A csaknem végzetes következményekkel járó újdörögdi kézigránát-baleset ügyében senkit nem terhel büntetőjogi felelősség – mondta ki a Központi Nyomozó Főügyészség. A sértett most már nem tehet mást, mint pótmagánvádlóként lép be az ügybe, valamint polgári peres úton próbálhatja vagyoni kára megtérítését és sérelemdíj megállapítását. A honvédelmi miniszter egyébként új belső vizsgálatot ígért, ám ennek eredményére egyelőre várnunk kell, aminek azonban nincs büntetőjogi relevanciája.
„Az újdörögdi kézigránát-baleset ügyében az eljárást bűncselekmény hiányában megszüntető határozat ellen bejelentett panaszt a főügyészség elutasította. A panaszt elutasító határozat közlésétől számított két hónapon belül a sértett – jogi képviselője útján – pótmagánvádlóként léphet fel” – tudatta közleményében a napokban a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF).
Tényleg senki nem tehet arról, hogy egy kormánytisztviselő kezébe éles kézigránátot adtak Újdörögdön, ami az eldobása előtt felrobbant, örökre tönkre téve egy fiatal nő életét? Az ügyészség korábbi határozata szerint a kormányzati igazgatási tisztségviselők számára szervezett honvédelmi képzés keretében bekövetkezett súlyos balesetért – amint arról korábban a blogunkon is beszámoltunk – büntetőjogi értelemben senki nem felelős.
A Győri Regionális Nyomozó Ügyészség álláspontja szerint a maradandó fogyatékosságot okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt indított nyomozás során szabálytalanságokat találtak ugyan, ezek azonban nem voltak elegendőek a büntetőjogi felelősség megállapításához, mivel nem állt fenn közvetlen ok-okozati összefüggés a balesettel – írta az ügyészség közleményében. Jogászi szemmel nézve meglehetősen furcsa döntés született – mondtam még június elején a Klubrádió Esti gyors című adásában.
A panasz alapján most már a KNYF is hasonló köveztetésre jutott, miközben nem vitatták, hogy a gyakorlat lebonyolítása során több szabálytalanság is történt. A balesetet azonban a szerencsétlenül járt sértett „önhibáján kívüli fegyverkezelési hibája” okozta – állítják. Érdemben azt sem vizsgálták, hogy a nő kapott-e megfelelő kiképzést, mert ha igen, nem követhetett volna el „önhibáján kívül” ekkora hibát. Ráadásul az előző napon a kormánytisztviselő egyetlen alkalommal sem volt képes a gyakorlógránátot legalább 30 méteres távolságra eldobni, mégis alkalmasnak minősítették a gyakorlat folytatására.
A sértettnek így nem marad más lehetősége – amire a KNYF is utalt –, hogy jogi képviselője útján lépjen fel pórmagánvádlóként, és ekkor az ügy mindenképpen bíróság elé kerülhet. A Klubrádió Lényeg című műsorában ugyanakkor hangsúlyoztam: miután az ügyészség sem vitatja, hogy a kiképzés során történtek szabálytalanságok, mindenképpen érdemes polgári peres eljárását indítani az okozott vagyoni károk, illetve sérelemdíj megállapítása érdekében. Ez a bírósági gyakorlatra figyelemmel sok tízmilliós, de akár százmilliós nagyságrendű összeg is lehet. Amennyiben ilyen perben valóban megállapítanák a sértetti közrehatást is, kármegosztásra kerülhetne sor.
„Az új vezérkari főnökkel egy új vizsgálatot fogok elrendelni, és valóban nyilvánosságra fogjuk hozni azt, hogyha a katonák hibáztak, akkor ki hibázott és miért, és megkerülhetetlen lesz a politikai felelősségre vonás is” – így reagált még június 7-én Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter a közösségi oldalán egy rövid videóban az ügyészség közleményére. Ugyanakkor állást is ígért a minisztériumban a sértettnek. A politikai felelősség kapcsán pedig nyilván arra utalt, hogy szerinte a kiképzést nem a honvédség rendelte el, és a végrehajtás módját sem a katonák találták ki, inkább „a politikusok tartották nyomás alatt a katonákat, hogy akár kézigránátot is kell dobni”. Ez felvetheti a civileknek szervezett Adaptív Védelem program teljes felülvizsgálatának kérdését is. Egyelőre várjuk az ezzel kapcsolatos híreket. Végezetül: a leghatározottabban kijelentem, hogy itt fennáll a büntetőjogi felelősség, és a sérelemdíj nem orvosolhatja az életre szóló durva jogsértést.
(Illusztráció: Magyar Honvédség)
