Ha a közszolgálatból idő előtt elcsapnak valakit, annak a strasbourgi emberi jogi bíróság gyakorlata szerint biztosítani kell a jogorvoslathoz való jogot. Baka András egykori főbírót a Legfelsőbb Bíróság Kúriára történő átkeresztelése okán menesztették, és ő – részben a tiszteséges eljáráshoz való jogának megsértése miatt – nyert Strasbourgban 100 ezer eurónyi kártérítést. Elkerülheti a Tisza az ilyen kínos ügyeket?
Magyar Péter lemondásra szólította fel Sulyok Tamás köztársasági elnököt, Polt Pétert, az Alkotmánybíróság elnökét, Varga Zs. Andrást a Kúria elnökét, Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyészt, Windisch Lászlót, az Állami Számvevőszék elnökét, Rigó Csaba Balázst, a Gazdasági Versenyhivatal elnökét, Koltay Andrást, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökét, valamint Senyei Györgyöt, az Országos Bírósági Hivatal elnökét. Mindannyiuk megbízatása bőven a kormányváltás utáni időszakban – akár a mostani parlamenti cikluson is túl – jár le. A felszólításra az érintett intézmények többsége reagált. Egyelőre úgy fest, hogy senki nem hajlandó önként távozni hivatalából, hiszen Magyar Péternek nincs felhatalmazása bárkit eltávolítani.
Ha a kormányalakítás után nem távoznak maguktól – fogalmazott Magyar –, akkor élve a kétharmados támogatottsággal, alkotmánymódosítással távolítják el őket. A miniszerelnök-jelölt szerint meg fogják oldani ezt a helyzetet. „Jogász vagyok, nem ijedek meg a jogászkodástól” – mondta. Egy felmérésből egyébként kiderült, hogy a magyarok többsége, több mint 55 százaléka valamilyen mértékben helyesli ezt a követelést, ezen belül azok aránya, akik „teljes mértékben támogatják” az intézkedést, önmagában is 42 százalékot tesz ki.
Annyiban Magyar Péternek kétségkívül igaza van, hogy az Alkotmánybíróság (AB) az alaptörvényt nem vizsgálhatja, tehát a kétharmad birtokában szinte bármit megtehet. Az államfővel kapcsolatban a korábbi blogbejegyzésünkben már írtunk, így most vegyük sorra a többi közjogi „méltóságot”. Az ő helyzetükben iránymutatásnak tekinthető, hogy az AB bizonyos feltételek fennállása esetén nem tartotta önmagában alkotmányellenesnek azt a törvényhozói megoldást, amely a határozott tartamú vezetői megbízások idejét jogalkotás útján rövidítette le.
Így egy 2007-es határozatában kimondta: „Az állami vezetők határozott tartamú megbízatási jogviszonya idejének lerövidítésére csak a törvényben meghatározott objektív vagy szubjektív okok (lemondás, halál, illetőleg összeférhetetlenség megállapítása, továbbá valamely nevesített felmentési jogcím alkalmazása, valamint a megbízatásra közvetlenül kiható egyéb ok, így például szervezet-átalakítás) alapján kerülhet sor”. Az intézmény-átalakításon túl még az adott szervezet funkcióinak, azaz feladat- és hatásköreinek jelentősebb megváltozása is indokolttá tehet törvényhozói beavatkozást. A hivatalban lévő vezető kiválasztásánál értelemszerűen nem lehettek tekintettel a megváltozott kompetenciákból adódó alkalmassági, megfelelőségi szempontokra, ugyanakkor nem zárható ki, hogy az új funkciók ellátása más szemléletű, felkészültségű, szakmai előélettel és gyakorlattal rendelkező személyt igényel – érvelt az AB.
Ez a döntés mindjárt megoldást kínál arra, hogy az AB és a Kúria elnökétől is egyszerre megszabaduljanak: megszüntetik az Alkotmánybíróságot, és a legfelsőbb bírói fórumon létrehoznak egy alkotmányjogi kollégiumot. Ezáltal megszűnik az alkotmánybírák megbízatása is, a Kúria elnökét pedig a feladat- és hatáskörök, valamint az eljárási szabályok lényeges változására hivatkozva meneszthetik. Nem feltétlenül elegáns, ám sértheti az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglaltakat is.
A strasbourgi emberi jogi bíróság máig precedens értékű ítélete – az úgynevezett Eskelinen-teszt – szerint mindazon közszolgálatban dolgozóknak, akiknek a foglalkoztatási feltételeit a határozott idejű megbízatásuk alatt egyoldalúan módosítják, jogosultak független bírósághoz fordulni. Az alperes kormánynak kell bizonyítania, hogy a köztisztviselő kérelmezőnek miért nincs joga a bírósághoz való hozzáféréshez, másodszor pedig azt, hogy a köztisztviselő számára az emberi jogi egyezmény 6. cikke szerinti jogok kizárása indokolt. Ami arról szól, hogy mindenkinek joga van arra, hogy az „ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen, nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja, és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában”.
Ügyvédként tőlem sem idegen a jogászkodás. Ha idő előtt elcsapnak valakit, annak biztosítani kell a jogorvoslathoz és a megfelelő elégtételhez való jogot. Már csak azért is, mert Baka András egykori főbírót a Legfelsőbb Bíróság Kúriára történő átkeresztelése okán idő előtt menesztették, és ő – részben a tisztességes eljáráshoz való jogának megsértése miatt – nyert Strasbourgban 100 ezer eurónyi kártérítést. Elkerülheti a Tisza az ilyen kínos ügyeket?
