhető – hangsúlyoztam Fekete Ritának, a Hit Rádió szerkesztő-műsorvezetőjének a Tisza Párthoz köthető adatszivárgási/adatlopási üggyel kapcsolatos kérdésére. Arra persze nem tudjuk a választ, hogy miként kerülhettek akár 200 ezer, a legnagyobb ellenzéki pártot támogató ember adatai nyilvánosságra, ám annyi bizonyos, hogy igen súlyos törvénysértés történt. Ezért ki a felelős? Majd eldöntik az illetékes szervezetek. Legalábbis reméljük, hogy a rendőrségi nyomozás, illetve a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vizsgálata eredményre vezet.
Ezért sem kívántam találgatásokba bocsátkozni, hanem ragaszkodtam a tételes joghoz. Az szinte bizonyos, hogy aki letöltötte a Tisza Világ applikációját, és önként megadta a személyes adatait, ezt annak tudatában tette, hogy bekerül egy adatbázisba. Ezzel eddig semmi gond nincs. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint azonban az „adatkezelő és az adatfeldolgozó a kezelt személyes adatok megfelelő szintű biztonságának biztosítása érdekében az érintettek alapvető jogainak érvényesülését az adatkezelés által fenyegető – így különösen az érintettek különleges adatainak kezelésével járó – kockázatok mértékéhez igazodó műszaki és szervezési intézkedéseket tesz”.
Nem tudható, hogy mindent megtettek-e a rendszer biztonsága érdekében. Ám ha a külügy szervereit sikerült feltörni, valamint a hadiipari beszerzésekért felelős hivatal adataihoz is hozzáfértek vélelmezetten orosz hekkerek, akkor csak annyit tudok mondani, hogy az informatikában nincs tökéletes védelem. Más kérdés persze, hogy vajon kit érdekelt Magyar Péter támogatónak listája? Értelmes válaszom erre sincs. Egyszer talán majd ezt is megfejti valaki.
Visszatérve a jog talajára: a rendőrség nyomoz, az adatvédelmi hatóság pedig hivatalból eljárást folytat. Ami ez utóbbit illeti, 100 ezertől 20 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki. Akár a Tiszára, ha megállapítják, hogy az adatbázis védelméről nem megfelelően gondoskodtak. Talán még ennél is durvább, hogy a kormányhoz közeli média egyes szereplői a kiszivárgott/kilopott információkat sietve közzétették. Ezzel maguk is adatkezelővé váltak, kitéve magukat az adatvédelmi hatóság büntetésének. Ami azért is fontos, mert különleges személyes adatokról van szó, hiszen például a vallási hovatartozás vagy a szexuális irányultság mellett a politikai vélemény ugyancsak e körbe tartozik.
Nézzük ugyanakkor a Btk.-t: aki a „személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi (...) rendelkezések megszegésével (...) jelentős érdeksérelmet okozva jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel”, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ám ha ezt különleges személyes adatra vonatkozóan követik el – és mint említettük, a politikai vélemény ilyen –, azért már két év járhat. A tényszerűség kedvéért arról se feledkezzünk meg, hogy aki „az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja” – már ha történt ilyen – szintén vétséget követ el, amiért egy esztendőig terjedő szabadságvesztés szabható ki.
Bejöhet a képbe a Ptk. is, hiszen az külön nevesíti a személyes adatok védelméhez való jog megsértését. És mi lehet durvább a NER rendszerében annál, mint az, hogy valakit megneveznek egy ellenzéki politikai párt támogatójaként? A Fidesz-frakció szóvivője ráadásul még el is ment egy Tisza-aktivista lakásához. Igaz, nem kopogtatott be hozzá, csak egy épületet mutattak a felvételen, ám ebből nyilvánvaló volt, hogy már ő is tudta, ki az „ellenség”. Vagyis listázzák mindazokat, akik jövőre nem Orbán Viktorra akarnak szavazni?
A végső konklúzió: mindazok indítsanak személyiségi jogi pert, akiknek az adatai a kormányhoz közeli médiumok közreműködésével nyilvánosságra kerültek. A feljelentés is egy megoldás, ám egy vélhetően eredménytelen rendőrségi/ügyészségi nyomozás helyett fájdalmasabb lehet a polgári jog alapján megállapítható sérelemdíj, aminek nincs felső határa. A bíróságok függetlenségében még reménykedhetünk...
(Fotó: Szondy Dalma / HVG)
