Talán tízezres nagyságrendre is tehető a hatályos jogszabályok száma, és ehhez képest születik évente akár 1500 új vagy módosító rendelkezés is. Ennek a tíz százaléka legyen 150, és ez a keret bőven elég ahhoz, hogy a lakosság életét vagy az önkormányzatok és vállalkozások alapvető működési viszonyait érdemi egyeztetés nélkül változtassák meg. Ennyit a Brüsszelnek tett ígéretről, ami arról szól, hogy társadalmi egyeztetésre kell bocsátani a törvények, kormányrendeletek, miniszteri rendeletek kilencven százalékának tervezetét és indokolását egyaránt.

Alighanem alkotmányellenes helyzetet teremtett a kormány, mert az alaptörvényben is rögzített sztrájkjogot a pedagógusok esetében teljesen kiüresítette, így a tanárok számára nem marad más eszköz az érdekeik érvényesítésére, mint a polgári engedetlenség. Aki viszont ezzel a lehetőséggel él, az azonnali kirúgást kockáztatja. A napokban egyes intézményfenntartók meg is váltak néhány „renitens” oktatótól.

Létrejöhet az elvileg független Integritás Hatóság, amelynek feladata például az uniós forrásokkal kapcsolatos visszaélések megelőzése, a jogsértések megakadályozása, leleplezése. Erre azonban van már néhány elvileg „független” szervezet, ilyen például az ügyészség. Mitől lesz jobb a helyzet, ha – az EU-s pénzek elherdálásának elkerülése érdekében – létrejön egy újabb kormányzati hivatal? Vajon színjáték az egész?

Az Európai Csalás Elleni Hivatal megkeresésére a NAV pénzügyőri támogatást nyújt a helyszíni ellenőrzés lefolytatásához – ezt javasolja a kormány egy hétfő este benyújtott törvénymódosításban. De ezzel mennyivel leszünk beljebb? S ha már „Brüsszel” nyomásának hatására valamennyit engedünk, miért nem csatlakozunk az Európai Ügyészséghez?

A magyarok nem megtagadni, hanem mindig is összekötni akarták a Keletet és a Nyugatot, és Kövér László házelnök szerint ezért kapta a kompország elnevezést Magyarország. Tényleg elfelejtette, hogy Ady Endrét idézi, aki szerint a kompország „legképességesebb álmaiban is csak mászkált két part között: Kelettől Nyugatig, de szívesebben vissza”. A költő ezzel a gondolattal kétségkívül a jövőbe látott.

A Kúria elnökének, Varga Zs. Andrásnak a felesége lett a Fővárosi Ítélőtábla polgári kollégiumának tanácselnöke, miközben a kinevezéséről véleménynyilvánításra jogosult bírák több mint hetven százaléka ellene szavazott. Amúgy egy nemzetközi felmérés szerint a hazai bírói karból válaszolók 42 százaléka vélekedett úgy, hogy a bírákat nem feltétlenül a képességek és a tapasztalatok alapján nevezik ki.

Amennyiben Orbán Viktor a kétharmados parlamenti többség birtokában valóban ki akarná vezetni Magyarországot az Európai Unióból, ezt népszavazás útján aligha lehetne megakadályozni. Más kérdés, hogy talán nincs is ilyen szándéka, bár ezzel kapcsolatban tett néhány sajátos utalást. Referendummal azonban nem lehet elejét venni a kormányfő semmilyen ámokfutásának.

A rémhírterjesztés a jelenlegi háborús helyzetben különösen veszélyes, ezért az álhírek terjesztőit a kormány feljelenti – tudatta a Kormányzati Tájékoztatási Központ. Az üzenet nyilván annak az MSZP-s politikusnak szólt, aki aggályait fogalmazta meg a mentő- és tűzoltóautók üzemanyag-ellátása kapcsán. A büntetéssel való fenyegetés helyett azonban mindenki számára elérhető tisztességes, valós információkkal kellene szolgálni.

Határvadásznak állni vonzó ajánlat, hiszen a nyolc általánossal rendelkezők már a képzés idejére is alapilletményre jogosultak, amelynek mértéke bruttó 300 ezer forint, utána pedig bruttó 400 ezer üti a markukat. Ehhez az „álomfizetéshez” mindössze 160 óra képzési időt kell teljesíteniük, majd a záróvizsgát sikerrel abszolválniuk. És mi lesz utána, amikor a minimális ismeretek birtokában intézkedniük, netán a fegyverüket is használniuk kell?

A jogállamiság egyik alapértéke a jogbiztonság, amit most a hatalom lábbal tipor. Egyik napról a másikra felrúgták a rezsicsökkentés megőrzésére tett ígéretüket, és hétfőtől új tarifarendszer lép életbe, amelyről nem folytattak semmilyen egyeztetést, miközben a fogyasztóknak adtak vagy két hetet a felkészülésre.