Választási csalásra nem csupán a szavazás napján kell számítani, mert a NER 2012 óta mindent megtett a visszaélések rendszerszintű legitimálására. Gondoljunk csak a választási törvény egyoldalú módosítására: az egyfordulós választás bevezetésére, a képviselők számának csökkentésére, az egyéni és listás mandátumok arányának az előbbiek javára történő megváltoztatására, a győzteskompenzáció bevezetésére, a választókerületi határok átrajzolására stb. Mindez oda vezetett, hogy nem kell itt csalni, mert negyvenvalahány százalékos támogatottsággal is lehet kétharmados többséget szerezni.
A Tisza Párt szavazóinak bő kétharmada szerint a Fidesz csak csalással nyerhetné meg az április 12-i országgyűlési választást. A kormánypártok támogatóinak több mint harmada viszont úgy gondolja, hogy Magyar Péterék csak tisztességtelen eszközzel kerülhetnének hatalomra. Ez derült ki a 21 Kutatóközpont friss, csütörtökön megjelent felméréséből, amit a Telex megrendelésére készítettek március 23. és 28. között 1500 fő megkérdezésével.
Mindenekelőtt szögezzük le: április 12-én, tehát a szavazás napján a választás eredményét érdemben befolyásoló csalásra nemigen van lehetőség. A nagyjából 11 ezer szavazókörbe ugyanis az adott választókerületben induló valamennyi jelölt delegálhatja képviselőit, akik a szavazatszámláló bizottságok egyenrangú tagjaként működnek közre a szavazatok érvényességének megítélésében, a voksok összesítésében. A számolást pedig kétszer el kell végezni, és eltérés esetén addig kell folytatni, amíg legalább két alkalommal ugyanaz az eredmény nem adódik. Mindezt írásban dokumentálják, és az adatokat aláírással hitelesített jegyzőkönyvben rögzítve továbbítják az illetékes választási bizottsághoz. A csalás lehetősége tehát ezen a szinten nagyjából kizárt.
A választási eljárási törvény azt is tiltja, hogy a szavazóhelyiségbe történő szállításra nyilvános felhívást tegyenek közzé, illetve azt megszervezzék. Van persze kiskapu: azzal nem lehet mit kezdeni, amikor magánszemélyek a remélt eredmény elérése érdekében akár tömegesen fuvarozzák ismerőseiket valamelyik párt érdekében a szavazókörökbe. Az pedig egyenesen bűncselekmény, ha valaki anyagi juttatással – például krumpli- vagy ajándékosztogatással, esetleg készpénzzel (minderre volt már példa) – befolyásolja a választói akaratot. Ami a bizonyítás nehézsége okán most sem zárható ki, ám az országos eredményt efféle trükkökkel aligha lehet befolyásolni. (Ezzel kapcsolatban érdemes megtekinteni A szavazat ára című dokumentumfilmet.)
Választási csalásra nem csupán a szavazás napján kell számítani, mert a NER 2012 óta mindent megtett a visszaélések rendszerszintű legitimálására. Gondoljunk csak a választási törvény egyoldalú módosítására: az egyfordulós választás bevezetésére, a képviselők számának csökkentésére, az egyéni és listás mandátumok arányának az előbbiek javára történő megváltoztatására, a győzteskompenzáció bevezetésére, a választókerületi határok átrajzolására stb. Mindez oda vezetett, hogy nem kell itt csalni, mert negyvenvalahány százalékos támogatottsággal is lehet kétharmados többséget szerezni. Most persze érthető a NER-es pánik, mert a közvélemény-kutatási adatok alapján a fagyi visszanyalhat.
Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a Fidesz egyetlen lépést sem tett annak érdekében, hogy tisztázza: meddig terjed a kormány tájékoztatási kötelezettsége, és honnan kezdődik a pártkampány. Ami a kormányzati tájékoztatást illeti, évek óta kapjuk a nyakunkba sok tíz- vagy százmilliárd forintért a plakát- és hazugságcunamit. Menekültek, Brüsszel, Soros, Gyurcsány,, Ukrajna, a kampányfinisben innovációként meg jönnek a kémügyek. A választás előtti hetekben végképp összekeverednek a dolgok, mert tudatos polgár legyen a talpán, aki képes átlátni a szitán (Tiszán). Összeért, ami összetartozik: a NER menteni igyekszik a bőrét, és erre egyetlen lehetősége, hogy választási csalásba keveredik: a kormány tiltott módon minden eszközzel beszáll a kampányba a Fidesz győzelme érdekében. A döntést bízzuk a választók bölcsességére...
(Fotó: Telex)
