A kudarcba fulladt, milliárdos nagyságrendű csádi misszió esetében semmi nem indokolja, hogy a külügy adatokat tartson vissza. Akkor sem, ha Szijjártó Péter miniszter szerint az információk kiadása nemzetbiztonsági érdeket sértene, ami egyszerűen nem igaz. A másodfokú bíróság az információk kiadásának megtagadását rendben találta, az Alkotmánybíróság pedig szerintem melléfogott azzal, hogy az ügyben nem foglalt érdemben állást. A 444.hu a közérdekű adatigénylés kezdeményezését nem adhatja fel, mert ha itthon kudarcot is vallanak, az Emberi Jogok Európai Bíróságán precedens értékű döntést tudnak kikényszeríteni, ami jelentős befolyással lehet a hazai jogalkalmazásra is.
A 444.hu 2024. július 15-én közérdekű adatigényléssel fordult a külügyminisztériumhoz, mert szerették volna megismerni a szerződéseket, amelyeket a szürreális csádi misszió előkészítése során kötöttek. Első fokon idén májusban nyertek, és a bíróság kötelezte a külügy égisze alatt működő Hungary Helps Zrt.-t, hogy adja ki a kért szerződéseket és mellékleteiket legalább anonimizált formában, tehát a személyes adatokat kitakarva. Ez azért is érdekes, mert a kormány már addig 817 millió forintot költött csak a csádi iroda megnyitására. Ráadásul 200 fős katonai kontingenst is küldtünk volna, de erre – bár a parlament 2123 novemberében megszavazta – Csád nem tartott igényt.
A másodfok viszont a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvényre – annak 2023 decemberétől hatályos módosítására – hivatkozott, és egyetértett azzal, hogy nem kell a Hungary Helps Zrt.-nek adatokkal szolgálnia. Az infotörvény viszont azt tartalmazza, hogy a közfeladatot ellátó szervnek lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot – az e törvényben meghatározott kivételekkel – erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse. Ha ez magától nem megy, az igénylő a közérdekű adat megismerésére vonatkozó igény elutasítása esetén, valamint az adatigénylés teljesítéséért megállapított költségtérítés összegének felülvizsgálata érdekében bírósághoz fordulhat.
A "takarékossági törvény" szerint Magyarországnak a „külföldön megvalósított, vagy megvalósítás alatt álló beruházásaival összefüggő szerződésekben (...) összefüggésben keletkezett (...) dokumentumokban (...) szereplő pénzügyi, műszaki és üzleti adatok megismerése Magyarország külügyi, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését vagy nemzetbiztonsági érdekeit veszélyezteti, az azok közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatként történő megismerése iránti igény teljesítését – a megtagadás alapjául szolgáló közérdek fennállásáig, de legfeljebb azok keltezésétől, vagy az aláírás napjától számított 10 évig – meg kell tagadni”.
A két jogszabály így nyilvánvalóan ütközik egymással. Az ellentmondást felismerve tavaly novemberben az első fokon eljáró bíró az Alkotmánybírósághoz fordult, ám a testület kimondta: „az alkalmazandó jogszabályok értelmezése a rendes bíróságok feladata”. A másodfok nyilván erre alapozva döntött úgy, hogy mivel a kért adatok egy külföldi misszióhoz kapcsolódnak, az ügy szükségszerűen külpolitikai kérdés, ezért automatikusan a „takarékos törvény” szerinti korlátozás alá esik. Ha pedig a Hungary Helps felett tulajdonosi jogokat gyakorló Szijjártó Péter külügyminiszter azt mondja, hogy az adatok kiadása nemzetbiztonsági érdeket sért, azokat nem lehet nyilvánosságra hozni. És ha a tárcavezető – érdemi indoklás hiányában – ezt állítja, akkor az úgy is van. Vagy mégsem.
Álláspontom szerint a meghiúsult csádi misszióval kapcsolatos közérdekű adatok visszatartása az unióban elfogadott normák alapján is kifogásolható. Az egyik a véleménynyilvánításhoz való jog, a másik pedig a hatékony jogorvoslathoz való jog hiánya. A másodfok viszont arra hivatkozott, hogy a miniszter „véleményét” nem vizsgálhatta felül, és ezért utasította el a 444.hu közérdekű adatigénylését. A Klubrádió Reggeli gyors című adásában felhívtam a figyelmet arra is, hogy a hazai jogszabályok között súlyos ellentmondás mutatkozik. A minősített többséget igénylő infotörvény rendelkezéseivel megy ugyanis szembe a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló feles törvény. Ez utóbbinak amúgy mi köze az információszabadsághoz? Ennyit a normavilágosságról.
Az adásban javasoltam, hogy a felperes a másodfokú döntés ellen – a tényállás téves értelmezése okán – forduljon a Kúriához, amely korábbi határozataiban kimondta, hogy mindenkinek joga van a tisztességes eljáráshoz. Nem mellesleg az adatok nyilvánosságának korlátozását az adatkezelő köteles a Kúrai szerint bizonyítani. Mindezek hiányában a peres felek a bírói döntést megtámadhatják. Párhuzamosan jöhet az alkotmányjogi panasz az Alkotmánybírósághoz, bár a testület korábbi döntése szerint „az alkalmazandó jogszabályok értelmezése a rendes bíróságok feladata”. Ez tehát zsákutca. Vagy mégsem? Mert ha valamely jogszabály – és ilyen lehet a gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvény – szembe megy az alaptörvénnyel, amely szerint „mindenkinek joga van (...) a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez”, a testület nem bújhat ki az érdemi vizsgálat alól, hiszen ebben az esetben alkotmányos sérelem állhat fenn. (Ezért hangsúlyoztam a műsorban, hogy az ügy az Alkotmánybíróságért kiált.)
Végezetül: amennyiben a 444.hu itthon nem jut rendes jogorvoslatot, marad az Emberi Jogok Európai Bírósága. Ez hosszadalmas eljárás, ám a nemzetközi fórum rendelkezései alapján mindenkinek „joga van ahhoz, hogy a hazai hatóság előtt a jogsérelem hatékony orvoslását kérje az esetben is, ha e jogokat hivatalos minőségben eljáró személyek sértették meg”. Nem mellesleg „mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához”. Ez a jog magában foglalja a "véleményalkotás szabadságát és az információk, eszmék megismerésének és közlésének szabadságát országhatárokra tekintet nélkül és anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhasson”. Ebből csak egyet emelek ki: az információhoz való hozzáférés jogát. Ha ezt megtagadják, az – néhány kivételes esettől eltekintve – nemzetközi egyezményt is sért.
A kudarcba fulladt csádi misszió esetében semmi nem indokolja, hogy a külügy adatokat tartson vissza, hiszen a másodfokú bíróság döntése téves, az Alkotmánybíróság álláspontja pedig nagy melléfogás. És akkor még nem is beszéltünk az emberi jogok európai egyezményéről. Az eljárást a 444.hu-nak folytatnia kell, mert a nemzetközi fórumon precedens értékű döntést tud kikényszeríteni, ami jelentős befolyással lehet a hazai jogalkalmazásra is.
Az adást az alábbi linken hallgathatják vissza:
(Fotó: Szijjártó Péter a csádi külügyminiszterrel / Facebook)
