Ha nem a megfelelő helyre húzzuk be április 12-én az ikszet, Ukrajnának adják a pénzünket, Magyarországot háborúba sodorják, mindenkit besoroznak, a frontra hurcolnak, főbe lőnek stb.– ilyen rémisztő fenyegetésekkel folyik ma a választási kampány. Mindehhez képest az ezer forintos benzinár már csak hab a tortán. Ide süllyedtünk, ezzel kell együtt élnünk. Ettől az őrülettől a jog nem ment meg minket. Csak remélni lehet, hogy a választás napján mindenki a józan eszére hagyatkozva dönt.
Gőzerővel folyik a hisztériakeltés, ami a Fidesznek az orosz–ukrán-háború 2022-es kitörése idején bejött. A NER most is jelentős részben erre építi fel a kampányát: „Brüsszel” és Zelenszkij szövetségeseként a Tisza magyar fiatalokat küldene halálba a fronton. Ami nyilvánvaló hazugság, és sokak véleménye szerint háborús uszítás, illetve rémhírterjesztés. Felesleges azonban mindezek miatt feljelentést tenni, mert az ostoba üzeneteket a Btk. – szerencsére – nem szankcionálja.
„Aki közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt a közveszéllyel összefüggésben olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely a közveszély színhelyén alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő” – olvasható a büntetőtörvénykönyvben a rémhírterjesztésről. Csakhogy most nincs közveszély, ami a bűnösség megállapításának elengedhetetlen feltétele.
„Aki nagy nyilvánosság előtt háborúra uszít, vagy egyébként háborús hírverést folytat, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő” – derül ki a Btk.-ból. Ez sem állapítható meg a Fidesz terhére, mert fel sem vetődött, hogy a NER maga belépne egy fegyveres konfliktusba. A háborús hírverés feltétele pedig az esemény pozitív színben történő feltüntetése, de eddig még az Orbán-kormány sem jutott el. Bár csak hajszálnyival járnak távol attól, hogy az orosz agresszor ukrajnai beavatkozását igazságosnak minősítsék.
Szóba jöhet még a közveszéllyel fenyegetés is. „Aki a köznyugalom megzavarására alkalmas olyan valótlan tényt állít, híresztel, vagy azt a látszatot kelti, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget”, a Btk. szerint bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Amit az Orbán-kormány hirdet, az nem jelenti a közveszéllyel járó esemény bekövetkezésének vélelmezését? Különben mi szükség lenne a kritikus infrastruktúra fegyveres erőkkel történő védelmére? A jog ebben is eligazít: a közveszély bekövetkeztének reális veszélye híján – amit mindenki tudhat, hiszen Ukrajna bizonyosan nem nyit újabb frontot – ez a bűncselekmény sem valósulhat meg.
A társadalomra veszélyes cselekményeket ultima ratioként a Btk. határozza meg. A még nem kriminális őrület és a normalitás közötti határokat meg a józan ész. Eredményre nem vezető feljelentés helyett április 12-én szavazzunk a legjobb belátásunk szerint.
