Lesz még egyszer Magyar Köztársaság?

2026. január 19. - Magyar Ügyvéd

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet már 2022-ben is megállapította, hogy a kormányoldal minden lehetőséget kihasznált arra, hogy az erőforrásaival visszaélve befolyásolja a választói akaratot. Most hasonló a helyzet: háborús hisztériát keltve teliplakátolják az országot, továbbá a kormányzati propaganda terjesztése – és az ellenzék lejáratása – érdekében a NER-hez közeli „sajtótermékeket” kitömik sok-sok pénzzel. Csak az állami média működése napi 423 millió forintunkba kerül. Megéri nekünk, hogy a saját pénzünkből hülyítsenek minket? Rajtunk múlik...

„Magyarország Kormánya határozottan ellenzi, hogy a magyar nyugdíjasokat megadóztassák. A mostani Nemzeti Konzultációban 1,6 millió honfitársunk együttesen utasította el a háborút, az adóemelést és a nyugdíjcsökkentést is! Magyarország Kormánya továbbra is azon dolgozik, hogy megőrizze az idősek biztonságát, ezért is döntöttünk a 13. havi után a 14. havi nyugdíj bevezetéséről. (...) Mert a mi meggyőződésünk, hogy a nyugdíjakat nem adóztatni, hanem emelni kell” – üzeni a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) oldalán regisztrált felhasználóknak Fónagy János államtitkár. Ezzel vajon ő a kormány számára is előírt közérdekű tájékoztatási kötelezettségének tett eleget, vagy sokkal inkább kampánytevékenységet folytat? A DÁP egyébként egészen más célból jött létre: a rendszer az ügyintézés egyszerűsítését szolgálja, és nem feladata politikai tartalmú üzenetek továbbítása, amihez a felhasználók hozzájárulását sem kérték.

Ám ez csak egy kérdés a sok közül. Hogy jobban értsük, miről is van szó, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) jelentésében már 2022-ben többedszerre megállapította, hogy az akkori választások rendben folytak, ám kifogásolta, hogy erősen lejt a pálya. A kormányoldal ugyanis minden lehetőséget kihasznált arra, hogy az erőforrásaival visszaélve befolyásolja a választói akaratot. Most is hasonló a helyzet: háborús hisztériát keltve teliplakátolják az országot, valamint a kormányzati propaganda terjesztése – és az ellenzék lejáratása – érdekében a NER-hez közeli „sajtótermékeket” kitömik sok-sok pénzzel. Csak az állami média működése idén napi 423 millió forintunkba kerül. Mindehhez képest Fónagy levele csepp a tengerben.

Azután nyakunkon Orbán Viktor „háborúellenes” országjárása. Ezt a tavaly nyáron bejegyzett Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. szervezi, ám hogy milyen forrásból, azt mély homály fedi. Egy-egy rendezvény költsége – terembérlés, látványtechnika, személybiztosítás, utaztatás stb. – óvatos becslések szerint is százmilliós nagyságrend lehet. Semmi nem tiltja, hogy a kormányfő közpénzen mind nagyobb kör számára adjon tájékoztatást az ország helyzetéről, ezúttal viszont kifejezetten a Fidesz érdekében folytat választási kampányt. Ezzel sem lenne baj, ha a gyűléseket átlátható módon a pártkasszából finanszíroznák.

Felvetődhet az is, hogy kormánytagok, illetve más állami alkalmazottak – például vármegyei főispánok – kampányát miből fedezik? Bár a Fidesz eldöntötte, hogy nincs költési korlát, ám pártok és jelöltek továbbra sem fogadhatnak el támogatást jogi személyektől, illetve külföldről. Csakhogy tisztázatlan, mit kezdjünk a természetbeni juttatásokkal. Egy jelöltként induló miniszter mögött ott van a teljes apparátus, ingyen áll rendelkezésére a szolgálati autó sofőrrel, de talán még a lakhatását, étkezését és minden egyéb kiadását is kifizetik. Meglehet, a rendezvényei és a szórólapjai költségeit is a tárcája állja majd.

Az meg a fentiek tükrében szinte szőrszálhasogatásnak tűnik, hogy aki alig vitathatóan állami pénzen kampányol, felveszi-e a fizetését és egyéb járandóságait. Lázár János – aki idén hat győztes ciklus után nem indul el választókerületi jelöltként Hódmezővásárhelyen – a Fidesz országos kampányának egyik legfontosabb szereplője lett. Deklarálta is, hogy a minisztériumát mostantól a helyettese viszi, mert ő kampányolni fog.

A Telex ezzel kapcsolatban meg is kérdezte tőle, hogy felveszi-e a havi bruttó 3,8 millió forintos miniszteri fizetését, ha a hivatali feladatai helyett mással lesz elfoglalva. Lázár annyiban pontosította a korábbi mondatait, hogy továbbra is elvégzi a miniszteri feladatait, és övé a felelősség, ám a választási kampányban való részvétele felülírja a miniszteri minőségét. Ha pedig az utolsó hetekben olyan volumenű lesz a kampány, akkor nem fogja felvenni a fizetését. (Most már megnyugodhatunk.)

Bár ez a havi 3,8 millió lenne a magyar választási rendszer legnagyobb rákfenéje. Ennél sokkal fájóbb, hogy a NER 2011-ben a saját képére formálta át az idevágó szabályokat. Ugyanakkor egyetlen lépést sem tett az EBESZ ajánlásainak megvalósítása érdekében, így a kormány annyit költhet a választói akarat befolyásolására, amennyit nem szégyell. S ahelyett, hogy eleget tenne a médiatörvény rendelkezésének, amely szerint a „médiarendszer egészének feladata a hiteles, gyors, pontos tájékoztatás”, inkább megveszi a sajtót.