Tegyen feljelentést az új külügyi államtitkár – vagy bárki más – a Szijjártó Péter sokmilliárdos repülőútjaival összefüggő vélelmezett jogsértések miatt, és bízzuk a nyomozóhatóságokra ezek felderítését, majd az igazságszolgáltatásra az ügyek megítélését. És itt nem játékról van szó: a hűtlen kezelés büntetési tétele ötszázmillió forint felett, tehát különösen jelentős vagyoni hátrány okozása esetén öttől tíz évig terjedő szabadságvesztés. A volt külügyminiszter négy esztendő alatt majdnem ötmilliárdot égetett el hivatali útjai során magángépek bérlésére. De ne prejudikáljunk indulatból, hiszen a tisztességes eljárás joga és az ártatlanság vélelme mindenkit megillet.
Újabb információkat osztott meg Velkey György László a Facebook-oldalán Szijjártó Péter volt külügyminiszter magánrepüléseiről. A külügyi államtitkár szerdán már beszámolt arról, hogy a tárca előző vezetőjének magánrepülései csak tavaly több mint kétmilliárd forintba kerültek a magyar adófizetőknek. „Ahogy haladunk a minisztériumi átvilágítással, egyre világosabbá válik, hogy Szijjártónak evés közben jött meg az étvágya” – írta pénteki posztjában Velkey, majd közölte: Szijjártó 2022 és 2026 között összesen 53 alkalommal bérelt magángépet a hivatali útjaihoz, és mindez összesen 4.8 milliárdjába került a magyar adófizetőknek.
Szijjártó legtöbb magángépes útja az Egyesült Államokba vezetett, de repült Japánba, Vietnámba és Mexikóba is. Az úti célok között szomszédos országok is voltak, Belgrádba 37 millió, Pozsonyba 18 millió, Banja Lukába pedig 12 millió forintért repült ki, hogy aztán visszatérjen Budapestre. Velkey azt írta, a magángépek bérlését Szijjártó saját rendeleteivel tette lehetővé. Csak mellesleg: Pozsonyba autóval kék lámpával kevesebb mint két óra az út, az oda-vissza benzin meg nagyjából 40-50 liter, ami a 18 millióval szemben 30 ezer forint.
Mindezzel kapcsolatban kérdezett Bolgár György a Klubrádió Megbeszéljük című adásában pénteken, felvetve, szóba jöhet-e a miniszter büntetőjogi felelőssége.
A NER működésének lényege volt – mondtam –, hogy minden piszkos ügyet megpróbáltak jogszabályi úton legálissá tenni, így a közpénzekkel való felelőtlen gazdálkodás elszámoltatása nem feltétlenül lesz egyszerű feladat. Mindazonáltal akit „idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el”. Ezt a cselekményt Szijjártónak igen nagy valószínűséggel a terhére lehet róni, mert semmi nem indokolhatta ezt feltűnő közpénzszórást. A Budapest–Belgrád közötti 380 kilométer is leküzdhető közúton megkülönböztető jelzés nélkül három és fél óra alatt. Szijjártónak azonban nyilván drága volt az ideje, ezért 37 milliót fizettetett ki a bérelt repülőre.
Érdemes mindezzel kapcsolatban felidézni: a közpénzekkel való felelős gazdálkodás alapvető célja a közfeladatok ellátása, amelyet az átláthatóság, a takarékosság és a fenntarthatóság elvei vezérelnek. Ennek nyomát sem látjuk Szijjártó urizálásában, amire az sem ad magyarázatot, hogy saját magát mentesítette az állami vezetők utazására vonatkozó szabályok alól. A hivatkozott rendeletben csak annyi szerepel, hogy amikor a hivatalos célú külföldre utazás repülőgéppel történik, „a miniszter és a politikai igazgató, a nemzetbiztonsági főtanácsadó részére első osztálynak” megfelelő árú jegy vásárolható. A költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője engedélyével ettől azonban el lehet térni, ha „azt a protokolláris előírások és az ellátandó feladatok indokolják”.
Ettől kezdve szabad a gazda: ki ítéli meg, hogy az ellátandó feladatok mikor indokolják az általános szabályoktól történő eltérést? Maga az érintett miniszter? A futballpályán nem a játékosok döntenek vitatható esetekben, hanem a bíró. Ekkor szóba jöhet a hivatali visszaélés Btk.-tényállása: az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hivatali hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A beszélgetés során hangsúlyoztam: tegyen feljelentést az államtitkár – vagy bárki más – a vélelmezett jogsértések miatt, és bízzuk a nyomozóhatóságokra ezek felderítését, és a bíróságra az ügyek megítélését. És itt nem játékról van szó: a hűtlen kezelés büntetési tétele ötszázmillió forint felett, tehát különösen jelentős vagyoni hátrány okozása esetén öttől tíz évig terjedhet. Abban kell bíznunk, hogy új szelek fújnak, és a szemléletváltást követően a hatóságok esküjüknek megfelelően, törvényesen járnak el.
A Klubrádióban folytatott beszélgetést a linkre kattintva a 64. perctől hallgathatják meg:
https://www.klubradio.hu/archivum/megbeszeljuk-2026-julius-03-pentek-1605-58910
