„Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett” – ezt a fordulatot az 1989-ben ideiglenesnek szánt alkotmányból szó szerint átvette a Fidesz alaptörvénye is. Csakhogy azóta távoznia kellett a „nemzet golyóstollának”, illetve a „pedofilsímogató” utódjának. Így ennek a közjogi intézménynek a tekintélye igencsak megkopott. Érthető tehát, hogy Magyar Péter Sulyok Tamás lemondását követeli, aki szerinte szintén alkalmatlannak bizonyult e tisztség betöltésére.
Az államfő megbízatása megszűnik többek között akkor, ha kilencven napot meghaladó időn át képtelen feladatköreinek ellátására, lemondásával, illetve a tisztségétől való megfosztással. Az alaptörvény szerint ez utóbbi lépésre akkor van lehetőség, ha a köztársasági elnök a hivatala gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsértett, illetve szándékos bűncselekményt követett el. A megfosztási eljárást a parlamenti képviselők ötöde kezdeményezheti, és annak megindításához kétharmados többség szükséges, ám magát az eljárást az Alkotmánybíróság folytatja le.
A Klikk TV Mélyvíz című adásában Sebes György kérdésére elmondtam, hogy Sulyok Tamás eltávolítására a hatályos rendelkezések alapján nemigen van lehetőség. Hangsúlyoztam ugyanakkor: minden érintett politikusnak fel kell ismernie, hogy a NER társadalmi támogatottsága alaposan megcsappant. Ennek következményeit minden közéleti személynek értékelnie kell. A felelős magatartás az önkéntes visszalépés.
A Tisza a most már biztosra vehető kétharmados többség birtokában sok mindent megtehet – módosíthatja az alaptörvényt, a köztársasági elnök jogállását vagy az Alkotmánybíróság hatásköreit szabályozó törvényt –, ám ügyelnie kell arra, hogy tiszteletben tartsa a jogállamiság követelményeit. Vagyis tartózkodjék a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmának megsértésétől, a személyre szabott „lexek” elfogadásától.
A Fidesz az új alaptörvény elfogadásával menesztette a korábbi Legfelsőbb Bíróság elnökét, törvényt módosított az „óbaloldali” bírák idő előtti nyugdíjazása, továbbá egy hetvenedik életévét betöltött személy nagyköveti megbízásának érdekében. És a sor még folytatható, de nem fárasztjuk az olvasókat például a kiemelt beruházásokkal kapcsolatos trükkökkel, az önkormányzatok szolidaritási hozzájárulásával összefüggő változással, amely szerint ilyen ügyekben a helyhatóságok nem kezdeményezhetnek közigazgatási pert.
Óva intek mindenkit, hogy efféle jogalkotási trükkökhöz folyamodjék. Magyar Péter meg is ígérte, hogy a jogállamiságot jogellenes eszközökkel nem kívánja helyreállítani. Így legyen.
A mindenki szármáa elfogadható megoldást Silhavy Máté Tibor ajánlotta fel. „Lemondtam a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumában betöltött tagi megbízatásomról. Lemondó nyilatkozatomat az Országgyűlés elnökének hivatalos formában is elküldtem”. Azt írta, hogy a vasárnapi választási eredmény történelmi léptékű, ami minden közjogi tisztségviselőnek azt üzeni, hogy a magyar társadalom rendszerszintű változást követel. A távozó kuratóriumi tag jelezte, hogy a leendő miniszterelnök a napokban őt is arra kérte, hogy mondjon le a tagságról. „Ezt a kérést tiszteletben tartom, és döntésemmel eleget teszek a felhívásnak”. Szerinte a „hazai közszolgálati médiaszolgáltatás sem a korábbi szocialista kormányok idején, sem ma – jelenlegi formájában pedig különösképpen – nem felel meg azoknak a törvényi előírásoknak és nemzetközi sztenderdeknek, amelyek érdemessé tennék a magyar adófizetők támogatására”.
Bölcs szavak, és meggondolásra ajánlom mindazoknak, akiket a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező miniszterelnök-jelölt távozásra kért. Ki-ki vonja le a megfelelő konzekvenciát.
Az adást az alábbi linken tekinthetik meg:
