Az igazságszolgáltatás gépezetének nem feltételezésekre, sajtóhírekre, hanem kétségbevonhatatlan bizonyítékokra alapozva kell eljárnia. Ilyenek birtokában viszont politikai megfontolásoktól függetlenül lépni kell. Ehhez nem feltétlenül szükséges vagyonvisszaszerzési hivatal, törvénymódosítás, hanem csupán annyi, hogy a rendőröket, nyomozókat, ügyészeket és bírákat hagyják az esküjükben tett fogadalmuknak eleget téve dolgozni, hogy lecsapjanak a vagyonukat konténerekben, készpénzben, értékpapírokban menekítő NER-lovagokra is.
Folyamatosan indulnak Bécsből a magánrepülők, amelyek a NER vagyonát mentik külföldre – írja a The Guardian. A brit lap szerint a Tisza Párt győzelme után az Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt meggazdagodók külföldre mentik a vagyonukat, esetleg igyekeznek azt a határon túl befektetni. A hírekben már a választások előtt megjelent, hogy a NER-ben meggazdagodott vállalkozók külföldre menthetik a vagyonukat. Legutóbb Magyar Péter beszélt arról, hogy a NAV több, Rogán Antal köréhez tartozó nagy értékű utalást függesztett fel, miután a bankok pénzmosás gyanúját jelezték. A leendő miniszterelnök arról is beszélt, a Mészáros család hamarosan Dubajba repül. Szintén ott lelhet menedékre Matolcsy Ádám, a korábbi jegybankelnök fia, akivel kapcsolatban már korábban megjelent, hogy konténerekben szállítja vagyontárgyait az Egyesült Arab Emírségekb„Kérdezem Balogh János országos rendőrfőkapitányt: kényelmesen ül a székében? Nem zavartatja magát, hogy épp egy ország szeme láttára lapátolják ki külföldre a nemzeti vagyont? Tessék mondani: mire vár? Kinek a parancsára asszisztál tétlenül a magyar történelem legnagyobb vagyonkimenekítéséhez?” – tette fel a kérdést Fekete-Győr András volt parlamenti képviselő. A rendőrség a poszt közzététele után két órával megköszönte Fekete-Győrnek az aggódását. Azt írták kommentben, hogy a rendőrség akkor is teszi a dolgát, ha nem áll ki mindennel a nyilvánosság elé. „A »vagyonkimenekítéssel« összefüggésben folyik eljárás, ahogy minden olyan ügyben, amelyben bűncselekmény gyanúja felmerül” – reagáltak. Végül azt írták, hogy Fekete-Győr az állításairól szóló bizonyítékokat ossza meg a rendőrséggel is.
A 24.hu megkeresésére a NAV közölte, a szigorú titokvédelmi szabályok miatt konkrét ügyekre vonatkozóan nem nyilatkozhatnak és nem oszthatnak meg részleteket, mert a szervezet köteles biztosítani, hogy minden esetben titokban maradjon a bejelentés megtörténte és annak tartalma. Az adóhatóság általánosságban annyit árult el, hogy az olyan szolgáltatók, mint például a bankok, a NAV Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodához (NAV PEI) kötelesek bejelentést tenni, ha „pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására vagy dolog büntetendő cselekményből való származására utaló adat, tény vagy körülmény” merül fel egy-egy tranzakcióval kapcsolatban.
„A szolgáltató a bejelentéssel egyidejűleg ezekben az esetekben köteles felfüggeszteni az ügyletet, így például a bankszámlán lévő összeg külföldre utalásának a végrehajtását is”. A hatályos szabályok szerint erre van legfeljebb hét napja, feltéve, hogy a NAV nem tesz a határidőn belül feljelentést, amely megalapozná a gyanús tranzakcióval érintett pénzek miatti eljárást.
