A médiapiac erősen koncentrált, valamint polarizált, és a közmédia pártatlanságát sokan megkérdőjelezik. Az EBESZ egyebek mellett erre hivatkozva kezdeményezi az idei parlamenti választás teljes körű nemzetközi megfigyelését. Ugyanakkor kiemelik az egyenlőtlen versenyfeltételeket, ami leginkább az állami és pártforrások közötti határ elmosódásában érhető tetten. A kormány tehát annyit költhet a kampányra, amennyit nem szégyell.
Az uniós tagállamok között szinte példa nélküli, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) teljes körű választási megfigyelői küldöttséggel – nagyjából kétszáz fővel – ellenőrizné az április 12-i szavazási folyamatot. Egyébként nem először, ráadásul különösebb eredmények nélkül, hiszen már 2022-ben is felhívták a figyelmet arra, hogy a megfigyelők korábbi ajánlásainak csak töredékét vették figyelembe. „Nem az EBESZ választási megfigyelőitől várjuk, hogy változás legyen ebben az országban. Azonban bármi is lesz a választások végeredménye, jogunk van tudni, mi és hogyan történt! Ebben pedig óriási szerepe van a teljes körű megfigyelő missziónak!” – írja a Facebookon az aHang, amely korábban aláírásgyűjtést indított e tárgyban.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet a világ legnagyobb biztonsági szervezete, amely Európa, Észak-Amerika és Közép-Ázsia 57 részt vevő államát fogja össze. Eredetileg 1975-ben értekezletként hozták létre, annak érdekében, hogy a Helsinki záróokmány értelmében alkalmi fórumot teremtsenek a többoldalú, de főképp a kelet-nyugati párbeszédnek. 1992-ben alakították állandó intézménnyé, és az 1994-es budapesti konferencián vette fel a jelenlegi nevét. A bécsi székhelyű szervezet célja a korai figyelmeztetés, a válságmegelőzés, a válságkezelés, a válság utáni rehabilitáció.
Az euronews.com által idézett EBESZ-dokumentum szerint a legutóbbi választások óta többször módosultak a választást meghatározó jogszabályok, többek között a választókerületi határokat ismételten átszabták, és a kampányfinanszírozási szabályok is változtak – a civilek és az ellenzék kizárásával, vélhetően a kormánypárt érdekeit szolgálva. Bár a választási adminisztráció technikai működését megfelelőnek értékelték, ám komoly aggályok merülnek fel többek között azzal kapcsolatban, hogy megvonták a frakcióval nem rendelkező pártok által delegált választási bizottsági tagok szavazati jogát.
A kampánykörnyezettel kapcsolatban a jelentés kiemeli az egyenlőtlen versenyfeltételeket, ami leginkább az állami és pártforrások közötti határ elmosódásában érhető tetten. Ez azt jelenti, hogy a kormány gyakorlatilag korlátlan lehetőségekkel rendelkezik, miközben az ellenzék csak annyi pénzt költhet, amennyit a költségvetésből kap, illetve amennyit össze tud kalapozni.
Problémásnak tartják az adminisztratív erőforrásokkal való visszaélés lehetőségét is. Magyarra fordítva: egy miniszter vagy más állami alkalmazott mögött ott van a teljes apparátus, ingyen áll rendelkezésére a szolgálati autó sofőrrel, de talán még a lakhatását, étkezését és minden egyéb kampánnyal összefüggő kiadását is kifizetik. Az ODIHR ezzel kapcsolatban már korábban javasolta, hogy a kampányra fordított pénzeket a választás előtt hozzák nyilvánosságra. Más kérdés, hogy az átláthatóságot a hatályos jogszabályok a választás után sem biztosítják.
Jelentős kockázatként azonosították a gyakori félretájékoztatást, a mesterséges intelligencia manipulatív használatát és a lehetséges külföldi beavatkozást. A médiapiacot a jelentésben erősen koncentráltnak és polarizáltnak írják le, ahol a közmédia pártatlanságát sokan megkérdőjelezik a kormánypártnak biztosított aránytalanul nagy felület miatt. Az EBESZ óvatosan fogalmaz, mert az állami rádió és televízió, illetve a hirdetésekkel – és pályázati pénzekkel – kistafírozott kormányközeli médiumok mást sem tesznek, mint közvetítik a NER üzeneteit, illetve gátlástalanul terjesztik az ellenzéket lejárató manipulatív „híreket”.
Az EBESZ egyébként már 2022-ben is emlékeztetett arra, hogy a 2010-es hatalomra jutását követően a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség, a Kereszténydemokrata Néppárttal együtt kétharmados parlamenti többséggel rendelkezett. Ezt pedig saját politikai és jogalkotási programjuk határozott megvalósítására használták fel, ami önmagában nem lett volna nagy baj. Az elmúlt években azonban egy sor jogszabályváltozás oda vezetett – figyelmeztetett az ODIHR –, hogy az Európai Bizottság több kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben. A helyzet azóta semmit nem javult.
Mi több, a Bizottság szerint Magyarország nem felel meg az uniós rendeletben szereplő azon előírásoknak – ez a választási kampány miatt is érdekes lehet –, amelyek a médiaszereplők gazdasági tevékenységének és szerkesztői függetlenségének megfelelő védelmét célozzák. A magyar szabályozás a közszolgálati média, a médiatulajdonlás átláthatósága, a médiapiaci koncentrációk vizsgálata és az állami hirdetések elosztása terén sem tesz eleget bizonyos uniós követelményeknek.
A 2006-os választási kampány során tapasztalt vélelmezett törvénysértések kapcsán mondta ki a saját örök igazságát Orbán Viktor: ő azt csinál, amit akar, mert „a jogászok meg megvédenek, oszt jónapot”. Jöhet ide az EBESZ, oszt jónapot...
