Napi hétezer forint átalány járhat a megalapozatlan fogva tartásért – ennyit ér az ember szabadsága?

2018. július 18. - Magyar Ügyvéd

bo_rto_nke_p.jpgHétezer forintra taksálnák egy kormányrendelet tervezete szerint az alaptalan fogva tartás esetén járó egynapi kártalanítás összegét. Akit indokolatlanul csak házi őrizetbe helyeztek, naponta 3500 forintra tarthatna igényt. Ennyit ér egy ember szabadsága? Ha valaki ezt kevesli, természetesen továbbra is pert indíthatna.

Tovább

Tényleg vádolhatják csalással a Jobbikot?

jobbikke_p.jpgA Jobbikot még az ág is húzza: nem elég, hogy az Állami Számvevőszék hatszázmilliós bírságot vetett ki, most valaki még fel is jelentette a pártot, mert az adománygyűjtő akciójuk eredményeként befolyt több mint százmilliót nem a büntetés kifizetésére, hanem a kampányra fordították. Vajon sikerül a szervezetet végképp ellehetetleníteni?

Tovább

Kamupártok: a Fidesz új tervezete szerint is kilophatják a szemünket

kamupa_rtok.jpgVégre a Fidesz is észrevette, hogy a kamupártok nem használnak senkinek, s még a kormányoldal sem profitál belőlük, mert érdemben nem befolyásolták a választási eredményt, viszont milliárdokat tehettek zsebre. A választási szabályok tervezett módosítása a lenyúlást viszont nemigen fogja megakadályozni.

Tovább

Bűncselekmény lesz a keresztény egyházak érdemeinek tagadása is?

alfahir.jpgA keresztény kultúra védelme „az állam minden szervének kötelessége” – tartalmazza egyebek mellett az alaptörvény hetedik módosítása. Az államfő aláírta az új rendelkezést, az a Magyar Közlönyben megjelent, s már hatályban is van. De vajon mi következik ebből?

Tovább

Bíróságok: a „komcsizás” után jött a "hazaárulózás"

hando.jpg„Néhány bírótársunk magáról és a kötelességeiről, a közösség iránti felelősségről megfeledkezve külföldre szalad, és elárulja a hazánkat” – ezt találta nyilatkozni Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal vezetője. Ezt cáfolja az Országos Bírói Tanács és az Európai Igazságügyi Tanácsok Hálózata is. De hogy nagy baj van az igazságszolgáltatás háza táján, az biztos.

Tovább

Komolyabban veszik júliustól a hazugságvizsgálatot a büntetőeljárásban

poligra_f.jpgA ma hatályos szabályok szerint is alávethetők a gyanúsítottak vagy a tanúk hazugságvizsgálatnak, ami azonban csak egyéb adatszerző tevékenységnek számít. Júliustól viszont az ilyen vizsgálat bizonyítási cselekmény, s az eredményét a bíróságnak ugyanúgy kell értékelnie, mint például a helyszíni szemle vagy a szembesítés során tett megállapításokat. Szóval a poligráfot komolyabban kell venni, de aki nem vállalja, azt továbbra sem lehet ilyen vizsgálatra kötelezni.

Tovább

Az alaptörvényben tiltanák a hajléktalanságot – de alkotmányba foglalják a lakhatáshoz való jogot is?

hajle_ktalanok.jpgNe legyen megengedett az életvitelszerű közterületen tartózkodás, amit foglaljanak bele az alaptörvényve – ezt javasolja a Fidesz. Ez így rendben is lenne, de akkor kerüljön bele az alkotmányba a lakhatáshoz való jog is. Mert ha nem, akkor mi lesz a hajléktalanokkal? Az ő létük ettől kezdve alaptörvény-ellenes lesz? És mit kezdenek velük? Mehetnek börtönbe?

Tovább

A Golgota kálváriája – avagy megint megbicsaklott a jogállam

golgota.jpgMunkácsy Golgotáját megint lepel fedi, miközben a kép tulajdonosa a festményt tízmillió euróért eladná a magyar államnak. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint ennyit adnának is érte, de úgy tűnik, erről a kormányon belül sincs egyetértés, inkább újabb eljárást indítanak a kép védetté nyilvánítása érekében. A festményt emiatt nem is nézheti meg senki.

Tovább

Új börtönökre vagy ésszerűbb büntetőpolitikára van szükség?

ke_pernyo_foto_2018-06-11_9_49_50.pngSzázmilliókat költöttek több új börtön építésének előkészítésére – járt utána a Hír TV –, de egyelőre az egészből nem lett semmi. Így egyelőre marad a túlzsúfoltság, s emiatt az állam kártalanítási kötelezettsége, amit Magyar György ügyvéd szerint a hatalom magának köszönhet: ha kell, ha nem, mindenkit rács mögé dugnak.

Tovább

Gyülekezési jog: újabb jókora strasbourgi pofonba futhat bele a Fidesz

vhaza.jpgVajon miként kell értelmezni az alaptörvény hetedik módosítását? Mit jelent az, hogy a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magánéletének, otthonának sérelmével? Nehéz viszont elképzelni olyan demonstrációt, amely a kívülállók számára nem okoz kellemetlenséget. A strasbourgi bíróság joggyakorlata szerint a gyülekezési jog korlátozható ugyan, de ennek szigorú feltételei vannak.

Tovább