Ezzel kapcsolatban érdemes emlékeztetni arra, hogy amikor márciusban egy szabálytalannak tartott ukrán pénzszállítmányt feltartóztatták, napokkal később Orbán Viktor aláírásával a Magyar Közlönyben megjelent egy kormányrendelet, amely szerint nemzetbiztonsági érdek, hogy kiderüljön, honnan származik a két pénzszállítóban lefoglalt ukrán vagyon, mi a célállomása, rendeltetésének célja. Ezért a hét napot sietve hatvan napra módosították. Most Magyar Péter azt kéri a még regnáló kormánytól, hogy az ismert, de esetleg a bűncselekmény gyanúját felvető tranzakciók felfüggesztésére nyitva álló határidőt hosszabbítsa meg kilencven napra.
Mit is kell a bankoknak jelenteniük? Minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amely pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására vagy bűncselekményből származó vagyonra utal. Gyanús ügylet, ha az ügyfél viselkedése vagy az ügylet forrása nem átlátható, nagy összegű, szokatlan készpénzmozgások történnek, valamely tranzakciót szokatlan ügylettípusban hajtanak végre, esetleg gazdasági vagy jogszerű célt nélkülöző ügyletre, pénzügyi műveletre derül fény. Mindebbe bőven belefér a nagy összegű készpénzfelvétel, a jelentős, a szokásostól eltérő utalás. Miután a bankoknak kötelező azonosítaniuk az ügyfeleket, mi több, a gazdasági társaságok tényleges tulajdonviszonyait is, emiatt elvileg nehéz nyomtalanul eltüntetni az esetleg bűnös úton szerzett milliárdokat.
Léteznek uniós szabályok is. Például tízezer eurót meghaladó készpénzt vagy értékpapírt anélkül, hogy ezt a vámhatóságnak bejelentenék, nem szabad unión kívüli országokba bőröndben kivinni. Ugyanez igaz az állítólag Bécsből induló magángépekre is, Aki ezt a rendelkezést megszegi, mindjárt súlyos gyanúba keveredhet a vagyon eredetét illetően. Amennyiben később kiderül, hogy a külföldre juttatott pénzt, esetleg részvényt csempésztek ki, ezeket – a bűnügyi jogsegélyegyezmények alapján – jó eséllyel vissza lehet szerezni. Ám akkor sem tudhatja magát senki teljes biztonságban, ha olyan országba menekíti a pénzét vagy saját magát, amellyel nem kötöttünk kiadatási egyezményt, mert lehetőség van a viszonossági alapon nyugvó kölcsönös megállapodásra.
Ami pedig a Dubaiba induló állítólagos konténereket illeti, a luxusautók után nem kell engedélyt kérni és kiviteli vámot fizetni. Ugyanez igaz más ingóságokra is, feltéve, hogy azok nem tartoznak műemléki védettség alá. Csakhogy az Egyesült Arab Emírségek és a nemzetközi közösség, köztük a Magyarország közötti bűnügyi együttműködés az elmúlt években jelentősen megerősödött, különösen a kiadatások és a szervezett bűnözés elleni harc terén. A magyar rendőrség már képviselteti magát Dubaiban, ami jelzi a közvetlen operatív munka fejlődését. Ott – Magyarországot megelőzve – 2026-ban egy dedikált Vagyonvisszaszerzési Hivatalt (Asset Recovery Office) állítottak fel a gazdasági bűncselekményekből származó javak lefoglalására. A csalások gyanúsítottjait ma már egyre gyakrabban veszik őrizetbe nemzetközi elfogatóparancs alapján. Ha Magyarországon meggyanúsítják, Matolcsy Ádám sem számíthat semmi jóra. Ügyvédként ezt a bejegyzést természetesen azzal kell zárnom, hogy az igazságszolgáltatás gépezetének nem feltételezésekre, sajtóhírekre, hanem kétségbevonhatatlan bizonyítékokra alapozva kell eljárnia. Ilyenek birtokában viszont mindenkinek – politikai megfontolásoktól függetlenül – hagyni kell, hogy tegye a dolgát. Ha vannak ilyenek, csapjanak le a vagyonmenekítő NER-lovagokra is.
(Fotó: wmn.hu)
